Közzétették az Orbán-kormány tizenhat évében született, több ezer nem nyilvános kormányhatározat listáját
A kormány közzétette a honlapján a 2010 és 2026 közötti Orbán-kabinetek által hozott 2000-as sorszámú, jogilag nem titkos – mint a minősített adatokat is tartalmazó úgynevezett 3000-es kormányhatározatok –, de Orbánék által a Magyar Közlönyben nyilvánosságra nem hozott, csak az érintett állami vezetők által megismerhető kormányhatározatok listáját. A döntések listája most évenkénti bontásban ismerhető meg ezen az oldalon, cikkünkben mi is felsorolunk néhány figyelemreméltó tételt.
A tizenhat év alatt 3598, vagyis évente átlagosan 225 ilyen kormányzati döntés született. A megoszlásuk azonban korántsem kiegyensúlyozott: a 2010-es évek elején még csak évi húsz-harminc ilyen döntést hoztak Orbánék, míg a 2020-es évekre ez a szám évi több százra duzzadt.
A csúcsot a koronavírus-járvány második évében érték el: 2021-ben 679 kormányhatározat kapott 2000-es besorolást, majd hasonlóan sok, 635 nem nyilvános kormányhatározat született 2023-ban is. Utolsó teljes évében, tavaly több mint négyszáz nem publikus határozatot hozott a kormány, míg idén több mint nyolcvanat.
A Magyar Péter vezette kormányzat most nem magukat a határozatokat tette közzé, hanem csak egy felsorolást azok sorszámáról és nevéről. Az éves bontásban közzétett listákból évenként csak néhányat igyekeztem kiemelni, ahogy mondani szokták, a teljesség igénye nélkül, válogatásszerűen, csipegetve. Az évszámra kattintva letölthetők az adott 2000-es határozatait felsoroló pdf-ek.
A titkos információgyűjtő eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos koncentrált fejlesztések összehangolásáról, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szolgáltatói szerepkörének megerősítéséről, valamint a fontos és bizalmas munkakörökről szóló miniszteri rendeletek felülvizsgálatáról – ez volt a frissen hatalomra került kormány hetedik nem nyilvános határozata.
Egy győri nagyberuházás megvalósításáról és a vonatkozó intézkedésekről – ez a 2013-as sorszámú kormányhatározat talán a győri keleti elkerülő főút megépítését alapozhatta meg (az időzítés alapján), amiről nyilvános döntés 2011 tavaszán született.
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülő vagyon értékesítéséről – miután a kormány lényegében felszámolta a magán-nyugdíjpénztári rendszert, ebbe az alapba kerültek a megszűnő nyugdíjkassza-megtakarítások ezermilliárdjai, az állampapírok, részvények, befektetési jegyek stb. Az ekkor az állam tulajdonába került egyes részvénypakettekből (pl. Mol, Richter) kaptak jó tíz évvel később a kekvák, így például az egyetemek fenntartói vagy az MCC.
Az önálló közigazgatási és önálló rendészeti képzési ág létrehozásáról – talán ez lehetett a működését ebben a formában 2012. január 1-jén kezdődő Nemzeti Közszolgálati Egyetemet megalapozó első kormányzati döntés.
Ebben az évben mindössze tíz nem nyilvános kormányhatározat született. Az egyetlen érdekesnek tűnő a 2007/2012. számú A 2012. július 16. és 26. közötti konzultációs sorozat vonatkozásában meghatározott megvizsgálandó kérdésekről elnevezésű határozat lehetne, de később erről nyilvános kormányhatározat is megjelent, ez volt a 1412/2012. kormányhatározat a konzultációs sorozaton vállalt feladatokról. Mai szemmel érdekes pontja is volt ez utóbbinak: a nemzetgazdasági miniszter többek között az alábbi feladatot kapta:
a külföldre menekített vagyonok mértékének felmérése, azok közteherviselésbe történő bevonása, illetve ennek nemzetközi megoldásainak vizsgálata.
A látvány-csapatsportágak társasági adókedvezménye módosításának lehetséges irányairól – később a taózás a sport-, de egy időben a kultúrafinanszírozásnak is központi, gyakran visszaéléseket vagy visszaélésgyanús eseteket sem nélkülöző eleme lett.
Ebben az évben jelent meg az első nagyvállalati tárgyú nem nyilvános kormányhatározat, az alábbi címen: Az Audi Hungaria Motor Kft. vállalattal megkötendő Megállapodás aláírásáról. Ebben az évben és a következő években még számos ilyen döntés született, részben multinacionális cégeknek nyújtandó támogatásokról. Ezek között nemcsak olyan kínai vállalatok voltak, mint például a BYD, hanem számos nyugati vagy hazánkban tradicionálisan jelenlévő cég, mint a KLM, a Lufthansa, az Audi vagy a Magyar Suzuki Zrt., a Bridgestone vagy a Hankook.
Majd 2014-ben még a később feketeseggűvé vált Bige László cége is kapott nem nyilvános kormányzati döntéssel támogatást, a 2020/2014-es számú kormányhatározat így tárgya A Nitrogénművek Vegyipari Zrt. beruházásukhoz igényelt fejlesztési adókedvezmény engedélyezéséről.
Ha már hazai cégek: tavaly támogatást kapott a Continental Dohányipari Zrt. is, amit hagyományosan Lázár János-közeliként emlegettek. Talán sokan emlékszünk arra is, hogy a trafiktörvény tervezetének egyes részeit a Continental vezetőjének, Sánta Jánosnak a számítógépén hozták létre. A támogatott baráti cégek között volt a most csődeljárást kérő Bayer Construct is, amiről 2022-ben és 2023-ban is született nem nyilvános határozat.
Az állami tankönyvfejlesztés és kiadás feltételeinek megteremtése érdekében a tulajdonszerzés és a tulajdonosi joggyakorlás egyes kérdéseiről – a később monopóliummá váló tankönyvkiadást megalapozó döntés lehetett.
A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának megvalósításához szükséges intézkedésekről – erről abban az évben három nem nyilvános kormányhatározat is született.
Magyarország OECD tanulmányban történő megfelelő megítélése érdekében szükséges intézkedésekről – az OECD jellemzően az államháztartásról, az adórendszerről, a munkaerőpiacról és egy adott ország gazdaságának versenyképességéről, piacbarát jellegéről, illetve a korrupcióról ad ki jelentéseket. Megtippelni sem tudnánk, mivel lehetett olyan problémájuk, hogy a kormánynak nem nyilvános döntést kellett hozni az arculatjavításról!
A Szerencsejáték Zártkörűen Működő Rt. sporttevékenységgel kapcsolatos közvetítési-, reklám- és marketingjogok hasznosítására irányuló új üzletágának kiépítéséhez szükséges intézkedésekről – a későbbi csapatsport-, elsősorban futball-finanszírozás másik lába az állami szerencsejáték-vállalat lett.
Magyarország Washington D.C-ben található Nagykövetségének új épületében történő elhelyezésével, új épület vásárlásával kapcsolatos intézkedésekről – ez volt az év első nem nyilvános kormánydöntése. A NER idején számos más ingatlanvásárlásos döntés is született ilyen 2000-es kormányhatározattal, például Az új budapesti konferencia-központ létesítésére kiválasztott ingatlan megvásárlásáról, müncheni, pozsonyi diplomáciai épületekről, a Rákóczi Szövetség ingatlanvásárlásának támogatásáról, vagy éppen egy tusnádfürdői házvásárlásról (de vettek ungvári, fiumei, csíkszeredai, eszéki, illetve „egyes felvidéki”, szlovéniai és brüsszeli ingatlanokat is).
Országos népszavazás kezdeményezéséről – a 2016 októberében, már a menekültellenes hangulatkeltés részeként szervezett, végül érvénytelen népszavazással kapcsolatos első kormányzati döntés, ez volt az évben a negyedik nem nyilvános kormányhatározat. Később még több, a „kényszerbetelepítéssel és a népszavazással kapcsolatos” nem nyilvános kormányhatározat is született.
A pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről – a sportakadémia-szervezési hullám első nem nyilvános döntése. A kormány számos más sporttárgyú nem nyilvános határozatot is hozott a tizenhat év alatt, például rendezvényekről, világversenyekről, de akár sportszövetségi székházakról is.
A nyugat-balkáni légijáratok üzemeltetéséhez kapcsolódó pénzügyi intézkedésekről – a témában szintén több nem nyilvános kormányhatározat született; hogy kinek és milyen „pénzügyi intézkedést” nyújtottak, nem derült ki.
A Magyar Állam és a MOL Magyar Olaj-és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság között 2005. december 22-én létrejött szerződés megszüntetéséről – ez egy hosszú távú, bányajáradékról szóló szerződés volt, aminek hátterében a MOL szénhidrogén-kitermelési koncesszióinak meghosszabbítása és a fizetendő járadékkulcsok rögzítése állt.
A Kormány egyes kiemelt intézkedéseivel kapcsolatos tájékoztató tevékenység keretében felmerülő feladatokról – számos kommunikációs és marketingtevékenységgel kapcsolatos, szóval Rogán-Balásy tárgyú döntést is hozott a kormány nem nyilvánosan, például 2017-ben Az állampolgárok életét nagymértékben befolyásoló döntésekről és aktuális kormányzati eredményekről szóló tájékoztató kiadványról tárgyú vagy 2019-ben A Pozitív országkép kialakításához szükséges forrás biztosításáról tárgyú. Ezek mellett számos nemzeti konzultációval összefüggő nem nyilvános döntés is született.
A libanoni templomrekonstrukciós projekteket érintő állami szerepvállalásról – a nemzetközi üldözöttkeresztény-védelem egyik mérföldköve lehetett ez a nem nyilvános döntés.
Egyes állami fenntartású szociális intézmények egyházak részére történő átadásának folytatásáról és ezzel kapcsolatos további feladatokról – nem nyilvános döntés is foglalkozott tehát, feltehetően az előkészületek fázisában, az ellátórendszer részben egyházi kézbe adásával.
A Dunakeszi Járműjavító Kft. Magyar Állami és a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonában lévő társasági részesedéseiről – a NER-elit és az állam egyik szövevényes kapcsolata, a cégről, illetve a dunakeszi járműgyártás helyzetéről 2022-ben és 2025-ben is volt nem nyilvános kormánydöntés. A cég körüli helyzetet idén januárban így foglaltuk össze: A NER-elit kivett belőle 10 milliárdot, majd összeomlott, hogy aztán az állam legalább 20 milliárdért mentse meg. Egyébként épp mai hír, hogy Vitézy Dávid közlekedési miniszter csődbűntett gyanúja miatt feljelentést tett a cég korábbi, magántulajdonosokhoz kötődő gazdálkodása miatt.
Rengeteg vállalati beruházásösztönzésről születtek nem nyilvános döntése, valamint budapesti belvárosi ingatlanvásárlásokról, továbbá A Hanoiban létesítendő Magyar Művelődési és Közösségi Ház – üres ingatlanra építéssel, vagy meglévő ingatlan átalakításával megvalósuló elhelyezésével kapcsolatos intézkedésekről. Számos kormányzati létszámzárlattal és létszámpolitikával kapcsolatos nem nyilvános határozat is van a listában. Mindezeken túl:
A multimediális művészeti koncepció és kampány megvalósításáról – Böszörményi-Nagy Gergely legyen a talpán, aki tudja, ez mi lehetett.
A Gödön felépítés alatt álló adatközpont állami érdekű hasznosításáról – ezt az adatközpontot már 2016-ban beharangozta a kormány, majd 2022-ben felfüggesztették a beruházást, amire utána is elköltöttek rá félmilliárdot, rejtély, miért.
Lakitelek Népfőiskola beruházás folytatásához szükséges kormányzati intézkedésekről – Lezsák Sándor lelki-szellemi szívcsakrája közpénzek csilliárdjait kaptak a NER másfél évtizedében, ezek szerint nem nyilvános határozatokkal is.
A "30 éve szabadon" emlékév keretében az Antall-kormány és a Boross-kormány üléseiről szóló írásos jegyzőkönyvek elkészítéséről, és kutatási program kidolgozásáról – ez különösen pikáns attól a kormánytól, aminek az ülésein nem készültek jegyzőkönyvek.
Csángó ügyekkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök gyakorlásáról – rejtély, miért kellett titkolni, ki a kormány csángóügyi felelőse.
Az olaszországi trieszti kikötőben ingatlanok és a kapcsolódó koncessziós jog megszerzéséhez szükséges intézkedésekről – a trieszti kikötő ügye az Orbán-kormány egy emlékezetesen zűrzavaros ingatlanügylete volt Olaszországban, nem teljesen meglepő, hogy nem nyilvános kormányhatározat is született róla. A trieszti kikötőről aztán 2022-ben is született egy szintén nem nyilvános kormányzati döntés.
Egy nemzetközi zenei rendezvény megtartására történő jelentkezésről – Internationale Dschinghis Khan-show Mándoki Lászlóval? Mága Zoltán és Fásy Ádám duettfesztiválja a bégum ötszázmilliójáról? Ki tudja, mi volt a szándék, de talán egy eurovízió-rendezés.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetében fennálló tagsággal kapcsolatos kérdésekről – a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bank gründolásának egyik fontos lépése volt a takarékszövetkezetek integrációja.
A Mathias Corvinus Collegium tehetséggondozási programjának támogatásához szükséges intézkedésekről – ekkortól majdnem minden évben született valamilyen nem nyilvános kormányhatározat az MCC-ről.
Az erdélyi magyar nyelvű média támogatása érdekében szükséges intézkedésekről – erről, pontosabban akkor már nevesítve, hogy Az Erdélyi Médiatér Egyesület működésének és fejlesztési terveinek támogatásához szükséges forrás biztosításáról, aztán 2021-ben is döntöttek.
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal előirányzatainak terhére történő éven túli kötelezettségvállalás biztosításáról – Balásy Gyuláék megkérték a jól végzett munka árát.
A budavári királyi palotából a második világháború eseményei következtében eltűnt nagy értékű falkárpitok visszaszerzéséről – a 3598-ból egészen biztosan ez a legizgalmasabb kormányhatározat!
A Magyar Állami tulajdont érintő stratégiai vagyonnal kapcsolatos feladatokról – túl általános a döntés címe, de érdekes, hogy egy ilyen feladatkiosztást nem tettek közzé a Magyar Közlönyben.
A "Digitális idősgondozás" program létrehozásáról – a később hatalmas politikai karriert befutott gondosóra-programról szóló első kormányzati döntés, aminek jelentőségét utólag nem árnyalja, hogy a program miatt ma már nyomozás folyik hűtlen kezelés gyanújával.
A Kozma István Magyar Birkózó Akadémia sportszakmai programjának támogatásáról – a járvánnyal sújtott nehéz évben Németh Szilárd KIMBA-ja sem maradhatott az út szélén.
Ebben az évben egyébként százas nagyságrendben születtek az úgynevezett Gazdaság-újraindítási Akciótervhez kapcsolódó döntések, ezek között voltak olyan, a gazdaság-újraindítást sajátosan értelmező tételek is, mint a brazíliavárosi külképviselet ingatlanának teljes rekonstrukciója vagy a pekingi hivatali épület átalakítása. Szintén ebben az évben születtek nem nyilvános kormányhatározatok számos kekvának adott vagyonjuttatásról. Egyes kekvák aztán a későbbi években további juttatásokat kaptak további nem nyilvános döntésekkel.
Az Alapjogokért Központ ingatlanszerzéséhez, valamint működéséhez szükséges támogatásról – nem csak az MCC-nek jutott a kitüntetett, ám nem nyilvános kormányzati figyelemből.
Védelmi ipari vállalatban történő részesedésszerzés végrehajtásához szükséges további intézkedésekről – ez feltehetően a Rheinmetall-lal történő együttműködést megalapozó kormányzati döntések egyike volt. Ebben az évben több más védelemipari, például N7 Holding Zrt. feladataival összefüggő nem nyilvános kormánydöntés is volt.
A nyíradonyi Gúth-Keled látogatóközpont további fejlesztéséhez szükséges forrás biztosításáról – a Tasó-birodalom egyik ékköve a létesítmény, nem teljesen világos, miért kellett titokban támogatni.
A "Hunyadi" című történelmi televíziósorozat megvalósításának további támogatásáról – szintén rejtély, miért kellett ezt titkolni.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található Kormányváró fejlesztési koncepciójának tárgyalására adott felhatalmazásról – ami fontos, az fontos.
A szerbiai J.P. Srbijagas hiteladós részére a Magyar Export-Import Bank Zrt. által nyújtandó szabad felhasználású hitelhez szükséges egyes kormányzati intézkedésekről – az elmélyülő Orbán-Vučić jó viszony része lehetett ez a döntés.
A Magyar Tenisz Szövetség támogatása érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről – ez már a harmadik nem nyilvános döntés a milliárdos mínuszokat termelő teniszszövetségről, 2018-ban és 2020-ban is volt egy-egy hasonló kormányhatározat.
Ebben az évben egyébként is rengeteg sportcélú vagy -tárgyú nem nyilvános kormányzati döntés született Tállya községi sporttelep komplex fejlesztésétől a kiemelt fővárosi sportegyesületek sportlétesítmény-üzemeltetésén át a határon túli fociakadémiák és az államilag elismert belföldi sportakadémiák támogatásáig. A határon túli focinak 2023-ban és 2024-ben is jutott egy ilyen 2000-es határozat, akárcsak a fociakadémiáknak. És ha már sport: a Kovács Katalin Kajakakadémia ekkortól szinte minden évben részesült nem nyilvános határozatban testet öltő kormányzati figyelemben.
Továbbá szintén több gazdasági tárgyú nem nyilvános döntés született cégek teljes vagy többségi részesedésének megszerzéséről.
A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalását előkészítő Szemrevételező Törzs kiküldéséről – feltehetően ez az Orbán Gáspár-féle csádi misszióval összefüggő döntés volt, a misszióról itt írtunk feltáró cikket. De nem nyilvános csádi kormányhatározat 2024-ben is született, nem is egy, előbb Magyarország és a csádi Köztársaság közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozattal összefüggő intézkedésekről címmel, majd A Hungary Helps Program csádi stabilitást erősítő programjainak támogatásáról címmel.
A Száhel-övezeti humanitárius tevékenység Hungary Helps Program keretében történő támogatásáról – a magyar diplomáciának szintén egy afrikai kavarása, amihez szintén kötötték Orbán Gáspár nevét is.
A Főnix-Gold FC. Utánpótlásnevelő Sportegyesület létesítményfejlesztési programjának megvalósításáról szóló 2652/2023. Korm. határozat módosításáról – ez a klub, ahonnan Szoboszlai Dominik elindult a világhírnév felé, és még tovább.
Az Észak-kelet Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózat fejlesztésről – az akkuipar terjedése komoly energetikai kihívásokat okozott, erre szánt válasz lehetett ez a döntés.
A Magyarországot népszerűsítő nemzetközi marketing kampány lefolytatásával kapcsolatos egyes intézkedésekről szóló 2582/2021. Korm. határozat módosításáról – országimázs a végtelenségig és még tovább.
Budapesti vasút mellette fejlesztési terület értékesítéséről – ez az akkor még közel-keleti befektetőknek szánt Rákosrendezőről szóló nem nyilvános kormányzati döntés lehetett. Erről aztán 2024-ben is született nem publikus kormányhatározat, akkor A Budapesti vasút melletti fejlesztési területtel összefüggő további intézkedésekről címmel.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai rendszerének biztonsági megújítási koncepciójáról és annak megvalósításáról – ez annak fényében különösen pikáns, hogy 2024-ben megírtuk: belső dokumentumok bizonyították, a magyar külügy tudott azokról az orosz kibertámadásokról, amiket 2022-ben még kampányhazugságnak neveztek.
A Székelyföldi Jégkorong Akadémia fejlesztésének és működésének kiegészítő támogatásához, valamint az Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub Egyesület működésének támogatásához szükséges forrás biztosításáról – előbbi a Tiborcz-üzlettárs Balázs Attila hokibiznisze, utóbbinak a tiszteletbeli elnöke Böjte Csaba. Korábban már írtam, hogy ebben az évben is kapott támogatást nem nyilvános kormányhatározattal Balázs cége, a Bayer is. A Godako 2025-ben is kapott támogatást ilyen kormányhatározattal.
Bogányi-zongora megvásárlásáról és az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének Brüsszelben helyt adó, állami tulajdonban álló ingatlanban történő elhelyezéséről – a téma fontosságát magyarázni sem kell.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásai felhasználásáról és A 2021–2027 programozási időszak kohéziós forrásai felhasználásáról – ekkorra álltak le teljesen a Magyarországra érkező uniós pénzek, talán ezért is foglalkozott a témával nem nyilvános határozatban is a kormány.
Az "Úri muri - megazisten" címmel készülő film megvalósításának támogatásáról – az akkori tervek úgy szóltak, hogy a Vidnyánszky Attila rendezte film 2026 novemberében kerül mozikba. Várós!
A Beloiannisz hajó megmentésének támogatásáról – egy csúnyán elhallgatott sikersztori, a hajó idén nyáron ismét szelte a habokat a Balatonon.
A Nemeskürty István Tanárképző Kar létrehozásával és a tanár-továbbképzéssel kapcsolatos intézkedésekről – ez volt az NKE-n elindított tanárképzés, a Fidesz ide szervezte volna ki a tanárképzést, Lannert Judit az idei felsőoktatási tanévnyitón jelentette be, hogy megszüntetik azt.
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által az "ANTENNA HUNGÁRIA” Zrt. részére nyújtandó hitelhez szükséges egyes kormányzati intézkedésekről – az Antenna Hungária a 4iG cége, és vélhetően ezt az ügyletet is érinti az augusztus közepén eldöntött kormányzati átvilágítás.
A Nemzeti Oltóanyaggyár és a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításáról szóló 2035/2021. Korm. határozat és a Nemzeti Oltóanyaggyár és a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár belső infrastruktúra fejlesztéseinek finanszírozásáról szóló 2544/2021. Korm. határozat módosításáról – 2021-től több nem nyilvános kormánydöntés volt a Nemzeti Oltóanyaggyárról, aminek 2022 végétől kellene működnie. Végül az egészből nem lett semmi.
Politikai okból meghozott intézkedés következtében megindítandó jogi eljárás kapcsán szükséges intézkedésekről – feltehetően a napi egymillió eurós menekültügyi bírság miatti döntés.
A Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap alaptőkéjének megemeléséről – a Türk Tanácsban vállalt erőfeszítéseink fényében nem meglepő lépés. Annak fényében pedig pláne nem, hogy született tavaly egy ilyen nem nyilvános döntés is: A Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi Képviseleti Irodája működtetéséhez szükséges további intézkedésekről.
A Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus által vezetett Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges intézkedésekről szóló 2475/2023. Korm. határozat módosításáról – a 2023-as Nobel után több nem nyilvános döntés is született Krausz intézményének támogatásáról. Szintén Krauszt érintő 2025-ös nem nyilvános döntés volt Az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány működéséhez szükséges további források biztosításáról szóló kormányhatározat.
A Boszniai Szerb Köztársaság mint hiteladós részére a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által nyújtandó szabad felhasználású hitelszerződés módosításáról – az Orbán-kormány balkáni kavarásainak része lehetett a Dodik-kormány megtámogatásra egy hitelszerződés-módosítással
A filmalkotások közvetett támogatásának kontrolljáról – úgy tűnik, a kulturális kormányzat még tavaly is azt érezte, nem jól hasznosulnak a kulturális támogatások, legalábbis a filmes területen.
A Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kibocsátásra kerülő kötvények Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi lejegyzéséhez kapcsolódó egyes kormányzati intézkedésekről – hogy a puszta tényeket rögzítsük: a NER-oligarcha Szíjj László cégének kötvényügylete állami bankokkal, nem nyilvános kormányhatározattal.
A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány támogatásáról – a Kurultáj szervezőjének támogatásáról is született egy nem nyilvános döntés.
Utolsó évében főleg gazdasági tárgyú nem publikus határozatokat hozott a kormány. De született emellett egy nem nyilvános döntés Az egyiptomi járműgyártás folytatásával kapcsolatos kérdésekről, illetve egy másik Az egyiptomi járműgyártás finanszírozásáról, ebben az ügyben augusztusban már Vitézy Dávid tárgyal Egyiptomban.
Emellett már a távozó Orbán-kormány döntött a 2028-ban megrendezésre kerülő Maccabi Európa Játékok megpályázásáról, hozott határozatot Honvédelmi tárgyú beszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződéssel kapcsolatos éven túli kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyásáról, illetve született egy Egyes energetikai kérdésekről szóló nem nyilvános kormányhatározat is. Az utolsó, 2083/2026. számú határozat pedig Egyes költségvetési kérdésekről szólt – vagy a Nagy Márton-féle összevissza toldozott-foldozott büdzséről szólt, vagy összefüggésben állhatott Orbán Viktor utolsó kormányfői döntésével, a Fradiváros milliárdjait mentő május 8-i kormányhatározattal.
A NER-elit kivett belőle 10 milliárdot, majd összeomlott, hogy aztán az állam legalább 20 milliárdért mentse meg – mi az?
Sőt, még további közel 6,5 milliárd is mehet közpénzből úgynevezett rendkívüli kárrendezésre – avagy a Magyar Vagon-csoport csodálatos története.
Beszakadt a 4iG árfolyama a kormányzati átvilágítás hírére
Péntek este derült ki egy kormányhatározatból, hogy a kabinet átfogó vizsgálatot indít a Magyar Állam és a 4iG Csoport közötti kapcsolatról, hétfő délután pedig a miniszterelnök is bejelentette az átvilágítást.
Hűtlen kezelés gyanújával elindult a nyomozás a Gondosóra-program miatt
A kormány még szerdán tett bejelentést a program adatkezelésével kapcsolatban. A Telex megtudta, hogy el is indult a nyomozás.
Tevefarmot is intézett Orbán Gáspár Csádban, kormánygéppel vitték a GPS-es nyomkövetőket az állatokra
A Csádba tervezett tevegazdaság és kiválósági központ számos kihívással nézett szembe a 444 birtokába jutott belsős dokumentumok szerint. Orbán Gáspár ötletei lassították a projekt előrehaladását, de olykor a Hungary Helps ügynökség is extra kéréseket és igényeket fogalmazott meg.
Félmilliárd forintot költött a kormány egy régóta felfüggesztett beruházásra, és nem árulja el, miért
Bár pocsékul állt tavaly is a költségvetés, volt pénz egy 448 millió forintos váratlan kiadásra, amivel a zárszámadás szerint egyáltalán nem számoltak év elején.
Orbán Viktor a talán utolsó kormányfői döntésével még segítő kezet nyújtott Kubatov Gábornak
Kormányhatározatot tettek közzé, mi a teendő akkor, ha az FTC kérné az „állam irányába fennálló kötelezettségeinek” átütemezését.
A Fidesz oda szervezte volna ki a neresített tanárképzést, Lannert most bejelentette, hogy megszűnik a tanárképzés az NKE-n
A Fidesz a Közszolgálati Egyetem irányításával írta volna át a teljes pedagógusképzést.
Dunakeszi Járműjavító: Csődbűntett gyanúja miatt tesz feljelentést a Közlekedési és Beruházási Minisztérium
A privatizált, csődbe vitt, majd visszavásárolt céget jelenleg ismét a MÁV kezeli, és Vitézy szerint súlyos kérdések merültek fel a korábbi magántulajdonosok gazdálkodásával kapcsolatban.
Belső dokumentumok bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott az orosz kibertámadásokról – amiket két éve még kampányhazugságnak neveztek
Részletes dokumentumokat ismertünk meg, amelyek bizonyítják, hogy Oroszország titkosszolgálatai kiterjedt kibertámadásokat hajtottak végre a magyar külügy ellen. Ezzel Szijjártó Pétert is szembesítettük, aki most már nem tagadott, egészen más taktikát választott.
