Tizedannyi mikroműanyag van a Balatonban, mint a Bodrogban

Ezer liternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám, míg Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a Bodrogban 214,8 műanyagszemcsét számoltak össze a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) kutatói.

A legutóbbi kutatás során a Balaton két medencéjében nyolc helyszínen végeztek méréseket, 50 mikrométer és 1 milliméteres tartományban vizsgálódtak BLKI munkatársai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatóival közösen.

A Magyar Kutatási Hálózat közleménye szerint a kutatók különböző technológiákkal és különböző lépésekben egy köbméter vizet szűrtek át, és hétfajta műanyagot azonosítottak a vizsgált mérettartományban.

• A polipropilén (PP),
• a polisztirol (PS)
• és a polietilén (PE)

voltak a leggyakoribb műanyagok, amik elsősorban fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruhákból és hungarocellből kerültek a vízbe.

A vizsgálatokat kiterjesztették a Kis-Balatonra is, hogy összevethessék a két víztér adatait. A Kis-Balatonban átlagosan 7-8 mikroműanyag-szemcsét találtak a kutatók ezer liter vízben, míg a Balatonban 21-et.

„Ez utóbbi szám talán nem tekinthető kirívóan magasnak, noha 67 európai tó esetében 7,3 átlagos szemcseszámot számoltak össze a kutatók, igaz, más vizsgált mérettartományban (310 mikrométer és 5 milliméter között) és eltérő módszerekkel. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az édesvízi tavakat egyelőre még kevésbé vizsgálják, mint a tengereket, óceánokat és a folyóvizeket” – mondta Svigruha Réka, a BLKI tudományos munkatársa. Azt mondta, az európai folyóvizekben átlagosan 0,03-187 000 között is lehet a mikroműanyagok száma egy köbméter vízben.

Magyarország egyik legszennyezettebb vizében, a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban a balatoni mérésekhez képes tízszer annyi, 214,8 mikroműanyagot mértek egy köbméter vízben.

Svigruha szerint még gyerekcipőben járnak azok a kutatások, amik a mikroműanyagok lebontását célozzák meg különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal, gombákkal. A kutató ezért a megelőzésre helyezné a hangsúlyt, a szennyvíztisztító-telepeken a szűréseket, a szűrésberendezéseket fejlesztené, illetve úgy gondolja, sokkal környezettudatosabban kellene a műanyag termékeket használni például a vízparti nyári fesztiválok idején.

A kevesebb műanyag használata már csak azért is indokolt a vízpartok környékén, mert azok a táplálékláncokon keresztül könnyen eljuthatnak az emberi szervezetig is.

A balatoni kutatók vízibolhákkal kísérleteztek, amelyekkel különböző fajta mikroműanyagokat etettek. A vizsgálatból kiderült, a mikroműanyagok befolyásolják az állatok növekedését, de a szaporodásukra is negatívan hat az eredmények szerint. A vízibolhák táplálékként veszik magukhoz a szűrögető életmódjuk során a mikroműanyagokat, abból azonban nem jutnak tápanyaghoz. „Rajtuk keresztül a halakon át a táplálékláncba is begyűrűzhetnek ezek az apró szemcsék, és ez hosszabb távon megzavarhatja a természetes ökoszisztéma stabilitását” – mondta a BLKI kutatója.

A mikroműanyagok alatt az 5 milliméternél kisebb szemcséket értik, amiket a vizsgálatok már az állatok és az ember szervezetében is kimutatták. (MTI)