Így csábít haza a gyerehaza.org

  • A gyerehaza.org célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar fiatalokat
  • Az alapítvány az EMMI pénzéből működik, a Közigazgatási Minisztérium (KIM) egyik épületében, vezetője a Miniszterlenökségen dolgozik, de azt mondja, nem kormánypropaganda, amit csinálnak
  • Március óta 90 ügyfelük volt, hárman kifejezetten miattuk jöttek haza
  • Kipróbáltuk, hogyan segítenek a hazatérni vágyó fiatalokon
  • A külföldön élő magyarok 2009-ben 2,2 milliárd dollárt (497 milliárd forint) küldtek haza Magyarországra, ez a magyar GDP (2011) 1,5 százaléka
  • Az Európa más országaiban is működik hasonló program, Albániában például 2006 óta az ENSZ segítségével összesen 1 millió dollárból (226 millió forintból)

Szép lányok, helyes srácok, igazi barátok. Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele.

Ez a negyedik, de minden bizonnyal a legszórakoztatóbb pont a Gyerehaza Alapítvány oldalán található 10 érv közül, ami szerintük Magyarország mellett szól. Azért esik szó a 2011-ben bevezetett szuper jövedelemadóról, családbarát szociális rendszerről és olcsó egészségügyi ellátásról is. A címlapon Orbán Viktor miniszterelnök szavai köszöntik a hazatérni vágyó fiatalokat.

Nem kormánypropaganda

Ennek ellenére Azbej Tristan, a Gyere Haza Alapítvány alapítója azt mondja nem a kormány szekerét tolják.

- Szerintem az eredményeink magukért beszélnek. Március óta 90 ügyfelünk volt, közülük hárman vállaltan miattunk, a mi segítségünkkel jöttek haza Magyarországra - mondja Azbej. Ő maga 2006-ban települt vissza Amerkiából, ahol egy jól fizető, biztos állást hagyott, hogy újra Magyarországon élhessen.

- Ez nekem személyesen fontos ügy, és politikai közösségem [Azbej az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az IKSZ alelnöke] nagyon sokat segített, hogy belekezdjünk - magyarázza.

Először IKSZ-es önkéntesekkel dolgoztak, ők dobták össze a honlapot, idén márciusban pedig létrejött a Gyerehaza Alapítvány az Emberi Erőforrás Minisztérium 2 millió forintos támogatásával. A KIM által létrehozott Új Nemzedék Házban működik az irodájuk. A pénz a két alkalmazott, egy karriertanácsadó és egy vállalkozásokkal foglalkozó specialista fizetésére megy leginkább. Azbej nem az Alapítványnál, hanem a Miniszterelnökségen dolgozik, mint környezetpolitikai tanácsadó.

gyerehaza12

Kipróbáltuk, hogy működik

Kíváncsiak voltunk, hogy működik a gyakorlatban a gyerehaza.org. Egy Londonban élő magyar lányt arra kértünk, hogy saját, valós körülményeit (végzettségét, nyelvutdását) alapul véve álnéven vegye fel a kapcsolatot az alapítvánnyal.

A gyerehaza.org tanácsadója nem túl gyorsan (10 nap elteltével) de alapvetően segítőkészen válaszolt. Főleg általánosságokat mondott (nem könnyű bejutni a média világába; a direkt megkeresés hatékonyabb, mint álláshirdetésekre várni; használd az angoltudásod). Egyetlen igazán jó tippje a mailtester alkalmazás volt, ami segít levadászni a reménybeli munkaadó emaljét.

Bár a Gyerehaza honlapja elég magyarkodóra és kormánybarátra sikerült, a konkrét levelezésben az alapítvány tanácsadója végig szakmai vonalon maradt. Nem volt szó sem édes hazáról, sem szuperjófej kormányról, ami mindenképpen kellemes meglepetés.

gyerehaza1

Sok pénzt küldenek haza

Az érzelmi szempontokat félretéve a magyar fiatalok kivándorlása gazdasági szempontból nem fekete-fehér történet.

A Világbank 2011-ben kiadott felmérése szerint a külföldön dolgozó magyarok 2009-ben 2,2 milliárd dollárt (497 milliárd forint) küldtek haza Magyarországra, ez a magyar GDP (2011) 1,5 százaléka.

A fejlett országok listáján ezzel Magyarország az ötödik, a régióban csak Szlovákiába és Lengyelországba küldenek haza több pénzt az expatok.

Ugyanebből a tanulmányból kiderül:

  • 2010-ben 462 ezer magyar kivándorlóról tudtak (a teljes népesség 4,6 százaléka)
  • A kivándorlók körében a legnépszerűbb országok Németország, Amerika, Kanada, Ausztria, Anglia, Ausztrália, és Izrael voltak
  • A felsőfokú végzettségűek körében 13 százalék volt a kivándorlási arány
  • Összesen 3694 kivándorló orvost (az összes orvos 10,9 százaléka) regisztráltak

Albániában 200 milliót költöttek

A magyar kivándorlási problémák eltörpülnek például az albánokéhoz képest, ahol a GDP 10 százalékát küldik az országból kivándorolt dolgozók. 2010-ben 1,4 millió kivándorlót tartottak nyilván, ez a teljes népesség 45 százaléka.
Nem csoda, hogy a külföldön dolgozók hazahívását náluk egy árnyalattal komolyabban veszik. Az albán kormány és az ENSZ közös projektje 2006 óta összesen 1 millió dollárba (226 millió forint) került.

Miközben a hazahívásra elég komoly infrastruktúrát működtetnek 2009-es jelentésük szerint abban az évben 74 embert tudtak "hazahívni". A jelentésben azt is kiemelik: az ilyen programok nem a konkrét hazahozott kivándorlók száma miatt sikeresek, hanem akkor működnek jól, ha az országban úgy változik hatásukra a jogi (és gazdasági) környezet, hogy az visszatérése sarkallja a külföldön dolgozó állampolgárokat.