A Posta után a Nemzeti Bank adatait is titkosítják

Amikor három hete Németh Szilárd benyújtott egy törvényt, ami a Magyar Postát lényegében felmentette a közérdekű adatok közlése alól, akkor azt írtuk, hogy „e törvény szellemisége jobban fenyegeti a magyar demokráciát, mint száz másik, amit az utóbbi években hoztak”. Azért aggódtunk, mert már akkor terjedtek olyan hírek, hogy ez csak a kezdet, és újabb állami cégek következnek, és a Fidesz végső célja a közérdekű adatok megismerhetőségét előíró törvény szétrombolása, csak ezúttal nem a törvény szűkítésével, hanem azzal a módszerrel, hogy sorra szedik ki a fontos állami cégeket a törvény hatálya alól.

Nem kellett sokat várni, máris itt a következő hasonló törvény, ami alapján

a Magyar Nemzeti Bank az érdekeltségébe tartozó gazdasági vállalkozások és alapítványok dokumentumait titkosíthatja.

Az MNB-s cégek esetében a magyarázat nagyon hasonló mint a Posta esetében volt: a gazdasági érdekek védelme. Központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekekre és üzleti titkokra hivatkoznak, ami teljesen érthetetlen egy jegybank esetén, aminek nincsenek piaci versenytársai, a devizapolitikai tevékenységét pedig nem külön cégekben folytatja.

Az MNB alapítványai esetében még hajmeresztőbb az érvelés, ott egészen konkrétan az van, hogy attól kezdve, hogy az MNB alapítványokba önti a pénzét, az a pénz megszűnik közpénznek lenni. Szó szerint ez szerepel a törvény indoklásában:

„Alapítvány létesítése esetén tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Annak ellenére tehát, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, ez a vagyontömeg — kikerülve az alapító vagyonából és annak felügyelete alól — egy újonnan létrejövő jogi személy tulajdonába kerül, ezáltal pedig köztulajdon jellegét is elveszíti.”

Ez egy jogerős bírósági ítéletnek mond ellent!

A törvényt megfogalmazók azt nem vették figyelembe, hogy a Fővárosi Törvényszék ezt egyáltalán nem így gondolja. A bíróság másodfokon, és így jogerősen is arra kötelezte az MNB-t, hogy adja ki az alapítványa gazdálkodására vonatkozó adatokat, mert azok közérdekű adatok.

Nem néhány fillérről van szó, hanem óriási pénzről. Az MNB-s alapítvány esetében konkrétan 250 milliárd forint elköltéséről van szó.

A bíróság nem fogadta el az MNB érvelését, miszerint az alapítványi pénzek nem közpénzek. Az ítéletben többek között ez áll:

„amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank vagyona nemzeti vagyon, a Magyar Nemzeti Bank közpénzből is gazdálkodik”, továbbá „minden kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által juttatott, vagy oda bármilyen más forrásból beérkező pénzeszköz közpénz”.

A Bánki Erik fideszes képviselő által hétfőn benyújtott törvény ezt a bírósági ítéletet akarja felülírni.

Hozott tehát egy magyar bíróság egy jogerős ítéletet, ami nem tetszik az MNB-nek, ezért a parlament most hoz egy törvényt, ami arról szól, hogy amit a bíróság mond, az nem is úgy van.

Az MNB-s alapítványokkal kapcsolatos információkat Tóth Bertalan szocialista politikus perelte ki, ahogy a Postát is ugyanő perli közérdekű adatokért. 

Úgy tűnik, ha Tóth kérdez, akkor a Fidesz törvénymódosítással válaszol.

Az összefüggés azért is valószínű, mert ahogy a postatörvényben, úgy az MNB-s törvényben is világosan benne van, hogy a titkosítás a folyamatban lévő adatkérési ügyekre is vonatkozik.

A fideszesek nem vacakolnak, gyorsan biztosra akarnak menni, nehogy kiderülhessen, hogy Matolcsy György vezetésével a jegybank hogyan forgatja az állami százmilliárdokat. 

Bánki Erik sürgősséggel nyújtotta be a törvényt, vagyis kedden már a posta szerződéseinek titkosításával együtt ezt is megszavazhatja a parlament. Így még azelőtt titkosítani lehet az MNB pénzének a sorsát, hogy azt a bírósági végzés nyomán a banknak ki kellene adnia.  

Ugyanez a törvénymódosító javaslat egyébként Matolcsy György fizetését megduplázza, Papcsák Ferenc fizetését pedig megháromszorozza.

További cikkeink
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.