Ezt a birodalmat akarta eldugni előlünk Matolcsy

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a parlamenten izomból áttolt titkolótörvényt, a jegybanknak nem maradt jogi lehetősége tovább sunyítani az alapítványairól.

A közvélemény először csak 2014 nyarán értesült arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványokat indított, elképesztően nagy alaptőkével. Nem sokkal később Matolcsy György bejelentette, hogy az alapítványokat az MNB nyereségéből tőkésítették fel, és ez – a később 260 milliárd forintig emelkedett – összeg tulajdonképpen nem is közpénz, az alapítványok körül pedig nincs semmi látnivaló, hiszen azok csak az országot sikerre vivő gazdasági elméleteket fogják terjeszteni.

Egyelőre konkrét szerződéseket még senki nem kapott meg az alapítványoktól, pedig elég sok adatkérésről tudni – többek között mi is kikértünk mindent, de legutóbb éppen április 19-én kértek újabb két hét haladékot a nagy adatmennyiségre hivatkozva –, de annyi legalább történt, hogy felraktak a honlapjukra néhány adatot, amiből hozzávetőlegesen látni lehet a vagyoni helyzetüket.

alapításkori vagyon vagyon 2016 március végén állampapír ingatlan cég bankbetét
PADA 61.95 61.2 46.5 8.29 2.59 3.82
PADOC 50.1 50.68 43.3 0.2 7.08 0.1
PADS 50.55 50.86 40.5 2.53 7.63 0.2
PADI 41.8 42.98 24.7 7.34 10.74 0.2
PADMA 31.9 32.51 24.5 2.78 2.03 3.2
PAGEO 30.1 29 17.2 3.33 7.63 0.24

Sőt, egy közleményben most már azt is kiküldték, hogy szerintük mennyit érnek a rohamtempóban összevásárolt, nagy értékű ingatlanok. Ezek között van a vári borboltos, a vári wellness bunkeres, a Matolcsy szomszédjában lévő luxusvilla, a Matolcsy felesége által irányított faluban vásárolt üdülő, és a gigantikus rózsadombi volt kémiai kutatóközpont-komplexum. Az MNB szerint a nemzeti vagyont őrzik a jól összeválogatott ingatlanokkal, de azért sok a kétség az ingatlanok adásvételével kapcsolatban.

ingatlan tulajdonos
ennyiért vették
ennyit ér most az MNB szerint beszerzés dátuma
Ybl-villa (Bp, Csónak utca 1.) PADA 4,617 Mrd 4,618 Mrd 2014.11.17 (vétel)
Régi budai városháza (Bp, Úri u. 21) PADA 2,424 Mrd 2,438 Mrd 2014.03.10 (vagyonátadás)
IPOSZ-székház (Bp., Kálmán Imre u. 20)
PADS 0,45 Mrd 1,102 Mrd 2014.04.23. (vagyonátadás)
Budapest I., Döbrentei u. 2., 6230/2 hrsz
PADI 2,797 Mrd 2,857 Mrd 2015.09.17 (vétel)
MTA volt kémiai kutatóközpont (Bp. II kerület, Ferenchegyi lépcső) PADI 2,74 Mrd 3,1 Mrd 2015.11.19 (vagyonátadás)
Budapest XII., Mátyás király út 44. PAGEO 1,038 Mrd 1,036 Mrd 2015.II.16 (vétel)
Budapest I., Úri u. 72. PAGEO 0,795 Mrd 0,853 Mrd 2015.I.29 (vétel)
Kecskemét, Izsáki út 5., 10212 hrsz. PADMA 1,8 Mrd 2,189 Mrd 2015.V.29 (vagyonátadás)
Kecskemét, Csabai Géza krt. 2., 10211/3 hrsz.
PADMA 0,175 Mrd 0,231 Mrd 2015.IV.02 (vétel)
Kecskemét, Csabai Géza krt. 1., 10213 hrsz.
PADMA 0,17 Mrd 0,174 Mrd 2015.XI.17 (vétel)
MÁV Üdülő, Balatonkenese, belterület (közös) 0,89 Mrd 0,90 Mrd 2015.09.30 (vétel)
Összesen: 17,89 Mrd 19,498 Mrd

Az alapítványok honlapjain szerepel még egy „általános, önkéntesen közzétett adatok” menüpont is, ami arra utal, hogy szándékukban áll valamilyen adatközlés, de egyelőre a „feltöltés alatt” üzenet várja a kelleténél kíváncsibb látogatókat.

Az is kiderült, hogy összesen öt céget hoztak létre az alapítványok – Pallas Athéné Domus Optima Zrt., Ferida Zrt., Kasselik-Ház Zrt., Vízház Zrt., Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. –, és az is, hogy mennyit fizetnek az alapítványok vezetőinek.

Rokonok, haverok, pártkatonák

Bár az alapítványok létrehozásáról csak tavalyelőtt értesült a közvélemény, valójában már nem sokkal a Matolcsy-féle hatalomátvétel után, 2013 júliusában döntött az MNB igazgatósága, mint az Átlátszó által megszerzett határozatokból kiderül (.pdf). Először még csak két alapítványt terveztek, de aztán látták, milyen könnyen megy ez, így lett hat. Az alapítványokról szóló igazgatósági döntések felelősei végig Nagy Róza, az MNB akkori főigazgatója, Dubéczi Zoltán jogi igazgató és Kardkovács Kolos üzemeltetési igazgató voltak.

Ők döntöttek többek között arról is, hogy kik kerüljenek az alapítványok kuratóriumába; nem sokat gondolkodhattak: Nagy Róza – aki Matolcsy György legközelebbi munkatársa, hagyományosan magával viszi apparátusról apparátusra, azóta viszont távozott az MNB főigazgatói posztjáról, és csak a Pallas alapítványok körül fordul elő – maga például összesen 6 alapítványi pozícióban ül jelenleg: egy alapítvány kuratóriumi elnöke, két kuratóriumban tag, és három alapítványi cég igazgatóságában is helyet foglal. Dubéczi két alapítványi fb-ben ül, Kardkovács pedig egy kuratóriumi tagsága mellett három alapítvány és még három alapítványi cég felügyelőbizottságába került be és vesz fel fizetést onnan.

De találunk más érdekes embereket is a Pallas alapítványok körül. Szépen teljesít Matolcsy György kedvenc gazdasági földrajzosa, Csizmadia Norbert: 1 kuratóriumi elnökség, 2 kuratóriumi tagság, 1 céges igazgatóság; a Mészáros Lőrinc földvásárlójaként is ismert Vörös József, aki szinte gyűjti a jól fizető állami állásokat: 2 pallasos kuratóriumi tagság, 1 céges igazgatóság, miközben dolgozott ügyvédként az MNB-vel, 180 milliós szerződése a MÁV-nál, felügyelőbizottsági tag még a Pilis Parkerdőben, igazgatósági tag a MAVIR-ban, fb-tag volt a hulladékkartellt bonyolító OHÜ-ben (és egyébként a rossz emlékű Széchenyi Bankban is igazgatósági tag volt, elnökségi tag a felcsúti Puskás Akadémiában és ügyvédkedett Mészáros Lőrinc és a felcsúti focialapítvány üzleteinél is); Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Paláshty Mariann, aki már az MNB-ben is havi ötmilliós fizetést kap, három fb-tagságig jutott; Matolcsy rokona, Szemerey Gabriella egy alapítványi igazgatói posztot, és két cégben igazgatósági helyet kapott; Bánkuty Tamást sok más emberével együtt az NGM-ből vitte magával Matolcsy, ő is egy csomó alapítványi cégben ül, amellett, hogy a PAGEO igazgatója. De megtaláljuk még az alapítványok és cégeik körül az összeesküvéselméletes szélsőjobb kedvenc közgazdászát, a globális háttérhatalom elleni harc vezéralakját, Bogár Lászlót, és a kisgazda, majd miépes pártkarrierje után a Fidesz mellé szegődött Lentner Csabát. Réfy Imrét a Matolcsy-család „régi barátjaként”, és Matolcsy Gyöngyi balatonakarattyai polgármesteri kampányának kampányfőnökeként mutatta be a Veol.hu, ő is kapott két kuratóriumi posztot. Akárcsak Balog Ádám, akiből MKB-vezérigazgatót is csinált Matolcsy.

Igazgatósági, kuratóriumi és fb-tagok a Pallas Athéné alapítványokban és cégeikben.

Nem keresnek kevés pénzt ezek az emberek, ami érthető is, hiszen nem kis felelősség és vesződség lehet az egyenként 60-30 milliárdos tőketömeg fölött diszponáló alapítványok irányítása.

Összesen havonta 26,7 millió forint megy az alapítványok vezetőinek, az évi 320 millió forint. 36 vezetői pozíción és 18 fb-tagságon osztozik mintegy harminc ember, azaz egy emberre átlagosan másfél vezetői poszt jut, amiért átlagosan – prémiumok nélkül – átlagosan havi egymilliót keresnek. A többi alapítványi alkalmazott (ők összesen 37-en vannak, ennek nagyjából harmada a PAGEO-ban van) mindennel együtt 17,9 milliót kap havonta, tehát évente 215,4 millió forintot.

Szóval az alapítványokban elmegy bérre valamivel több, mint félmilliárd forint évente.

De ez még nem minden, mert ezen túl ott vannak még az alapítványok által létrehozott cégek, ahol nem tudjuk, pontosan mennyit keresnek a vezetők. Csak a Ferida Zrt-nél, ahol az egyik cégbírósági papírban megtalálható a díjazás. Ott így néznek ki a tiszteletdíjak:

Ebből arra lehet következtetni, hogy – ha a többi alapítványi cégnél is ez a sztenderd – az öt cégnél havi 28,3 millió, tehát évi 339 millió megy ki a vezetők béreire. Igaz, ezeknél a cégeknél összesen 15 alkalmazott van a vezetőkön kívül, szóval lehet, hogy a Pallas-birodalom bérkiáramlása nem éri el az évi egymilliárd forintot. De ez azért így sem kevés, főleg azért a semmiért cserébe, amit ezektől az alapítványoktól kapunk.

Matolcsy György az alapítványok indítása idején azt mondta, hogy az alapítványi vezetők kötelesek lesznek a tiszteletdíjukat felajánlani valami jótékony célra. Erre persze nem lehet jogszabállyal kötelezni őket – nem is lenne túl jó fejlemény a jogállam szempontjából, ha a munkáltatók előírhatnák, hogy mire költhetik az alkalmazottak a bért –, az alapítványok honlapján most ez az egyenszöveg áll:

„Az alapítvány több vezetője alapítványok részére ajánlja fel a tiszteletdíját.”

Hogyan lesz egy kétmilliárdos cégből húszmilliárdos?

De mit is csinálnak ezek a cégek? Mennyi pénz van bennük? Nem is olyan egyszerű kideríteni a nyilvános adatokból.

Kettő közülük a jelek szerint ingatlant üzemeltet – a Kasselik-Ház és a Vízház Zrt –, az egyik pedig egy főiskolai-egyetemi campus létrehozásán ügyködik Kecskeméten.

Lehet tudni, hogy mennyi a cégek alaptőkéje, de azt nem, hogy egyenként mennyit érnek. Ehhez picit számolni kell.

A Ferida és a Kasselik-Ház nevű cégekben egynegyed-egynegyed arányban osztozik négy-négy alapítvány, a Kecskeméti Duális Oktatás és a Pallas Athéné Domus Optima esetében mindegyik alapítvány egyhatodos részesedéssel bír, míg a Vízház egésze a PADI tulajdonában van. A továbbiakban szereplő példában a Ferida Zrt. "FE" lesz, a Kasslik-Ház Zrt. "KA", a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. "O", a Vízház Zrt. "V", a Kecskeméti Duális Oktatás pedig "KE" lesz.

Rövid matekpélda következik.

Ha az alapítványok cégtulajdoni arányait egyenlővé tesszük az alapítványok által birtokolt teljes cégtulajdonokkal, akkor a következő egyenleteket lehet felírni. (Kettőnél, a PAGEO-nál és a PADS-nál ugyanaz az egyenlet, ezért itt csak ötöt mutatok; az ismeretlenek a cégek kezdőbetűi).

1/6 KE + 1/6 O = 2,03 milliárd

1/4 KA + 1/6 KE + 1/6 O = 2,59 milliárd

1/4 FE + 1/6 KE + 1/6 O = 7,08 milliárd

1/4 KA + 1/4 FE + 1 V + 1/6 KE + 1/6 O = 10,74 milliárd

1/4 KA + 1/4 FE + 1/6 KE + 1/6 O = 7,63 milliárd

Az egyenletek egyszerűsítése után az jön ki, hogy:

KA = 2,24 milliárd forint

FE = 20,2 milliárd forint

V = 3,15 milliárd forint

KE + O = 12,18 milliárd forint

Ami rejtélyes, hiszen a Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő papíron 7,2 milliárdot ér, nem 2,24 milliárdot, a Ferida alaptőke pedig csak 2 milliárd, nem pedig húsz, ami itt kijött. A Kecskeméti Duális Oktatásnak és a Pallas Athéné Domus Optimának pedig alaptőke alapján 13,2 milliárdot, és nem 12,18 milliárdot kellene érnie.

Itt az öt cég:

alaptőke cégérték
Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. 12 12.18 mínusz P. Optima
Pallas Athéné Domus Optima Zrt.
1.2
12.18 mínusz Kecskeméti Duális
Ferida Zrt. 2 20.2
Kasselik-Ház Zrt. 7.2 2.24
Vízház Zrt. 3.1 3.1

A Ferida-rejtély megoldása egészen érdekes. A Ferida Zrt-nél ugyanis nagyon trükkös módon emeltek tőkét a tulajdonosok február végén. Tényleg fejenként félmilliárdot dobott csak be a négy alapítvány, amikor február 25-én arról döntöttek, hogy húszmillióról kétmilliárdra emelik az alaptőkét, ám további 18 milliárdot egy részvényesi határozottal csempésztek be a tőketartalékba. Ezt először a Magyar Narancs vette észre.

Magyarul nem a százszorosára, hanem az ezerszeresére duzzasztották a cég tőkéjét.

Ez csak azoknak derülhet ki, akik maguk is besétálnak a cégbíróságra, és megnézik a cég részvényesi határozatait – az internetes cégjegyzékben vagy a cégközlönyben nézve is csak kétmilliárdos cégnek tűnik. Miközben valójában húszmilliárdos. Egyébként megnyugodhatunk, a pénz megérkezett, derült ki Gránit Bank egy nappal a közgyűlés után, február 26-án kiállított igazolásából:

Mire fordítja ezt a pénzt a Ferida?

Külföldi befektetési lehetőségek.

A rendelkezésére álló húszmilliárd forintból tehát „esetleges külföldi befektetési lehetőségeket” keres a Ferida Zrt. Hogy ennek van-e köze ahhoz a meg nem erősített sajtóhírhez, hogy a cég valamilyen szerepet kaphat az állami tulajdonba került MKB megvásárlásában, az egyelőre nem tiszta. Az egyik vevőjelölt a lenyomozhatatlan hátterű, de legalább Szingapúrig nyúló Blue Robin Investments, ami akár számításba is jöhet, mint külföldi befektetés. Nem segít sokat a kétségek eloszlatásában, hogy Antal Dénes, akit a Ferida Zrt. igazgatóságába emeltek, korábban az MKB-nál dolgozott brókerként. Az MKB vezérigazgatója, Balog Ádám mellett egyébként Hetényi Márk MKB vezérigazgató-helyettes is kuratóriumi tag az egyik alapítványnál.

Simán elképzelhető, hogy az MNB-nél úgy gondolták, hogy az alapítványba, majd onnan ebbe a cégbe átmentett húszmilliárdot valahogy be tudják úgy fektetni, hogy végül senki ne vegye észre, hogy valójában az MKB-t vették meg – hogy ott pozícióban tarthassák a Balog Ádám-féle, még az MNB-ből odaejtőernyőzött menedzsmentet.

Na és a Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő miért ér ötmilliárd forinttal kevesebbet az alapítványok kimutatása alapján az alaptőkéjénél? Erre a kérdésünkre azt válaszolták az alapítványok, hogy azért, mert a cég ingatlanvagyona éppen ennyit, azaz ötmilliárd forintot ér – ami arra utal, hogy már meg is vásárolták a Vörösmarty tér sarkán lévő egykori Luxus Áruházat, tetején a magánlakásokkal. A Kecskeméti Duális Oktatásnak is van egymilliárd forint ingatlanvagyona, így azt sem "cégtulajdonként" számolták el az alapítványok.

A Kasselik-Ház a tavaly augusztusi alakuló közgyűlésén egyébként az hangzott el, hogy ugyan az alapítványokat úgy hozták létre, hogy csak biztonságos befektetések hozamaiból működhetnek, ámde azóta "jelentősen jelentősen megváltozott a hozamkörnyezet, amely indokolttá tette az eddigiektől eltérő befektetés lehetőség (sic) felkutatását és kihasználását". Keveslik hát az alapítványok vezetői azt a pénzt, amit a 260 milliárdos tőkéjükre állampapírban kapnának (ez a tízéves magyar államkötvény 2-3 százalékos hozamámal számolva simán megvan évi 5-8 milliárd forint), ezért hozták létre a 7,2 milliárd alaptőkével induló ingatlanfejlesztő céget, ami aztán vagy bejön, vagy nem.

Tehát a konzervatív befektetéspolitikának már tavaly nyáron búcsút mondtak.

A Pallas Athéné Domus Optima Zrt. alakuló ülésén a cég céljáról megfogalmazott szöveget érdemes hosszasan idézni, annyira tökéletes:

Erre is ment 1,2 milliárd forintunk.

Érdekes részlet, hogy a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. véletlenül éppen Matolcsy György unokatestvérénél, a Növekedési Hitelbanknál vezeti azt a számlát, amire az alapítók 12 milliárd forintos befizetése is beérkezett még tavaly novemberben. A többi alapítványi cég vagy az MNB által irányított MKB-nál vagy a Gránit Banknál vezeti a számláját. Az is apróság, hogy az alapítványok cégeinek könyvvizsgálója éppen az a cég, aminek a korábban az alapítványok és cégeik állandó fb-tagja, Kalina Gábor tulajdonában volt, a Magyar Szakértői Holding. Bizalmi munkáról van szó.

Nem onnan van a nyereség

Az MNB egyébként a mai napig hatályos jegybanktörvény rendelkezései szerint csak a felügyeleti bírságaiból befolyt pénzből költhetne oktatási tevékenységre (170. § [3]), márpedig ez nagyságrendekkel kevesebb annál, mint amit az alapítványok kaptak. De egyáltalán, miből van az MNB-nek ennyi pénze, hogy 250 milliárdot, majd még egy kicsit egyszerűen csak átpasszoljon ezeknek az entitásoknak?

Mint látható, a 2014-es éves jelentés egy sorában ilyen simán megjelenik a vagyon átadása, mint „pénzügyi támogatás”:

MNB: 2014-es éves jelentés. Huss, ennyi volt, viszlát 250 milliárd.

Matolcsyék nagyon szeretnek arról beszélni, hogy azért nyereséges a jegybank, mert ők jól csinálnak valamit, de ez nagyjából 90 százalékban nem igaz. Ugyan a kamatcsökkentés miatt valóban kevesebbet bukik a jegybank a kamateredményen, ámde az árfolyamon ennél sokkal-sokkal nagyobbat kaszált. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mivel a forint sokat vesztett értékéből, ezért az erős forintárfolyamnál feltöltött devizatartalék forintban kifejezett értéke sokat nőtt.

Egyszerűen csak azért, mert forint egyre kevesebbet ér.

Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mintha Matolcsy György pontosan ugyanazt csinálta volna, mint keresztnévrokona, Soros György, aki egyszer a font, másszor a jen shortolásával vált híressé-hírhedté: a spekuláns nagybefektető sok más spekuláns nagybefektetőhöz hasonlóan rendszeresen milliárd dollárokat szakít azzal, hogy különböző értékpapírok, vagy ebben az esetben fizetőeszközök emelkedésére vagy esésére játszik (utóbbit hívják shortolásnak).

Csak Matolcsy György a forintot shortolta, és nem egy hedge fund, hanem a forint árfolyamát szabályozó hatóság vezetőjeként:

amikor 2014-ben átváltották a devizahiteleket forintra, akkor learatták szinte az egész nyereséget, amit a korábban még erősebb forintárfolyamnál félretett devizatartalékon el lehetett érni. Átválthatták volna korábban is, tehettek volna erősebb forintárfolyamért is, mindkét esetben jobban jártak volna a devizahitelesek – de egyik esetben sem lett volna többszáz milliárd forintos nyeresége a jegybanknak.

Nagyjából ennyire perverz dolog, hogy Matolcsy büszke a jegybank nyereségére.

A forint esése azoknak, akik szeretnek importtermékeket fogyasztani vagy Európában utazgatni, inkább arra utal, Matolcsyék rosszul végzik a dolgukat, mint hogy jól végeznék. Annál pedig nincs félelmetesebb egy fizetőeszköz mögötti bizalom szempontjából, mintha az azt szabályozó monetáris intézmény saját nyereségre tör, eredménycélja van, és ennek függvényében alakítja a pénzpolitikát.

Mindenesetre az alapítványok feltőkésítésének évében 511 milliárd forintot nyert a jegybank a devizaátváltáson.

MNB: 2014-es éves jelentés.

Szóval ha nem adnak Matolcsyék az alapítványaiknak 250 milliárd forintot, akkor nem 27,4 milliárd forint lett volna a jegybanki nyereség 2014-ben, hanem értelemszerűen 277 milliárd forint. Ezt rakhatták volna abba az eredménytartalékba, ami a Növekedési Hitelprogramban kihelyezett hiteleken várható, egy kamatemelés esetén elég tetemes veszteségekre képezhettek volna, esetleg vissza is adhatták volna a költségvetésnek. Matolcsy valószínűleg simán kibulizhatta volna Orbánnál, hogy elindíthasson mindenféle ideológiailag mélyen átitatott képzéseket, ahogy például a Matolcsynál kisebb befolyással rendelkező Fekete György is simán elérte a miniszterelnöknél, hogy saját kultúrpolitikai elképzeléseit támogassa.

Nem kevés pénzről van szó egyébként, a GDP 0,7-8 százalékáról, ennyivel akár csökkenteni is lehetett volna az államadósságot. Most viszont az alapítványoknak, amikor épp nem a saját vezetőik zsebét tömik, vagy nem fura ingatlan- és cégbirodalmat építenek, akkor ezerrel finanszírozzák a magyar államot – már közel kétszázmilliárd forintnyi forint és euró magyar államkötvényük van. Ezzel a leginkább az a baj, hogy a jegybankhoz kötődő entitások nem igazán folytathatnának monetáris finanszírozást – tehát nem hitelezhetnék a magyar államot, nem vásárolhatnának magyar államkötvényeket –, márpedig az Európai Központi Bank szerint éppen ezt teszik.

Valójában még mindig nem érthető, hogy miért lett volna szükség erre az egész alapítványos trükközésre, ha Matolcsyéknak nem volt valamilyen sanda szándékuk már a történet legelején.

Legyen az egy bank baráti kézbe játszása, vagy a saját ideológiájuk számára egy pénzosztó pozícióba betonozott, leválthatatlan hátország biztosítása, vagy akárcsak az a kényelmes jövedelem, amit a rengeteg vezetői pozícióval megkapnak.

Címlapkép: tbg.