Fiatal nő siet a munkahelyére, egy irodaházba. Munkatársai kormányhivatalnokok, akárcsak ő maga. Valamennyien a CIA egyik speciális egységénél dolgoznak elemzőként. Ezek a titkosügynökök két évtizeden keresztül nyomoztak Oszama bin Laden és az Al-Kaida után, mire munkájukat siker koronázta, és a kommandósok elfogták és kivégezték a világ legkeresettebb terroristáját.

Az, hogy az adatokat rendszerező és az információmorzsákból a hálózat működését feltérképező CIA-alkalmazottak mind nők voltak, több puszta véletlennél, mégsem tudatos döntés eredménye. 2001. szeptember 11. előtt az iszlám terrorszervezetek elleni küzdelem a kormányhivatal munkájában nem kapott kiemelt figyelmet, nem volt az az igazán izgalmas vagy forró téma, ami a politikusok érdeklődésére számot tarthatott volna. Talán ez is lehetett az oka annak, hogy az egység vezetője hiába figyelmeztette többször is az ügynökség vezetőit és közvetlenül az elnököt is egy aprólékosan megtervezett és Amerikára súlyos csapást mérő terrortámadás lehetőségére, a jelentésben leírt veszélyeket eltúlzottnak tartották, nem vették komolyan.

A háttérmunkát végző csoport egyik tagját, Susan Haslert a CNN újságírója az elemzőkről szóló film kapcsán arról kérdezte, vajon miért alakult úgy, hogy nők végezték a terrorszervezetet felderítő munka javát. Hasler válasza némileg megerősíti a nemi sztereotípiákat. Szerinte azért történt így, mert a terorizmus nagyrészt a kapcsolatok feltérképezéséről szól: az elemzők a terroristák fejével próbálnak gondolkodni, ehhez pedig háttérbe kell szorítani a saját egyéniségüket, gondolkodásmódjukat, akaratukat. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy az ember képes legyen is beismerni, hogy valamit nem tud biztosan, hiszen hatalmas adattömeggel kell dolgozni, senki sem képes átlátni az egészet. Mint mondta, a jó elemző felismeri a tudásában lévő fehér foltokat, és a munkatársaival segítséget kérve próbálja kipótolni ezeket a hiányokat, képes felismerni a folyamatosan hömpölygő adatfolyamban bizonyos ismétlődéseket, mintázatokat.

Azért is foglalkoztak nők az Al-Kaida hálózatának feltérképezésével, mert a terrorelhárítást segítő kutatómunka a ’90-es években nem nyújtott karrierlehetőséget, ennél sokkal "jobb témák" is voltak, amik már a politikusokat is érdekelték. Olyannyira így volt ez, hogy - a terrortámadások előtt - egyes vezetők szerint még túl sok időt is fordított a szervezet az Al-Kaida megismerésére. A terrorelhárítók elemzői munkája kitartást, szívósságot, türelmet és elkötelezettséget igényel. A 2001-es szeptemberi események után ezek a nők napi 18 órában keresték bin Laden nyomát. Munkájuk testileg és lelkileg is rendkívül megterhelő volt. Nemcsak a nyomasztó felelősség miatt: olyan férfiak helyébe kellett képzelniük magukat, akikkel sosem találkoztak, és akik rettenetes dolgokat követtek el. Mindezt csak növelte a bűntudat, hogy nem ért célba a többszörös figyelmeztetésük, és ezért nem tudták megakadályozni 2001-ben a katasztrófát.

A Zero Dark Thirty (A bin Laden hajsza) című film sikere után az HBO úgy döntött, dokumentumfilmet készít arról a zömében nők által végzett elemzői és háttérmunkáról, amelyeket az Oscar-jelölt filmben nem mutattak be. Az Embervadászat bin Laden után címmel futó dokumentumfilmből megtudhatjuk, kikről mintázták a mozifilm szereplőit, hiszen többen közülük vállalták a szereplést is. A több mint tucatnyi megszólaló elmondja, hogyan kezdték el az Al-Kaida hálózatának felgönygyölítését, majd hogyan élték meg a terrortámadásokat és az azt követő felfokozott hangulatú majd egy évtizednyi időszakot, amikor az egész világ bin Ladent kereste, és mit éreztek akkor, amikor 2011 májusában Obama elnök bejelentette, hogy megtalálták és kivégezték a hírhedt terroristavezért.

Az elemző nők csapata egy mellőzött témában való aprólékos elmélyedésével, sziszifuszi munkájával hozzásegítette az Egyesült Államok kormányát, hogy a szabad világ első számú ellenségének tartott Osama bin Ladent megtalálják, terrorszervezetének felszámolását megkezdjék. Átlagos nők, átlagosnak semmiképp sem mondható munkakörben. Terroristavadászok.

(A portrékon a cikkben említett kutatócsoportban dolgozó Susan Hasler, Cindy Storer és Nadia Bakos szerepel, a képek forrása a saját Twitter-oldaluk, illetve ez, a nyitókép az HBO-é)

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?