Így szerzett magának vitorláskikötőt a Közgép Balatonfüreden

2013 május 2., csütörtök 5:48
1

fured2-simicskaval-v2

  • Balatonfüred 2012 őszén ingyen megkapta a korábbi olimpiai központ kikötőjét az államtól.
  • 2012 decemberében pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, az egyetlen induló a Közgép, a Swietelsky és Fonyó Károly konzorciuma volt.
  • A konzorcium évi 15 millió forintért kapta meg határozatlan időre a húszezer négyzetméteres balatonparti telket, amire hárommilliárdból szállodát épít.
  • A balatonfüredi önkormányzat már több partmenti telket adott bérbe hasznosításra, így építette fel a Swietelsky a vitorláskikötő mellett a Hotel Silvert.
  • A vitorlásszövetség, aminek az elnökségében Fonyó Károly is ott van,  hasznosításra megkaphatja a szomszédos ingatlant, a műegyetem vitorlástelepét is.
  • A felépült szállodát a konzorcium pénzügyi eszközként, hitelfedezetként használhatja egyéb tevékenysége finanszírozásához.

Simicska Lajos, magánbefektető bevonásával hasznosított, államiból lett önkormányzati vagyon, saját zsebre kiadott szövetségi kikötőhelyek, vitorlázás, Balaton. Ezekre a hívószavakra külön-külön is ugranék, hát még ha egyszerre szerepelnek egy történetben. A balatonfüredi vitorláskikötőé pedig egy ilyen történet.

Balatonfüred városa 2012 őszén kapta meg ingyen az államtól az egykori olimpiai központot, majd alig négy hónappal később határozatlan időre, évi 15 millió forintos bérleti díj fejében hasznosításra bérbe is adta a Közgép Zrt., a Swietelsky Kft. és Fonyó Károly Solum-Invest nevű cége konzorciumának. A Swietelskynek és Fonyónak nem ismeretlen a terep, az előbbi egy kikötővel arrébb 2008-2009-ben már felépítette a Hotel Silvert, Fonyó Károly pedig nemcsak Simicska Lajos üzlettársa és a rejtőzködő milliárdosról készült legfrissebb, tavaly nyári fénykép mellékalakja, hanem az olimpiai központot az átadásig használó Magyar Vitorlásszövetség (MVSZ) elnökségi tagja is.

Annak az MVSZ-nek, ami Balatonfüred fideszes polgármesterével, Bóka Istvánnal közösen már 2008-ban koncepciót dolgozott ki a vitorláskikötő hasznosítására - akkor még Gyurcsány Ferenc önkormányzati miniszterét, Gyenesei Istvánt próbálták meggyőzni a terület átadásáról. Bóka szerint a cél az volt, hogy a kikötőt a jövőben is a vitorlásszövetség használhassa versenyeztetésre és utánpótlásnevelésre. Fonyó kettős szerepéből adódóan a konzorcium már a pályázat kiírása előtt tisztában volt az elvárásokkal.

  • A pályázatot 2012 decemberében írták ki, 30 napos határidővel.
  • A nyertes konzorciumon kívül senki sem pályázott.
  • A képviselőtestület január 15-i zárt ülésén nyilvánította érvényesnek és eredményesnek a pályázatot.
  • Március 6-án rendkívüli testületi ülésen már a földhasználati jogról és a ráépítésről szóló megállapodások tervezetét is elfogadták - a szerződést március 14-én írta alá Bóka István, Bognár Árpád, a Swietelsky vezérigazgatója és Fonyó Károly.
  • A város a bérleti díjon felül iparűzési és idegenforgalmi adóból is bevételeket vár, a nyereségből is részesül, és állami normatívát is kap, így évi 88 millió forint lehet a bevétele.
  • A két határozatot 8 fideszes és egy független szavazta meg - rajtuk kívül még két szocialista és egy jobbikos tagja a testületnek.

A konzorcium a szerződésben vállalta, hogy felújítja a vitorlássportot szolgáló épületet és  100 millió forint értékben kizárólag sportcélra hasznosítható épületet is felhúz. Továbbá biztosítja a versenyek lebonyolítását és az utánpótlás nyári táboroztatását is. A pályázatban a nyertes konzorcium 28 millió forintban határozta meg ezeknek a juttatásoknak az értékét - Bóka saját számításaiban ennek a felével számolt.

Kényelmes egybeesések

Papíron tehát az MVSZ nem jár rosszul az üzlettel. Egy elnökségi tag szerint “hibás az a megközelítés a vitorlástársadalomban, hogy valamit elvettek tőlük”. Nem ő az egyetlen, aki csak névtelenül hajlandó beszélni az ügyről, de neki elnökségi tagtársa, Fonyó érintettsége miatt jó oka van erre. A többi forrás esetén ez inkább csak a Közgépet övező paranoiával magyarázható. A névtelen elnökségi forrás szerint az MVSZ szerződéses partnerként használhatta az olimpiai kikötőt, „évi 5-10 millió forintot fizettünk, igaz, ezért kaptunk 20 kikötőhelyet is”. Húsz kikötőhely éves bérleti díja alsó hangon is tízmillió forint - inkább több, az árakat most tervezik 400 ezer forint +áfára csökkenteni -, azaz papíron a szövetség jól járt. A gyakorlatban viszont semmi szükségük nem volt kikötőhelyekre, mivel az MVSZ-nek nincsenek nagy hajói. „Elképesztő volt látni, hogy a helyeket ötvenezer forintos haszonért saját zsebükre adták bérbe az elnökség tagjai” - mondja.

Ezek után igazán meglepő, hogy miközben az állam tavaly ősszel az önkormányzat tulajdonába adta az addig olimpiai központként szolgáló kikötőt, idén állami kezelésbe venné a Budapesti Műszaki Egyetem szomszédos telken álló vitorláskikötőjét és nyaralóját, a háromcsillagos szállodaként működő Hotel Unit - erről minden forrásunk fontosnak tartotta megjegyezni, hogy állítólag szcientológusok bérlik -, amit szerződő partnerként az MVSZ használhatna. Erről eredetileg a március 27-i kormányülésen döntöttek volna, de előbb április 10-re napolták, majd elhalasztották a döntést. Kényelmes egybeesés, hogy az államosítás után az MVSZ használatába adandó telep közvetlenül szomszédos a kikötővel, amit egy olyan konzorcium hasznosít, amiben az MVSZ egy elnökségi tagja is érdekelt.


Hogyan lett kikötője a Közgépnek Füreden, és minek?

A kikötőhöz tartozó telek önmagában is nagy érték, erről beszélt a pályázatot elbíráló januári zárt ülés után tartott sajtótájékoztatóján két jobbikos képviselő, Kepli Lajos és Szilágyi György is. Ők „bújtatott privatizációról”, egymilliárd forint értékű vagyon átjátszásáról beszéltek, illetve arról, hogy a város százmillió forintos bevételtől esik el. A jobbikos képviselők felháborodását leginkább az váltotta ki, hogy a Közgép vezette konzorcium évi 15 millió forintos bérleti díjért szerezte meg hasznosításra a kikötőt, holott szerintük a terület milliárdos értékű.

A kikötőhöz tartozó telek 20000 négyzetméteres, vagyis a jobbikosok 50000 forintos négyzetméterárral számoltak. A becslés akár reális is lehet. A Balaton partján ugyan kevés telket árulnak, nehéz piaci árról beszélni, de például Füredtől 25 kilométerre, Balatonszepezden egy 1800 négyzetméteres parti telket 69 millióért, azaz kb 40000 forintos négyzetméteráron kínálnak. De az egykori balatonfüredi kemping 2005-ben 5000 forintos négyzetméteráron került az SCD csoport birtokába - igaz, abban az esetben nem magánszemély, hanem a Veszprém megyei önkormányzat volt az eladó.

Van miből építkezniük

A felvetés azonban elméleti. Az állam úgy adta át ingyen az ingatlant, hogy azt 15 évig nem lehet elidegeníteni. De a terület így is bekerül a város vagyonjegyzékébe, azaz hitelügyletek fedezeteként szolgálhat, így is hozhat bevételt a városnak. Bóka a korábban megszerzett területeket sem értékesítette, csak használatba adta - így épült fel a Hotel Silver is. Ezzel a módszerrel Bóka könnyen elkölthető pénz helyett fedezetként szolgáló vagyonelemekkel bővítette a város tulajdonát.

Persze ezzel a hasznosító konzorcium is jól jár - a telek megvásárlása 25 százalékkal növelné meg a beruházás szállodaépítéssel és a vitorlássportot kiszolgáló épületek megépítésével együtt hárommilliárd forintra becsült költségét. A városi ellenzéknek emellett az is gyanús volt, hogy a rendkívül rövid határidővel kiírt pályázatra csak egy jelentkező volt, mintha azt a Közgépre írták volna ki. „Harminc nap volt a pályázatra. Ez lehet, hogy kevés, de mindenki, akit érdekelhetett a projekt, tudta, hogy ez fog történni. Mondtam is nekik, hogy jöjjenek, de hozzanak sok pénzt, mert nem lesz olcsó” - mondja Bóka. Hogy végül egyedül a Közgép indult, szerinte azért van, mert egyedül a Közgépnek van annyi pénze, hogy saját forrásból finanszírozzon egy szállodaépítést. Hogy miből, “azt most ne firtassuk”. Azért utánanéztem a Közbeszerzési Értesítőben.

  • 2012. április 16. óta tudni biztosan, hogy a Közgépnek Simicska Lajos a tényleges tulajdonosa.
  • A cég saját tőkéje 2012-ben 2,98 milliárd forint volt.
  • Az Orbán-kormány első két évében a Közgép és konzorciumi társai 216,3 milliárd forint értékű, uniós támogatású projektet nyertek el közbeszerzésen. A cég részesedése 76,2 milliárd forint volt a projektekből
  • a 19 projektből három vasútépítésben a Swietelsky Vasúttechnika Kft. volt a Közgép konzorciumi társa. A Swietelsky részesedése 40,7 milliárd forint volt.
  • A Közgép 2013-ban már 19,54 milliárd forint értékben nyert közbeszerzésen konzorciumi társaival, köztük a Swietelskyvel.
  • 2012-ben a Közgép és konzorciumi társai összesen 128,13 milliárd forint értékű megbízást nyertek el közbeszerzésen.
  • Ebből a Swietelskyvel közösen 56,6 milliárdot.
  • A Swietelsky a Közgéptől függetlenül is sikeres, 2013-ban már 21,05 milliárd forintot nyert el közbeszerzéseken.

A kritikusok másik kifogása az volt, hogy a bérbe adással a város százmilliós bevételtől esik el. A füredi vitorláskikötő valóban nyereséges volt, de a haszon meg sem közelítette a százmilliót. Bár az intézmény korábbi fenntartója, a Nemzeti Sportközpontok (MNSK) cikkünk megjelenéséig nem reagált a kikötő gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseimre, a Bóka által közölt adatokat - 2011-ben bruttó 60 millió forintos kiadásra jutott bruttó 90 millió forint bevétel, azaz a nyereség bruttó 30 millió forint volt - az MVSZ-es elnökségi tag forrásunk mellett ellenérdekelt kikötőtulajdonos és ellenzéki önkormányzati képviselő is megerősítette.

A vitorlázás szerelmesei

Bóka számításai szerint ha a város maga hasznosítaná a kikötőt, az évi 25 millió forint bevételt termelhetne - ez esetben ugyanis az MVSZ-szel kötött megállapodás alapján a városnak kéne állnia a versenyek és a nyári táborok költségét és megépítenie a vitorlássportot kiszolgáló épületeket. A 15 millió forintos éves bérleti díj már önmagában ennek a 60 százaléka és a hasznosítási szerződés alapján a kiszolgáló épületek felépítése, a versenyeztetés és a táboroztatás is a konzorciumot terheli. Az iparűzési és idegenforgalmi adóval, az építményadóval, állami normatívával együtt így már évi 88 millió forint hasznot hozna a kikötő a városnak.

Ezek után már inkább az a kérdés, hogy milyen üzletet lát az egészben a Közgép. „Semmilyet” - feleli nevetve Fonyó Károly, aki szerint ez egy „soha meg nem térülő projekt”. A számok alapján igaza lehet, még akkor is, ha a szálloda és a vitorlásokat kiszolgáló épületek felépítésének hárommilliárd forintot meghaladó költségét figyelmen kívül is hagyjuk. Ha azt is beleszámolnánk, ahhoz, hogy a projekt húsz éven belül megtérüljön, évi 150 milliós nyereséget kéne termelnie. Ehhez képest a pályázat a kikötői díjak csökkentését is előírta, és a pályázó az átvállalt költségek mellett a kikötő bevételéből is átenged évi nyolcmillió forintot.

„Mi azért nem nullára számoltunk, pár milliós, de nem tízmilliós plusz lehet belőle” - mondja. De állítása szerint ezt a bevételt is a kikötő fejlesztésére, a vitorlássport jobb kiszolgálására fordítanák. Eredetileg több bevétellel számoltak, de „az önkormányzat nagyon kemény volt”. „Szerencsére a Közgép tulajdonosai is a vitorlázás szerelmesei” - mondja Fonyó.

Szerelemből viszont csak nem költ el senki hárommilliárd forintot egy papíron soha meg nem térülő beruházásra. Itt lehet jelentősége annak, hogy a konzorciumban két építőipari vállalkozás, a Közgép és a Swietelsky is benne van. A KPMG 2012-es vállalathitelezési hangulatindexe szerint az építőipar és az ingatlanszektor az a két terület, ami a legkevésbé vonzó a hitelezés szempontjából - az ötfokú skálán mindkét iparág 1,3-as értékelést kapott. Vagyis, ha egy építőipari cég forráshoz akar jutni, megfelelő fedezettel kell rendelkeznie. Egy hárommilliárd forint értékű balatonparti szálloda pedig pont ilyen. Vagyis Simicskáék a szállodaépítéssel valójában egy pénzügyi eszközt, gyakorlatilag forrást is szereznek maguknak. Ugyanúgy, ahogy a telket magának megtartó önkormányzat.

Száradó vitorlák

A vitorlázás szerelmesének arra is van válasza, hogy mégis miért kell egy másik kikötő az MVSZ-nek.  „Közösen hasznosítanánk” - mondja érdeklődésünkre Fonyó, de gyorsan pontosít. „Szállás szempontjából, a versenyek alatt”. A vitorlások, akikkel beszéltem, két dolgot biztos megemlítettek. Az egyik a szállás volt. A versenyzők nem unatkozó milliomosok, még a nemzetközi versenyeken sem négycsillagos szállodákban laknak. A füredi kikötőben is az ifjúsági versenyzők jellemzően a kertben csöveztek. Fonyó azt elképzelhetőnek tartja, hogy ha nagyhajós versenyeket rendeznek, az azon indulók az új, négycsillagos szállodában szálljanak meg, de az ifjúsági versenyzők ezt szerinte sem engedhetik meg maguknak.

A versenyzők azt is elképzelhetetlennek tartották, hogy konfliktusmentesen együtt tudjanak élni a kikötő területére tervezett 80 szobás szálloda vendégeivel. Egy versenyen, a fordulók között a versenyzőknek nagy terület kell, hogy kiteríthessék száradni a vitorláikat - még az egészen apró, kalózosztályú hajók vitorlája is tíz négyzetméteres. A versenyzőknek tehát terület kell, amit viszont aggályaik szerint a szállodavendégek nyugágyai foglalnának el. „Nem akarunk strandot, Isten ments!" - válaszolja erre Fonyó. A szabad terület kizárólag a versenysport céljait szolgálja majd. Ez nem szokatlan Füreden, a szomszédos Hotel Silvernek sincs kijárata a partra, amin áll. Fonyóék ennél azért megengedőbbek. „A stég mellett van egy lépcső, azt majd használhatják a szállóvendégek is."

 

UPDATE: a témával a Magyar Narancs is nagy terjedelemben foglalkozik aktuális számában. Főbb megállapításaik:

  • Orbán Viktor 2012. szeptember 25-én még rendeletet is módosított a hasznosítás megkönnyítéséért. A 269/2012. számú kormányrendelet törölte az olimpiai központok sorából a füredi vitorláskikötőt.
  • A hasznosítási pályázatnak nemcsak a határideje volt rövid, hanem az alkalmassági feltételei is elég specifikusak voltak: a pályázónak egyszerre kellett két szállodaépítési és partvédelmi munkálatokról szóló referencia.
  • A 180 kikötői hely bérleti díját idén már a Közgép és Fonyó Károly közös cége, a Solum-Invest szedte be.