közérdekű adat

Bruttó 1,7 milliót keres a köztévénél az ellenzéket a híradóban primitív bunkózó Németh Balázs

Az MTVA bírósági ítéletre kénytelen volt kiadni, mennyit költ közpénzből a híradós bemondó alkalmazására.

Rejtegetik Pintérék az adatokat, amikből kiderülhetne, hogy csaltak-e a választáson

Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.

Kiderülhet végre, mekkora tömegeket érinthetnek a visszaélésszerű lakcímbejelentések

Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!

Hirtelen sok új választó lett a településeden? Így leplezd le a választási csalást!

Tavaly április óta 22 százalékkal nőtt a választásra jogosultak száma Harkányban. Hasonló hírekkel minden választás előtt találkozunk, így az októberi önkormányzati választáson is lehetnek olyan jelöltek, akik abban látják a győzelem garanciáját, hogy őket biztosan támogató választókat jelentkeztetnek be a saját választókerületeikbe. A harkányi példán keresztül megmutatjuk, mit tehet egy választópolgár, ha feltámad benne a gyanú.

Itt a vége, kiharcoltuk: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait!

Kúria: Az Emminek ki kell adnia a kórházi fertőzések adatait

A TASZ több mint két éve pereskedett, most nyert.

Büntetőeljárás vár azokra, akik kábítószer-használat miatt lesznek rosszul

Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran fordul elő országos szinten az, hogy az egészségügyi dolgozók indokolatlanul értesítik a rendőrséget, illetve jogszerűtlenül továbbítják a páciens adatait, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul. Adatigénylésünkből kiderült, hogy ötből négy ellátott büntetőeljárást kap a nyakába. Két rendőr-főkapitányság pedig 10 milliós nagyságrendű összeget kért  azért, hogy kiadja a közérdekű adatokat.

Nem mondja meg a BRFK, hogy miért bérelnek milliárdokért ingatlant a Garancsi-féle cégtől

Nem közérdek.

Feleslegesen húzza az időt a minisztérium, végül úgyis meg fogjuk ismerni a kórházi fertőzéses adatokat

Bár már jogerősen is pert nyertünk az EMMI ellen, és kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, inkább az időhúzást választották: a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezték. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire megkapjuk az adatokat. Minden amellett szól, hogy a minisztérium ne várjon a bíróságra, hanem maga hozza nyilvánosságra az adatokat, úgyhogy most (újra) erre szólítjuk fel őket. Vagy folytatjuk a bíróságon.

Három nyertes perünk után mások is könnyebben juthatnak közérdekű adatokhoz!

Három közérdekű adatigénylési ügyben is nyertünk a közelmúltban. A Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is arra kötelezték a bíróságok, hogy ingyen adják ki a kért adatokat ügyfeleinknek, a katonai eszközök értékesítével is foglalkozó HM Arzenál Zrt.-nek pedig előírták, hogy árulja el, milyen feltételek mellett adtak el állományból kivont (hatástalanított) harci helikoptereket. A bíróságok mindhárom esetben a közérdekű adatok megszerzését mások számára is megkönnyítő döntést hoztak.

Fővárosi Ítélőtábla: A kormány nem titkolhatja tovább a kórházi fertőzések adatait

A TASZ pert nyert, az Emminek 15 napon belül ki kell adnia a 2015-16-os statisztikát.

Egy lépés az átláthatóbb rendőrség felé

Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit  a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.

A bíróságok szerint sem szabad pénzt kérni a közérdekű adatokért

Egy 2015-ös törvénymódosítás óta a közérdekű adatok kiadására fordított munkaerő árát is elkérhetik az adatkezezelők. Legutóbb két héte döntött úgy a bíróság egyik ügyünkben, hogy a közérdekű adatok kiadásáért nem kérhető költségtérítés. Ez már nem az első ilyen döntés, . a magyar bíróságok egyre gyakrabban  szabnak annak gátat, hogy az átláthatóságot költségtérítéssel nehezítsék. Három ügyünkön keresztül mutatjuk be, hogy miért nagyon fontos az, hogy a közérdekű adatokhoz ingyen jussanak hozzá az újságírók,és rajtuk keresztül a tágabb nyilvánosság.

A Kúria döntött, Mészáros Lőrinc nem titkolhatja tovább, mire mentek el a felcsúti tao-milliárdok

Azt már korábban is kimondták, hogy a tao közpénz, most konkrétan a Puskás Akadémia ügyében is döntöttek.

Van beleszólásod: vegyél részt aktívan a közügyekben!

Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.

A közpénz útjai kifürkészhetetlenek

Európában mindenki szeretné tudni, hogy hová kerülnek az adóbefizetései. Elméletben ezek az adatok közérdekűnek számítanak az uniós tagállamokban. Magyarország kivételt képezhet ez alól a szabály alól, itt sem a magyar állampolgárok, sem más európai uniós állampolgárok nem tudhatják meg, hogy milyen cégekhez futnak be a közpénzek, legalább is bizonyos állami szervezetek szerint.

Terrortámadástól tart a Volán, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem mondják meg, ki cserélt ki 16 darab kandelábert a váci buszpályaudvaron

Tényleg bármi belefér, ha el kell titkolni az állampolgárok elől, hogy mire költik a pénzüket.

Titkolják, milyen atomegyezményt írt alá Semjén titokban Iránnal

Az LMP megkapta a szándéknyilatkozatot, de nincs benne konkrétum, mert a fejlesztési minisztérium szerint ezek nem adhatók ki közérdekű adatként.

Megpróbálták eltitkolni ki nyeri az Eximbank tenderét, de sikerült?

Előre tudható volt, ki fog nyerni az Eximbank 16 milliárdos tenderén, de az állami bank még ezt is megpróbálta eltitkolni. Azt meg pláne, hogy mi alapján döntött. De sikerült? Vendégszerzőnk, Zsiborás Gergő írása.

Öt tipp a kormánytól: hogyan tüntess el közpénzt Magyarországon

Hiába született a napokban egy fontos győzelem az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Magyarországon még mindig évekig takargathatja a kormány, hogy mire költi az adófizetők pénzét. Mutatjuk, hogyan trükközött az elmúlt négy évben a kormány jogszabályokkal, adókedvezményekkel és TAO-mutyival.

Már csak 12 forintot kérhetnek oldalanként a közérdekű adatokért

Persze csak ha fekete-fehér. Ja, és erre jön a munkaerő költsége.

15 nap sem elég az ÁNTSZ-nek a szerinte amúgy nyilvános adatok előkerítésére

Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?

Kimondta a bíróság: a posta szerződései közérdekű adatok

A Fidesz külön törvénnyel mondta volna ki ennek ellenkezőjét, de azt Áder János nem írta alá. A Fővárosi Törvényszék most kötelezte a Főgázt, hogy mondja meg, mennyiért számláz neki a posta.

Tizedannyi közadatper folyik csak a Postával szemben, mint amennyiről Németh Lászlóné beszélt

A Miniszterelnökség szerint a Magyar Nemzet félremagyarázta az államtitkár kijelentését.

A Habony Árpádnak ingyen képeket juttató Szépművészeti még mindig 420 000 forintot kérne közérdekű adatokért

Drága a fénymásolás és a papír.

A Posta után a Nemzeti Bank adatait is titkosítják

Egyenként szedik ki a nagy állami cégeket az infotörvény hatálya alól. Teljesen szembe mennek egy jogerős bírósági ítélettel is, csak ne derülhessen ki, hogy Matolcsyék mire költenek százmilliárdokat.

Nagyon aggódik Németh Szilárd és a kormány a csomagok kézbesítéséért

"A csomagküldés miatt" - ezzel érveltek a fideszesek, hogy miért kell csonkítani a postára vonatkozó közérdekű adatok körét. Nem tudták megígérni, hogy a többi állami cég esetében ne mennének tovább.

Benyújtották a törvényt, aminek nyomán soha többet semmi sem fog kiderülni

Ágazatonként számolja fel a közérdekű adatok intézményét a Fidesz. A postával kezdik.

Három év kellett a Századvég többmilliárdos tanulmányainak a megszerzésére

A korrupciót leleplező információ értéke a legtöbb esetben nagyon gyorsan csökken. A közérdekű adatok nyilvánosságát biztosító szabályok ezért határoznak meg rövid határidőket és soron kívüli bírósági eljárást jogvita esetére. A törvény mégis lehetővé teszi az időhúzást, és bár az információ avul, van az a dokumentum, amiért három évig is érdemes pereskedni. Ma egy ilyet adott ki a Miniszterelnökség.

A kormány mulasztása akadályozza az információszabadság érvényesülését

2015. október 1-jén az információszabadság törvényben jelentősen bővült annak a lehetősége, hogy az adatigénylés teljesítések költségeit áthárítsák az adatigénylőkre. Az törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek az adatot igénylőkkel fizettethetik meg az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költségét is. Az adatkezelők csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha az adatigénylés teljesítése alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Pert nyertünk: kiderülhet, mit akart eltitkolni a Médiatanács!

Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.

Áder aláírta a közérdekű adatok akadályozásáról szóló törvényt

A kormány nagyon szereti az átláthatóságot, csak ne Magyarországon kellesse magát.

Igényelj közérdekű adatot, amíg lehet!

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülésea véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltételea közpénzek elköltése ellenőrzésének eszközeelengedhetetlen a korrupció elleni küzdelembenmás alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, ésbiztosítása az állami szervek kötelessége.

Közérdekű adatigényléssel szerezné meg az érettségi feladatsort az elmés német gimnazista

A münsteri Simon Schräder az információszabadság új hőse.

TASZ-MLSZ 2:1. Közérdekű adatos pert nyertünk a Kúrián!

A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat. 

Az Alkotmánybíróság szerint csak azért, mert jogtalanul titkolták el az adatokat, azokat még nem kell kiadni

A Margit hidat felújító konzorciumnak el kellett volna árulnia, hogy mi volt az 1,2 milliárd forintos "általános tétel" az elszámolásában. De ha már nem árulta el, jó az úgy is. Nem érti? Ne csodálkozzon! Nincs értelme.

A kormány szerint túl sokat tudtunk Paksról

Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.

Trafik-pályázatok: nyilvánosak is, meg nem is

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.

Nem titkosították a paksi szerződések háttéranyagait!

Lázár János és Jávor Benedek csütörtökön az ELTE jogi karán szűk körben, az újságírókat kitiltva próbáltak meg vitatkozni a paksi bővítésről. Kár, hogy egyikük sem tudja, miről beszél, hát még, hogy miről szavaz. De sebaj, nem csak ők, a komplett magyar közélet is úgy beszél a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint titkosak.

Strasbourg: Nincs olyan, hogy visszaélésszerű adatigénylés

Nem lehet megtagadni az adatkérés teljesítését csak azért, mert sokat kellene dolgozni miatta. Erre szeretnek hivatkozni magyar intézmények is.

Jogod van tudni?

Több mint tíz éve ünneplik világszerte szeptember 28-án az információszabadság hívei és harcosai a Jogod van tudni napot (International Right to Know Day). E jeles alkalomból a K-Monitor és a TASZ összegyűjtötte az elmúlt év legfontosabb magyarországi, információszabadságot érintő - pozitív és negatív - történéseit.Összességében elmondható, hogy Magyarország 2013-ban sem lett átláthatóbb, sőt az idei év talán legsúlyosabb eseménye az információszabadágról szóló törvény módosítása volt, amelynek köszönhetően új kifejezéssel lett gazdagabb a magyar nyelv, megtudhattuk, hogy mi is az a visszaélésszerű adatigénylés. A törvényi változások mellett az adatgazdák információkezelési gyakorlata sem javult, számos önkormányzat, kormányzati szerv nem tesz eleget adatközlési kötelezettségének, jó néhány intézmény pedig reflex-szerűen utasít vissza közérdekű adatigényléseket, gyakran a legszánalmasabb okokra hivatkozva.

Amit szabad Jupiternek

A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.

Az adatkérő lány

Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba.Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.

MVM – átláthatóság 2:0

1:0A bíróság szerdai döntésének értelmében a Vértesi Erőmű Zrt. nem köteles kiadni Bodoky Tamás újságíró kérésére a Vértesi Erőmű 2009 tavaszán indított kártérítési pereit és büntető feljelentését megalapozó, a System Consulting Zrt. privatizációs és áramvásárlási ügyében lezajlott belső vizsgálat során született dokumentumokat, és a belső vizsgálat költségével kapcsolatos adatokat.A Vértesi Erőmű jelenleg csődeljárás alatt áll, miután a Kapolyi László, az MSZP volt országgyűlési képviselője tulajdonában álló System Consulting meg akarta vásárolni az erőművet, később azonban visszalépett. A Vértesi Erőmű időközben a cég megrendelésére kapacitásokat kötött le áramkereskedőknél, akiknek az üzlet meghiúsulása miatt több milliárd forinttal tartozik. Bodoky Tamás kérte tehát a Vértesi Erőműtől a System Consulting és az erőmű közti megállapodásokat, illetve az áramvásárlási szerződéseket is.

Kérdezd Balsait a dohánylobbiról

Az alkotmányügyi bizottság ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését – ennek eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a tömeges elbocsátások és költségvetési szigorítások időszakában. “A dohánylobbi erősebb volt,” jelentette ki az alkotmányügyi bizottság Fidesz-es elnöke, Balsai István. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet arra buzdítja az aktív polgárokat, hogy közérdekű adatigénylés formájában tudakolják meg az Alkotmánybíróság jövendő tagjától, vajon pontosan hogyan is befolyásolta a döntését a dohánylobbi.

Kínos, de nyilvános

Nyilvánosak a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) több mint egy évvel ezelőtt lezárult belső vizsgálatában foglalt adatok, a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a Fővárosi Bíróság első fokon hozott döntését.Gőzsy Kati, az Index újságírója tavaly júliusban fordult először az MMKA-hoz, hogy megkapja a közalapítvány jogi, gazdasági és szervezeti átvilágításának teljes eredményét, előtte ennek csak egy összegzett kivonatát mutatták be a sajtónak. Mivel a megkeresésre többször sem a kért adatokat adták át, az újságíró pert indított a közérdekű adatok nyilvánosságra hozásáért. Jogi képviseletét a TASZ vállalta.

Tudta, hogy tudhatja

Szemet szúrt egy sajóbábonyi lakosnak, hogy egy önkormányzati beruházás a tervezettnek több mint a kétszeresébe került. Közérdekűadat-igényléssel fordult a helyi jegyzőhöz, választ azonban többszöri megkeresés után sem kapott. A bíróság szerdai döntése szerint a jegyző a kért adatokat köteles kiadni. A bíró az indoklásban kiemelte, hogy az önkormányzat feladata gondoskodni a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról.

Zavar az erő(mű) térben - azonos perek, különböző ítéletek

Szekszárd és Tatabánya 1 óra és 54 percnyi autózásra van egymástól. 192 kilométeres távolság, amely útdíjjal és benzinköltséggel kihozható 7000 forintból. Mégis, a közérdekű információ megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alkotmányos jog értelmezésében fényévekre áll a két megyeszékhely egymástól. Egy nap különbséggel született két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítélet olyan ügyekben, amelyek tényállása gyakorlatilag teljesen egyező.

Gondatlan gazda, gondos nyilvánosság

Képzeljük el, hogy az autó szervizben közlik az elvégzett karbantartási munkáért fizessünk X ezer forintot. Nyilvánvaló, hogy rákérdezünk: pontosan milyen szolgáltatásért fizetünk, milyen javításokat eszközöltek karbantartás címén. Egy nem teljesen balek autótulajdonos nem fizet egy fillért sem, ha nem kap részletes tájékoztatást. Az állam azonban nem feltétlenül ilyen makacs tulajdonos. A Fővárosi Önkormányzat példának okáért egy híd felújítására szerződött három nagy céget tömörítő MH 2010 konzorciummal, amely negyedévente ad teljesítési igazolást a megrendelőnek. A mindössze egy oldalas, második részszámla általános kiadásként 695 millió forintos tételt tartalmaz – hogy pontosan ez mit takar, azt nem lehet tudni. Ezt látván felmerül: az ország legnagyobb önkormányzata megelégszik az ellenőrzésnek ezzel a bemondásos formájával? A válasz az, hogy igen: mivel fix áras megrendelésről van szó, nem bajlódnak a részletekkel, hiszen többet úgyse kérhetnek. A gondos gazda ideájától kissé távoli kép komoly aggályokat kelt. Öröm az ürömben, hogy a magyar jog szerint a közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzése – éppen az ilyen nemtörődömség miatt - nem az állam monopóliuma. A közpénzek átláthatóságának igen progresszív szabályozása révén - elméletileg! – mindenki jogosult tájékozódni, akár az önkormányzat helyett is. Így tett Tenczer Gábor újságíró is, aki többek közt arra kérdezett rá az MH konzorciumnál, hogy ez a 695 millió forintos általános kiadás mit takar pontosan. Az adatok nem léteznek, a konzorcium nem perelhető, egyébként is titoktartási kötelezettség terheli, hiszen az információ üzleti titok – lényegében így foglalható össze a felújítást végző cégeket tömörítő szervezet álláspontja. Az eset a bíróság elé került, hiszen ha a konzorcium nem hajlandó tájékoztatást adni, a városvezetés nem rendelkezik releváns adatokkal, akkor nem fog egyhamar tisztulni a kép.

Innovációs pénzek régi gyakorlatok konzerválására – az NFÜ fejlesztés-politikája

Az Európai Unió Strukturális Alapjainak célja, hogy a csatlakozó államok megújítsák rosszul működő szociális szolgáltatásaikat. Egy most közzétett kutatás szerint azonban Magyarország sok esetben az elavult és nem hatékony szolgáltatások működési költségeinek megfinanszírozására fordítja a fejlesztésre szánt pénzeket.