Csütörtök délután döntött az Alkotmánybíróság két közelmúltban elfogadott, közpénzeket titokká minősítő törvényről. Mindkét törvényt a parlament elfogadta már, de Áder János köztársasági elnök nem írta alá, hanem az Alkotmánybíróságra küldte őket.

Az egyik törvény arról szólt, hogy a Magyar Nemzeti Bank az alapítványainak és gazdasági érdekeltségeinek juttatott pénzei kikerülnek az infotörvény hatálya alól. Csak az alapítványokba mintegy 260 milliárd forintot pumpál az MNB, mely összeg a törvény indoklása szerint ezzel elveszítené közpénz jellegét.

Az Alkotmánybíróság szerint ez a törvény alkotmányellenes.

Egy másik törvény a Magyar Posta szerződéseinek megismerhetőségét korlátozta. Itt a köztársasági elnök csak azt kifogásolta, hogy a törvény visszaható hatályú, azaz a folyamatban lévő adatkérésekre is vonatkozik. Azóta több bírósági ítélet is bemutatta, hogy e törvény nélkül a posta szerződéseit nyilvánosságra kellene hozni.

Az Alkotmánybíróság ezt a törvényt nem találta alkotmányellenesnek.

Az AB szerint az egyes vitás esetekben a bíróságoknak kell eldönteniük, hogy a posta gazdasági érdekeit sérthetik-e a konkrétan kikért adatok közzététele.

Első perctől vitatott törvények voltak

Mindkét törvényt egyéni képviselői indítványként nyújtották be fideszes képviselők. Előbb a postára vonatkozót Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, majd nem sokkal utána a jegybankról szólót Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Mindkét törvényjavaslatot támogatta a kormány is. 

Már a törvények benyújtásakor széles körben felmerült, hogy ezek a jogszabályok ellentmondanak az alkotmánynak, amely biztosítja, hogy a közpénzek sorsa nyilvános legyen. A Fideszben is voltak, akik a jegybanktörvény szellemiségével nem értettek egyet, közéjük tartozott Kövér László házelnök is. Szakmai körökben az is felmerült, ha a magyar rendszeren át is menne a törvény, akkor az Európai Központi Bank esetleg megtámadná azt.

A postatörvény esetében az látszik a legveszélyesebbnek, hogy egymás után szedik majd ki az állami vállalatokat az infótörvény hatálya alól. Ugyanakkor a posta számos szerződéséért, többek között privatizációs döntéseiért, a Főgázzal, az FHB-val vagy éppen a takarékbankokkal kötött megállapodásaiért folynak perek. Ezek jelentős részét Tóth Bertalan szocialista képviselő indította, aki első fokon már több ilyen pert is megnyert. Az AB mostani ítélete nyomán nem biztos, hogy másodfokon is nyerni tud majd.

Miért különbözőek az ítéletek?

Az AB értelmezése szerint az MNB közfeladatot lát el, és csak közpénzekkel gazdálkodik, ezért nem igazolt a rá vonatkozó törvényben az információszabadság korlátozásának szükségessége.

A posta esetében a bírák szerint a törvény főszabállyá teszi a nyilvánosságot, csak pontosítja, hogy ennek korlátozását mikor kérhetik. A bírák méltányolták, hogy a posta üzleti tevékenységet is végez, és így általánosságban nem akartak abban állást foglalni, hogy az információszabadságot meddig korlátozhatja a társaság. Ennek eldöntését egyedi, rendes bíróságokon kimondott ítéletekre bízták.

Az MNB-törvény esetén a visszaható hatályt (folyamatban lévő adatkérésekre is vonatkozik) alkotmányellenesnek találták, míg a postatörvény esetében ugyanezt a gyakorlatot nem kifogásolták. Az AB szerint ugyanis a postatörvény nem korlátozza az infótörvény hatályát, csak pontosítja, hogyan lehet használni a posta esetében.