Ez volt az első alkalom, hogy ember direkt használt LSD-t, mivel pár nappal korábban Hofmann a baseli laboratóriumában valószínűleg a bőrén keresztül véletlenül érintkezett az anyaggal, amitől rosszul lett, és pszichedelikus képeket látott. 1943. április 19-én Hofmann a laborban direkt csak 250 mikrogrammot vett be, azt feltételezve, hogy így semmilyen hatása sem lesz, aztán az asszisztensével elindult haza biciklin. Útközben pánik tört rá, úgy érezte, hogy megőrül, és a szomszédoktól akart tejet kérni, hogy semlegesíthesse a mérget.
Az LSD-t pszichiátriai betegségek kezelésére használták, de az 50-es években a CIA tudományos osztálya is bevetette a titkos és illegális MKULTRA kódnevű projektben, amiben az emberi agy viselkedését kutatták, főleg katonai céllal. Valószínűleg azóta sem csináltak olyan vicces kísérletet, mint amikor a CIA alkalmazottait, katonatiszteket, orvosokat, kormányügynököket, prostituáltakat, elmbetegeket és civileket tanulmányoztak úgy, hogy jellemzően tudtuk nélkül LSD-t adtak be nekik.
A 60-as években kábítószerré minősítették, és betiltották. Sokat tett ezért a pszichológus-író-hippikultfigura Timothy Leary is, aki vallási fanatikusként propagálta a szert, hülyét csinálva magából. Hofmann kísérlete sokakat megihletett: Alexander Shulgin amerikai vegyészt, aki az MDMA-t próbálta pszichiátrián használni, Leary, a Harvard pszichológusa pedig az alkoholizmust szerette volna legyőzni az LSD-vel, emiatt ki is rúgták. Hofmann élete végéig imádta a drogot, 2008-ban halt meg, 102 évesen.
Az LSD az egyik legerősebb hallucinogén, de fizikai függőséget nem okoz. Több órán át hat, stimulálja az érzékelést, az érzelmeket, az emlékezetet és a tudatot, illetve víziókat okoz. Nagyobb dózisnál (500 vagy 1000 mikrogramm) a kábítószerező tér- és időérzékelése teljesen megváltozhat, néhány percet órákként élhet meg, és néha furcsa lényeket láthat. Néhány esetben az LSD hatására hosszú távú vagy maradandó személyiségváltozás is bekövetkezhet. Növeli a kreativitást, és nagy adagoknál felléphet a szinesztézia, vagyis úgy érezhetik, hogy hangokat látnak, és színeket hallanak. A hatása hullámtermészetű, normális és betépett állapotok váltják egymást.
Az idegrendszerre a meszkalinhoz és az efedrinhez hasonlóan hat. Okozhat pupillatágulást, szédülést, nyál- és nyálkaképzést, köhögést, pirulást, hidegrázást, libabőrt, testhőmérséklet-növekedést, felgyorsult szívverést, izom- és állkapocsgörcsöt, émelygést és hányingert. A hatást gyorsan csökkentheti, és a tripet is leállíthatja a válium.
Az LSD fogyasztható adagja szabad szemmel nem látható mennyiség, ezért folyadékban oldják fel. A dílerek leginkább mikrodot, zselé vagy bélyeg formában árulják. Utóbbi a legelterjedtebb, kb. negyede egy átlagos postai bélyegnek, és általában a nevére utaló rajz díszíti. A bélyegek jellemzően koncentrátumban és tisztaságban különböznek egymástól. Megszámlálhatatlan variáns létezik, de híres például a Varázsló vagy Asterix, a Bart Simpson, a Nagy láb, a Ribizli, a Buddha, a Biciklis vagy Dupla Hofmann és a Napocska. Előfordul, hogy LSD-ként ALD-52-t (Sunshine) adnak el - ez hatásában nagyon hasonlít az LSD-hez, de sokkal gyengébb.
Steve Jobs az élete egyik legfontosabb pillanatának tartotta azt, hogy kipróbálta az LSD-t. A Beatles összes tagja élt vele (Lennonnak és Harrisonnak egyébként 1965-ben a tudtuk nélkül LSD-t adott a fogorvosuk), és írtak hozzá dalokat is. A Pink Floyd és a Black Sabbath is sokat köszönhet a drognak. Aldous Huxley, miután Hollywoodba ment, rendszeres fogyasztójává vált, és amikor már rákban haldokolt, utolsó erejével megkérte a feleségét, hogy 100 mikrogramm LSD-t adjon be neki.
Hofmann a haláláig úgy vélte, hogy az LSD-t nagy kár volt világszerte betiltani, és “problem child”-ként írt a kábítószeréről, amit szerinte a 60-as évek beatmozgalma teljesen félreértelmezett, és rossz irányba vitte el a tíz évig a pszichoanalízisben sikeresen használt LSD-ről szóló diskurzust. Az USA-ban 2000 után az LSD-használók száma a töredékére esett vissza, miután lecsaptak a legnagyobb LSD-gyárra.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.