Barikádok mögött, biztonsági osztagtól védve készül a Fidesz a mindent eldöntő küzdelemre Balatonfüreden
2022 február 17., 05:46
Alkotmánybíróság: Csak konkrét indokkal lehet megtagadni közérdekű adatok kiadását
Az Alkotmánybíróság a Transparency Internationalnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását, így az ügy visszakerül a bíróság elé – írja a HVG.
A 2013-ban indult Híd a munka világába-program szabálytalanságai 2015 elején derültek ki: az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) többek között drága autókra és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott 100 milliókat. A programot felügyelő Emmi saját belső vizsgálatai 2015 végén a 1,6 milliárd forint EU-támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t.
2016 óta a NAV nyomoz a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt, de a képviselőnek újra nem jelölt, így a mentelmi jogát elveszítő, fideszes Farkas Flóriánt, az ORÖ egykori elnökét még ki sem hallgatták, mert az ügyészség nem kérte mentelmi joga felfüggesztését.
A Transparency International 2019-ben kérte az Emmitől az üggyel kapcsolatos vizsgálatok iratait, mert jelentős közpénzeket érintő kérdésről van szó. Az Emmi ezt megtagadta, és a bíróság két szinten neki adott igazat. Az ítélet szerint ugyanis „a nyomozóhatóság állásfoglalásával bizonyítani lehet, hogy a kért adatoknak a büntetőeljárás során olyan jelentősége van, ami megalapozza az adat kiadásának korlátozását”, vagyis „a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga”.
Az Alkotmánybíróság tanácsa Dienes-Oehm Egon vezetésével viszont nem így látta, mivel nem a büntetőeljárás, hanem a minisztériumi vizsgálat eredményét kérték ki. A bírósági döntés alapjául szolgáló NAV-állásfoglalás csak általánosságban utalt a bűnüldözési érdekre az összes igényelt adattal kapcsolatban, vagyis nem indokolták meg konkrétan, melyik adatot miért nem lehet kiadni, így a bírói döntés „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjogkorlátozásra adott lehetőséget, és emiatt alaptörvény-ellenes”.
Az ítéleteket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de nem biztos, hogy a kért adatokat ki kell adni, az ügy visszakerül a bíróságra, ahol az Alkotmánybíróság útmutatása szerinti vizsgálat alapján kell újra dönteni. (HVG)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.