• A gyerehaza.org célja, hogy hazacsábítsa a külföldön dolgozó magyar fiatalokat
• Az alapítvány az EMMI pénzéből működik, a Közigazgatási Minisztérium (KIM) egyik épületében, vezetője a Miniszterlenökségen dolgozik, de azt mondja, nem kormánypropaganda, amit csinálnak
• Március óta 90 ügyfelük volt, hárman kifejezetten miattuk jöttek haza
• Kipróbáltuk, hogyan segítenek a hazatérni vágyó fiatalokon
• A külföldön élő magyarok 2009-ben 2,2 milliárd dollárt (497 milliárd forint) küldtek haza Magyarországra, ez a magyar GDP (2011) 1,5 százaléka
• Az Európa más országaiban is működik hasonló program, Albániában például 2006 óta az ENSZ segítségével összesen 1 millió dollárból (226 millió forintból)

Szép lányok, helyes srácok, igazi barátok. Magyarországot még nem érintette meg a nemeket összemosó filozófiák szele.

Ez a negyedik, de minden bizonnyal a legszórakoztatóbb pont a Gyerehaza Alapítvány oldalán található 10 érv közül, ami szerintük Magyarország mellett szól. Azért esik szó a 2011-ben bevezetett szuper jövedelemadóról, családbarát szociális rendszerről és olcsó egészségügyi ellátásról is. A címlapon Orbán Viktor miniszterelnök szavai köszöntik a hazatérni vágyó fiatalokat.

Nem kormánypropaganda

Ennek ellenére Azbej Tristan, a Gyere Haza Alapítvány alapítója azt mondja nem a kormány szekerét tolják.

- Szerintem az eredményeink magukért beszélnek. Március óta 90 ügyfelünk volt, közülük hárman vállaltan miattunk, a mi segítségünkkel jöttek haza Magyarországra - mondja Azbej. Ő maga 2006-ban települt vissza Amerkiából, ahol egy jól fizető, biztos állást hagyott, hogy újra Magyarországon élhessen.

- Ez nekem személyesen fontos ügy, és politikai közösségem [Azbej az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, az IKSZ alelnöke] nagyon sokat segített, hogy belekezdjünk - magyarázza.

Először IKSZ-es önkéntesekkel dolgoztak, ők dobták össze a honlapot, idén márciusban pedig létrejött a Gyerehaza Alapítvány az Emberi Erőforrás Minisztérium 2 millió forintos támogatásával. A KIM által létrehozott Új Nemzedék Házban működik az irodájuk. A pénz a két alkalmazott, egy karriertanácsadó és egy vállalkozásokkal foglalkozó specialista fizetésére megy leginkább. Azbej nem az Alapítványnál, hanem a Miniszterelnökségen dolgozik, mint környezetpolitikai tanácsadó.

Kipróbáltuk, hogy működik

Kíváncsiak voltunk, hogy működik a gyakorlatban a gyerehaza.org. Egy Londonban élő magyar lányt arra kértünk, hogy saját, valós körülményeit (végzettségét, nyelvutdását) alapul véve álnéven vegye fel a kapcsolatot az alapítvánnyal.

A gyerehaza.org tanácsadója nem túl gyorsan (10 nap elteltével) de alapvetően segítőkészen válaszolt. Főleg általánosságokat mondott (nem könnyű bejutni a média világába; a direkt megkeresés hatékonyabb, mint álláshirdetésekre várni; használd az angoltudásod). Egyetlen igazán jó tippje a mailtester alkalmazás volt, ami segít levadászni a reménybeli munkaadó emaljét.

Bár a Gyerehaza honlapja elég magyarkodóra és kormánybarátra sikerült, a konkrét levelezésben az alapítvány tanácsadója végig szakmai vonalon maradt. Nem volt szó sem édes hazáról, sem szuperjófej kormányról, ami mindenképpen kellemes meglepetés.

Sok pénzt küldenek haza

Az érzelmi szempontokat félretéve a magyar fiatalok kivándorlása gazdasági szempontból nem fekete-fehér történet.

A Világbank 2011-ben kiadott felmérése szerint a külföldön dolgozó magyarok 2009-ben 2,2 milliárd dollárt (497 milliárd forint) küldtek haza Magyarországra, ez a magyar GDP (2011) 1,5 százaléka.

A fejlett országok listáján ezzel Magyarország az ötödik, a régióban csak Szlovákiába és Lengyelországba küldenek haza több pénzt az expatok.

Ugyanebből a tanulmányból kiderül:

• 2010-ben 462 ezer magyar kivándorlóról tudtak (a teljes népesség 4,6 százaléka)
• A kivándorlók körében a legnépszerűbb országok Németország, Amerika, Kanada, Ausztria, Anglia, Ausztrália, és Izrael voltak
• A felsőfokú végzettségűek körében 13 százalék volt a kivándorlási arány
• Összesen 3694 kivándorló orvost (az összes orvos 10,9 százaléka) regisztráltak

Albániában 200 milliót költöttek

A magyar kivándorlási problémák eltörpülnek például az albánokéhoz képest, ahol a GDP 10 százalékát küldik az országból kivándorolt dolgozók. 2010-ben 1,4 millió kivándorlót tartottak nyilván, ez a teljes népesség 45 százaléka.
Nem csoda, hogy a külföldön dolgozók hazahívását náluk egy árnyalattal komolyabban veszik. Az albán kormány és az ENSZ közös projektje 2006 óta összesen 1 millió dollárba (226 millió forint) került.

Miközben a hazahívásra elég komoly infrastruktúrát működtetnek 2009-es jelentésük szerint abban az évben 74 embert tudtak "hazahívni". A jelentésben azt is kiemelik: az ilyen programok nem a konkrét hazahozott kivándorlók száma miatt sikeresek, hanem akkor működnek jól, ha az országban úgy változik hatásukra a jogi (és gazdasági) környezet, hogy az visszatérése sarkallja a külföldön dolgozó állampolgárokat.