Alkotmánybíróság: Csak konkrét indokkal lehet megtagadni közérdekű adatok kiadását

április 1., péntek 16:55
5

Az Alkotmánybíróság a Transparency Internationalnek adott igazat: nem lehet általánosságok alapján megtagadni a Farkas Flóriánt is érintő vizsgálat anyagainak kiadását, így az ügy visszakerül a bíróság elé – írja a HVG.

A 2013-ban indult Híd a munka világába-program szabálytalanságai 2015 elején derültek ki: az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) többek között drága autókra és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott 100 milliókat. A programot felügyelő Emmi saját belső vizsgálatai 2015 végén a 1,6 milliárd forint EU-támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t.

2016 óta a NAV nyomoz a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt, de a képviselőnek újra nem jelölt, így a mentelmi jogát elveszítő, fideszes Farkas Flóriánt, az ORÖ egykori elnökét még ki sem hallgatták, mert az ügyészség nem kérte mentelmi joga felfüggesztését.

Farkas Flórián a Fidesz februári nagy összetartásán Fotó: Németh Dániel/444

A Transparency International 2019-ben kérte az Emmitől az üggyel kapcsolatos vizsgálatok iratait, mert jelentős közpénzeket érintő kérdésről van szó. Az Emmi ezt megtagadta, és a bíróság két szinten neki adott igazat. Az ítélet szerint ugyanis „a nyomozóhatóság állásfoglalásával bizonyítani lehet, hogy a kért adatoknak a büntetőeljárás során olyan jelentősége van, ami megalapozza az adat kiadásának korlátozását”, vagyis „a bűncselekmények üldözéséhez vagy megelőzéséhez fűződő társadalmi érdek erősebb, mint a felperes közérdekű adatok megismeréséhez fűződő joga”.

Az Alkotmánybíróság tanácsa Dienes-Oehm Egon vezetésével viszont nem így látta, mivel nem a büntetőeljárás, hanem a minisztériumi vizsgálat eredményét kérték ki. A bírósági döntés alapjául szolgáló NAV-állásfoglalás csak általánosságban utalt a bűnüldözési érdekre az összes igényelt adattal kapcsolatban, vagyis nem indokolták meg konkrétan, melyik adatot miért nem lehet kiadni, így a bírói döntés „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjogkorlátozásra adott lehetőséget, és emiatt alaptörvény-ellenes”.

Az ítéleteket az Alkotmánybíróság megsemmisítette, de nem biztos, hogy a kért adatokat ki kell adni, az ügy visszakerül a bíróságra, ahol az Alkotmánybíróság útmutatása szerinti vizsgálat alapján kell újra dönteni. (HVG)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt