Ahol a cigánybűnözés helyett a fociról vitatkoznak

Abban talán nincsen semmi meglepő, hogy a magyar közbeszéd egyik legvitatotabb témája a cigánybűnözés, de az, hogy ez a legtöbb ellentmondással terhelt szócikk a magyar Wikipedia-n, tudományosan is alá lett támasztva.

Négy, köztük egy magyar kutató által gründolt projektből ez derült ki legalábbis, miután midenféle bonyolult számításokkal toplistát tettek közzé a legvitatotabb Wikipedia-szócikkekről. A kutatás újdonsága az, hogy nemcsak az angol nyelvű, hanem a magyar, a román, a cseh, a spanyol, a portugál, a kínai, az arab és a japán nyelvű Wikipediát is vizsgálták, és egészen meglepő különbségek jöttek ki.

A legvitatottabb témák a Wik

A spanyolok és a portugálok például sokkal többet vitatkoznak a fociról, utóbbiak a Guns 'n' Rosesról is, mint a magyar wikisek, míg a japán és a kínai nyelvű Wikipedián a vitás kérdések tévéműsorokról, tévés személyiségekről vagy éppen énekesekről szólnak. Perzsa, arab és héber nyelven a vallásról vitatkoznak a legtöbbet, a franciák és a csehek az átlagosnál többet foglalkoznak a tudományos vitákkal, míg a politikusok minden listán előkelő helyen vannak.

Francia nyelven Ségolène Royal az első, ahogy angolul a George W. Bushról szóló szócikket módosították a legtöbbször, a magyar listán Orbán Viktor viszont csak a negyedik, Gyurcsány Ferenc pedig nincs benne az első tízben, igaz, az őszödi beszéd a hatodik. A százas magyar lista itt van, a többi innen érhető el.

Az iráni születésű Taha Yasseri, Anselm Spoerri, Mark Graham és Kertész János célja az volt, hogy ne csak az angol nyelvű Wikipedia-szócikkek alapján készüljenek tanulmányok a közélet legnagyobb vitát kiváltó kérdéseiről, hiszen a webes lexikonban az angol mellett több mint 200 nyelven, 37 millió szócikk született. És mivel a Wikipédia közösségi oldal, a közösség tagjai közti vitákban dőlnek el a vitás kérdések. Innentől pedig mindenféle szociológiai következtetést le lehet vonni egy-egy társadalom tagjai, illetve a nyelvhasználókat érdeklő témákról, írja blogján Yasseri.

wikicontr2

A kutatók módszeréről itt olvasni bővebben. A lényeg, hogy az egyes szócikkeknél a szerkesztői beavatkozások gyakoriságát, mennyiségét számolták, illetve azt, hogy az egyes változatok mennyiben módosultak az előzőhöz képest, a változtatásokat hány szerkesztő végezte el, hányszor állították vissza az eredetibb verziót stb. Amikor ez nagy intenzitással történik egy szócikken belül, már szerkesztési háborúról (edit warring) beszélünk, bár arról, hogy mi is a háború, ugyancsak megoszlanak a vélemények, egyesek szerint az első esetben csak visszaállítási párbaj zajlik.

 Vannak, akik úgy vélik, hogy szerkesztési háború akkor alakul ki, mikor két vagy több szerkesztő sorozatosan visszaállítja egymás változtatásait. Mások ennél sokkal szélesebb értelemben használják a kifejezést, beleértve azt is, mikor két vagy több felhasználó ismételten nagyobb szerkesztéseket végez egy szócikken.

Azt a Biblia kanonizálása óta tudjuk, egyáltalán nem mindegy, mit ír A Nagy Könyv. Így van ez a Wikipediával is. Egy angol nyelvű szócikket Yasserék szerint átlagosan két héten belüle kétszer vagy többször is átírnak.

Amikor pedig olyan a téma, mint például Jedlik Ányos nemzetiségi hovatartozása a tudósról szóló szócikkben (magyar és szlovák szerkesztők estek egymásnak), akkor akár percenként is változhat a szöveg annak ellenére, hogy van adminisztrátori moderálás, illetve él a három visszaállítás szabálya (3RR).

Az anarchizmustól a körülmetélésig

Angol és magyar nyelven is össze vannak gyűjtve a leghíresebb szerkesztési háborúk. Vitatkozni bármin lehet, a vizsgálat tárgyát képező tartalmi viták mellett bőven akadnak helyesírási, kiejtési, származási viták is (a GTA IV játék főhőse pl. szerb-e vagy bosnyák?), de akár azon is lehet pörölni, milyen képet használjuk egy metrótípusról szóló szócikkben, a jármű belsejét vagy külsejét kell mutatni?

A szócikkeknél megtalálható vitanaplókból az is kiderül, mik voltak a vitás pontok. A magyar nyelvű Wikipediában az Ember tragédiájából ismerős homousion-homoiuision-párbajra hasonlít például, hogy két szócikket kapott a magyarországi radikális és szélsőjobboldal, ráadásul mindkét szócikk benne van a kutatók top 10-es listájában is.

Van, aki összevonta volna a két szócikket, sokan sértőnek találják a szélsőjobboldali jelzőt (pl. a Jobbik politikusai), inkább radikálisnak vallják magukat. Az Orbán Viktorról szóló szócikkben többek között a miniszterelnök KISZ-es múltjáról, illetve arról ment a vita, hogy hányadik magyar miniszterelnök ő valójában.

A toplistákat nézegetve mindenesetre lászik: minél több országban beszélnek egy nyelvet, annál kevésbé specifikusak a legvitatott témák. Spanyol és portugál nyelven így kerülthet előtérben a mindenkit leginkább érdeklő foci, angol nyelven pedig kifejezetten a globális témák kerültek a lista legtetejére, mint az anarchizmus, George W. Bush és úgy látszik a körülmetélés és a legnagyobb pankrátor meccseket szervező szervezet, a WWE - versenyzőket, edzőket, menedzsereket tartalmazó - személyi listája is ezek közé tartozik.

Feltéve, ha a kutatás eredményei helytállóak.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.