Szokatlan időpontban, két nappal a vasárnapi országgyűlési választások előtt tartotta meg éves közgyűlését a Mol, ahol óriási osztalékkifizetésről döntöttek: a Hernádi Zsolt által vezetett energiavállalat 241 milliárd forint osztalékot ad a részvényeseinek.

Ennek legnagyobb haszonélvezője három, politikaközeli óriásalapítvány.

A fideszes kampányt is irányító Orbán Balázs által vezetett MCC, a többek között határon túli fociklubokra tízmilliárdos nagyságrendben költő, félig állami Mol Új Európa Alapítvány, valamint a Corvinus fenntartója egyaránt 25-25 milliárdhoz jut a döntésnek köszönhetően.

A Mol osztalékkifizetésről határozó közgyűlését szokatlanul időzítették 2026-ban, még éppen betették az országgyűlési választások elé. Az elmúlt években az éves közgyűlésre mindig csak április végén került sor, és a 2014-es és a ‘18-as választási években is csak a voksolás után ültek össze a Mol részvényesei.

A 2026-os választást azonban nem várták meg, így még a kampányfinisben megjelenhetnek a hírek a 241 milliárdos pénzszórásról, javítva némileg legalább a részvénytulajdonosok gazdasági hangulatát.

Az igazán komoly összegek azonban nem a kisrészvényesekhez, hanem három olyan vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek, amelyeket 2021-ben hoztak létre, hogy aztán részben politikusokkal töltsék fel a kuratóriumaikat, a nekik juttatott állami vagyon pedig az eredeti szándék szerint elveszítse közpénz jellegét.

Ekkor kapta meg az MCC és a Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is a Mol, valamint a Richter részvényeniek a tíz-tíz százalékát, a Molban lévő maradék állami tulajdont pedig a Mol Új Európa Alapítványnak adták oda.

Az összesen már több mint 500 milliárd forintos állami vagyonban részesített MCC terjeszkedése azóta a Libritől a Mandineren és az Inforádión át egy bécsi egyetemig és Brüsszelig tart, az intézmény országos és határon túli hálózatot tart fenn, miközben tehetséggondozóként a Fidesz ideológiai hátországát építi.

A hozzájuk képest sokáig kevésbé reflektorban lévő Mol Új Európa Alapítvány működéséről és támogatásairól külön cikksorozatban írtunk mi is: a már szintén 100 milliárdos vagyonnal rendelkező, félig molos, félig állami alapítvány (a kuratóriumban ül többek között Schmidt Mária és Demeter Szilárd) többek között a külhoni focira fizetett ki 11 milliárdot, de támogatták a Brain Bart, a Rákóczi Szövetséget és a Novák Katalin által indított alapítványt is, miközben volt jó pár, kevésbé politikai jellegű támogatásuk is.

Az egyszeri vagyonjuttatás után a kiemelt közérdekű vagyonkezelői alapítványok minden évben tízmilliárdos nagyságrendben részesülnek a részvénycsomaguk után osztalékkifizetésben is, az MCC-nek például 2023-ban és ‘24-ben is 40-50 milliárd forintos pénzügyi bevétele volt, és tavaly is 31 milliárd forintjuk származott osztalékokból.

Ez idén is így folytatódik: a Mol osztalékkifizetéséből a pénteki döntés alapján az MCC 24,58 milliárd forinttal gyarapodik, és körülbelül 12 milliárd jut majd nekik a Richter-részvények után is (a gyógyszeripari vállalat április végén tartja majd a közgyűlését) - vagyis csak ez alapján 36 milliárd pénzügyi bevételük lesz, akárcsak a Corvinus alapítványának. A Mol Új Európa alapítványa az olaj- és gázvállalattól valamivel még náluk is több, 25,7 milliárd forint osztalékot kap.

Azzal, hogy a Mol részvényenként 300 forintos osztalékról határozott, összesen 241,2 milliárdot fizet ki a részvényeseknek.

Közgyűlési előterjesztésében a vállalatvezetés ezt azzal indokolta, hogy erre a megnövekedett bizonytalanság mellett is van pénzügyi mozgásterük, és az alacsony eladósodottsági szint is kellő fedezetet biztosít a stratégiai projektek finanszírozásához. Annak ellenére is, hogy a vállalatcsoport profitja tavaly 11 százalékkal csökkent, hogy a külső környezet miatt az előterjesztés szerint is magas a kockázati szint, hogy a kőolajellátás folyamatos zavarai, a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság és a százhalombattai finomítóban bekövetkezett tűz egyaránt komoly kihívást jelent, akárcsak az általános makrogazdasági környezet.

A Mol sajátos módon éppen az Ukrajna elleni orosz invázió után kezdett el a korábban jellemző 3-4 százaléknál jóval magasabb osztalékokat fizetni. 2022-ben azt az előző évhez képest megnégyszerezték, ami rendkívül magas, 9,95 százalékos osztalékot jelentett, ‘23-ban pedig még ezt is tovább srófolták, 11,1 százalékos osztalékhozamról döntöttek. A tavalyi 8,8 százalékos hozam után az idei 241 milliárd 7,3 százalékos hozamot jelent.

Ezt jelentős részben az tette lehetővé, hogy az orosz olajnak és a szankciók alóli magyar kivételnek köszönhetően a világpiaci árnál jóval olcsóbban jutottak hozzá a Barátság vezetéken jövő Uralhoz, ez a háború elején 20-30 százalékos árkülönbséget is jelenthetett.

Bár ez az árelőny később csökkent, a magyar állam pedig különadók formájában elvette a Mol háborús extraprofitjának jelentős részét, ez így sem érintette drasztikusan a vállalatot, a Molnak ugyanis nem kellett lenyelnie az adóterhet: azt jelentős részben áthárította a fogyasztókra, a kiskereskedelmi magyar üzemanyagárszint a szomszédos országok szintjéhez igazodott. Tavaly aztán, az Ural-Brent árkülönbözet ismét növekedett, és az extra adók csökkenése is kedvezően hatott a Mol-csoport pénzügyi teljesítményére.

A vállalat így 261 milliárdos nyereséget ért el 2025-ben. Ez ugyan közel 50 milliárddal kevesebb, mint az előző évben, a vállalatvezetés azonban úgy döntött, hogy ezt mégis majdnem teljes egészében kifizeti osztalékként a részvényeseinek. Miközben a teljes osztalék mértéke nagyságrendileg az elmúlt háborús évek tartományában marad,

ez most azt jelenti, hogy a Mol éves profitjának több mint a 90 százalékát kiszórja osztalékként.

Így nőtt a Mol osztalék/profit rátája 2021 óta a mostani extrém magas, 92 százalékos szintre:

A 241 milliárdos osztalék szignifikánsan több annál, mint amennyiből a Mol befejezhetné a diverzifikálást, hogy Magyarország technikailag leválhasson az orosz olajról, ahogy azt korábban például már a csehek is megtették. A magyar olajvállalat ezzel feltűnően lassan halad, erről az utóbbi időben azt kommunikálják, hogy 2026 végére akarják lehetővé tenni, hogy a százhalombattai és a pozsonyi finomító is képes legyen maximumon és üzembiztosan üzemelni akár 100 százalékban nem orosz eredetű kőolajon.

A diverzifikáláshoz szükséges beruházási költségeket a Mol nagyjából 500 millió dollárra, vagyis 160 milliárd forintra becsüli. Ez százmillióval kevesebb, mint amennyi kimegy most osztalékként.

Annál is kevesebb, mint amennyit összesen a három vagyonkezelő alapítvány kivett a megkapott Mol-részvényeik után az elmúlt években.

„A Mol egy piaci cég: nekünk a fogyasztók érdekei mellett a részvényesi értékteremtésre is figyelnünk kell. A kőolaj-diverzifikálás mintegy 500 millió dolláros beruházásáról már most tudjuk, hogy bizonyos értelemben nem fog megtérülni (...) Több pénzt, amennyiben minden úgy marad, mint most, nem fogunk vele keresni

- mondta erről egy interjúban Szabó Szabolcs Pál, a Mol Downstream Értéklánc Menedzsment ügyvezető igazgatója.

A horvátokkal való olajcsörték és a Barátság alternatíváját jelentő horvát Janaf vezeték kapacitásával kapcsolatos folyamatos viták mellett a Mol számára az orosz olajról való teljes leválás azért sem igazán kívánatos, mert ezzel a vállalat elvesztené az árkülönbözetből fakadó előnyét. Márpedig a Mol nyeresége jelentős részben ebből képződik, miközben a magyar államnak tavaly még 27 milliárd forintos bevétele volt az Ural-Brent árkülönbségre kivetett különadóból.

Így, miközben a magyar kormány rendszeresen a diverzifikálás technológiai nehézségeire hivatkozik a nyilvánosság előtt, Magyarország a Molon keresztül már a kőolaj több mint 90 százalékát Oroszországból veszi, többet, mint az Ukrajna elleni invázió előtt.

Az ebből származó háborús extraprofit ugyanakkor ma már messze nem jelent olyan különbséget, mint a háború első időszakában (még akkor sem, amikor működik a Barátság vezeték), és mint Miklós László, a Mol korábbi vállalati kapcsolati igazgatója fogalmaz a G7-en megjelent írásában, mostanra „ ennek jó részét kiosztotta a kormány választási adományként a 480 forintos üzemanyagárral”.

A Mol ezzel párhuzamosan, mint látjuk, a saját profitját osztja ki szinte teljes egészében, amiből még egyszer kitömik összesen 75 milliárddal a három politikaközeli vagyonkezelő alapítványt is, két nappal a 2026-os választások előtt - miközben a kampány a közelgő ezer forintos benzin rémképével gurul be most már a finisbe.