Egy japán politikus szerint szükség volt koreai és kínai nők prostitúcióra kényszerítésére

külföld
2013 május 14., 10:15

Hasimoto Tóru, Oszaka polgármestere nyerte a 2013 májusi Érzéketlen, Rossz Diplomáciai Érzékű, Feleslegesen Nacionalista És Tahó Politikusok Ázsia-bajnokságát. Hasimoto a klasszikus holokauszttagadó-logikával beszélt arról, hogy ugyan a II. világháborúban a japán csapatok nem kényszerítettek prostitúcióra koreai és kínai nőket, de egyébként erre szükség volt.

"Az életüket esőként záporozó golyók között kockáztató katonáknak pihenniük is kellett, ehhez pedig szükség volt a kéjhölgy-rendszerre" - mondta Hasimoto hétfőn este. Egyúttal azonban azt is hozzátette: nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a japán hadsereg külön rendszert alakított ki nők elrablására és szexrabszolgaságra kényszerítésére a Kelet-Ázsiában megszállt országokban.

Oszaka polgármestere a harmadik legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező, nacionalista Japán Restaurációs Párt (JRP) társelnöke, kijelentéseit több miniszter is bírálta. A kormány nevében Szuga Josihide kabinetfőtitkár közölte: az érintett nők "elmondhatatlan szörnyűségeken" mentek keresztül, Tokió pedig bűnbocsánatot tanúsít a kérdésben.

Az elmúlt hetekben számos éles bírálat érte a japán kormányt Peking, Szöul és Washington részéről, miután felmerült, hogy a nacionalistának tartott Abe Sindzó miniszterelnök felül akarja vizsgálni a kínai és koreai nők prostitúcióra kényszerítéséért bocsánatot kérő 1995-ös nyilatkozatot. Ugyanakkor Szuga leszögezte, hogy a kérdés nincs napirendben.

Történészek szerint Kína és a Koreai-félsziget japán megszállása alatt a császári hadsereg mintegy 200 ezer nőt kényszerített prostitúcióra. Az előző évtized közepén maga Abe is kétségbe vonta ezen vádakat, azóta azonban nem bolygatta a kérdést.

(MTI nyomán)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.