Ismétlem, jelenlegi korlátozott ismereteink szerint. A WHO szerint van nagyobb probléma is a mikroműanyagoknál, például az, hogy kétmilliárd ember iszik fekáliával szennyezett vizet.
Mindenhol ott vannak.
Egy új kutatás szerint már mindennapos a partra vetett bálnák és delfinek gyomrában a műanyag, amely hosszú szenvedésre és pusztulásra ítéli őket.
Mire nem képes az ember? A Föld körül keringő kacatjaink mellett a legmélyebb tengerekben is ott vannak szirszarjaink.
Ötven partra vetett delfint, fókát és bálnát vizsgáltak.
Ciprus tengerpartjain a felszínen köbméterenként 130 ezer műanyag-töredéket találtak, aminél csak dél-kínai partokon mértek rosszabbat, pedig a ciprusi partok ipari területektől távol vannak, és nem látogatja őket nagy embertömeg.
Miután a szúnyogok a harmadik lárvaállapotban milliliterenként 80 ezer mikroműanyag-golyócskát tartalmazó vizet vettek magukhoz, a negyedik lárvaállapotban a kutatók átlagosan 3000 golyócskát találtak a szervezetükben.
A világ legmélyebb pontjaira is eljutnak az egyszerhasználatos műanyagtárgyaink.
Mikroműanyagokkal szennyezettek a svájci természetvédelmi területek árterei
Aggasztja a kutatókat, amit találtak.
Úgy tűnik a jó öreg módszer még mindig működik, ha híres emberek mondanak el fontos dolgokat, azt értik az emberek.
Volt olyan palack, amiben literenként több mint tízezer részecskét találtak, de még a legjobban szereplő termékben is előfordultak apró műanyagdarabok, amik a tengeri állatvilágot bizonyítottan pusztítják, valószínűleg az emberre is károsak.
A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya.
Az ottani mikroműanyag-koncentráció akkora, mint az óceánok nagy örvényeiben, aggasztó a helyzet.