„A sport a közös nyelvünk, összeköt minket. A magyar kormány ezért támogatni fogja az akadémiák létrehozását az egész Kárpát-medencében”. (Orbán Viktor a DAC Academy megnyitóján még 2018 novemberében.)

• A határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert, és nem is nyilvános finanszírozási formáját fedeztük fel.
• A 444-hez eljutott dokumentumokból látszik, hogy az elmúlt években az eddig nyilvános összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni egyesületeknek.
• A kedvezményezettek között feltűnnek Mészáros Lőrinchez, Végh Gáborhoz és az Orbánnal egyre jobb viszonyt ápoló vajdasági vállalkozóhoz, Zsemberi Jánoshoz köthető csapatok.

Orbán Viktor 2010-től egyre hatalmasabb méreteket öltött focimániája nem állt meg a határoknál. Tény, komoly üzletről is szól ez itthon, a NER-es figurák, a számtalan stadiont felhúzó baráti vállalkozók jelentős anyagi haszonra is szert tesznek, aminek egy kis részét vissza is kell forgatniuk a fociba. A sztori azonban ennél is többről szól. Mára a magyar labdarúgást teljesen átszőtte a politika, legyen szó tulajdonosokról, szponzorokról vagy sok esetben a nagyobb meccsekre a VIP-páholyokba kilátogatókról: érdekek és helyezkedés, az elköteleződés szimbóluma. Most a sportág szakmai fejlődéséről, illetve szakmai hiányosságokról szándékosan nem ejtünk szót, túlfeszítené a cikkünk témáját.

Bár eleinte még csak óvatosan, de Orbán Viktor a határainkon túlra is kacsintgatni kezdett. Egészen pontosan 2013-ban indult el a külhoni klubok állami finanszírozása az Átlátszó szerint. Ekkor ugyanis a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon belül működő nemzetpolitikai államtitkárság levelet kapott Szondy Zoltántól, az FK Csíkszereda elnökétől, aki támogatást kért egy Székelyföldön működő fociakadémiára. Mára pedig szinte már az összes környező országban van olyan akadémia, amelynek rendíthetetlen támogatója a magyar állam. Vagyis a magyar adófizetők.

Eleinte még csak közvetlenül a költségvetésből mentek állami adóforintok a határainkon túl működő akadémiákhoz, majd a finanszírozást átvette a Bethlen Gábor Alap, amely egyedi döntésekkel jelentős összegekhez juttatja a baráti külhoni akadémiákat. Ezek a következők:

• a Sepsi OSK (Románia),
• a Csíkszeredai Futball Akadémia (Románia),
• az FC Kosice (Szlovákia),
• az FC Komárno (Szlovákia),
• az NK Osijek (Horvátország.),
• az FC Lendva (Szlovénia),
• a TSC Labdarúgó Klub (Szerbia),
• az FC STK 1914 (Szlovákia)
• és a Várda SE - Munkács Futball Akadémia (Ukrajna).

Hogy egészen pontosan mennyi támogatás is vándorolt ezekhez az akadémiákhoz az elmúlt években, azt meglehetősen nehéz összesíteni. A költségvetési rész valamivel egyszerűbb a zárszámadások miatt, így ezekből az tudható, hogy 2016-2017-ben közel 20 milliárd forintot adott a kormány. A rendeleti kormányzás óta azonban már nehezebb feladat megtalálni ezeket a tételeket. Például 2020 végén a szokásos év végi pénzosztáskor a költségvetésből jelentős forrást csoportosítottak át a Bethlen Gábor Alapba (BGA) a hvg360 cikke szerint. Az viszont csak a BGA-bizottság december 27-i határozatából derül ki, mire is szánták a friss forrásokat. Négy határon túli akadémia (a Sepsi, az Eszék, a Topolya és a Lendva) összesen 18 milliárd forintnyi költségvetési támogatásban részesült.

A Bethlen Gábor Alap támogatásai nem könnyen átláthatóak és követhetőek, nagyon nehéz célzottan rátalálni a kívánt adatokra. Annyi biztosan tudható azonban a Magyar Hang korábbi összesítéséből, hogy 2023-ban 3,85 milliárd forinton osztozott hét külhoni fociklub, közülük a felvidéki DAC és a vajdasági Topolya kapta a legtöbbet, egyaránt 900-900 millió forintot.

Arra azonban csak most derült fény a birtokunkba jutott dokumentumoknak köszönhetően, hogy

már nemcsak a Bethlen Gábor Alaptól érkezett pénz a határon túli fociba, hanem egy másik, félig állami szervezet is milliárdokat csatornáz erre a területre.

Új szereplő bukkant fel a külhoni foci finanszírozásában

A 2021-ben, a magyar állam és a Mol által közösen alapított Mol - Új Európa Alapítvány rengeteg pénzt osztott szét az elmúlt években a határon túli klubok között az általunk megismert dokumentumok szerint. Sőt az adatokat és a beszámolókat végignézve különösen nagy fókuszt helyeznek nemcsak általában a sport, hanem a labdarúgás finanszírozására a határainkon túl.

Az alapítvány a kezdeti 600 millió után ma már több mint 80 milliárd forintos vagyonnal rendelkezik, fő feladata pedig a közérdekű célok megvalósítása, ezen belül állításuk szerint kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. A támogatásokról egy ötfős kuratórium dönt, amiben ismert, Fidesz-közeli emberek ülnek. A kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes, Orbán Viktor évértékelőinek rendszeres vendége, tag még továbbá:

• Világi Oszkár szlovákiai magyar vállalkozó, a MOL vezérigazgató-helyettese, a Csíki Sör új tulajdonosa, a dunaszerdahelyi FC DAC 1904 fociklub 90 százalékos tulajdonosa.
• Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és a spanyol szupervonatgyártót, a Talgót sikertelenül felvásárolni próbáló Magyar Vagon igazgatósági tagja,
• Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, a kulturális élet legbefolyásosabb embere,
• és Schmidt Mária történész, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza főigazgatója.