Hogy pontosan mire ment a jegybanki alapítványok pénze, az még a kiperelt dokumentumok megismerése után sem világos.

Az Orbán-kormányok nem éppen a késő Kádár-kor építészetének megmentéséről híresek, Győrben mégis ez történt. Az 3,2 milliárdos felújítás után a carrarai márvány, a földönkívüli medúzákat idéző lámpák és a pszichedelikus falikárpit is a helyén maradt – az eredmény meglepően jó lett.

Volt olyan, ami a külföldre menekített vagyonok visszaszerzésével foglalkozott, de van köztük csádi katonai szerepvállalás, rengeteg vállalati és sporttámogatás, ingatlanügyek Eszéktől Washingtonig. Még idén is több mint 80 ilyen döntést hoztak, a rekordévben több mint hatszázat.

Szalai Zoltán szívből drukkol, hogy „a műhely minden pedagógiai, közösségépítő és tehetségtámogató értéke változatlanul megmaradjon”.

Köztük Áder János Kék bolygója, a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvány és a Mathias Corvinus Collegium alapítvány.

A kormánybiztos azt kommentálta, hogy a Mandiner szerdán elérhetetlenné vált, majd csütörtökön archív anyagokkal visszatért.

A lap szeptember elején került végleg a Pénzügyminisztérium felügyelete alá. Egyelőre nem tudni, hogy a 404-es hibaüzenet átmeneti problémát jelez-e.

Egy nappal korábban derült ki, hogy az MCC Brussels ügyvezető igazgatója a pénzhiány miatt lemondott.

Frank Füredi szerint a Tisza-kormány kezébe került MCC nem adta oda a korábban szerződésben beígért pénzeket.

A mezőhegyesi Ménesbirtok pedig Bóna Szabolcshoz.

Sebastian Kurz segíthette a NER-es bevásárlást az osztrák magánegyetembe, amit most a magyar állam örökölhet meg.

Nem volt elég fedezet a nyertes ajánlatra.

Magyar Péter kijelölte a felsőoktatási tevékenységet nem végző kekvák alapítói jogait gyakorló minisztereket.

Rájött, hogy azzal segít a legtöbbet az alapítványnak, ha nem vesz részt a túlélésről szóló tárgyalásokban.

Az ideológiaexportot végző brüsszeli iroda elmulasztotta feltüntetni finanszírozási forrásait.