• Egy hónapja hazautazott Izraelbe Weiszberger Mojse Tuvia ortodox rabbi.
• Évekig ő pecsételte itthon a kóser húsokat, most nincs, aki ezt megtegye helyette.
• A Dob utcai kóser hentesnél emiatt nincs hús, legfeljebb néha pár csirke tűnik fel rövid időre.
• Aki teheti, Bécsbe jár vásárolni, amíg nem kerítenek új ortodox főrabbit itthon.
• A hitközség Izraelben keresi Weiszberger utódját, egyelőre sikertelenül.

Mi lesz a kósersági felügyelők felügyeletével?

Ez a kérdés foglalkoztatja egyre élénkebben a magyar zsidó közösségben azokat, akik tartják a kósersági szabályokat. Ők ugyanis egyre éhesebbek, mióta Weiszberger Mojse Tuvia ortodox rabbi május elején hazautazott Izraelbe, és nincs, aki lepecsételje a húsokat.

Kóser-e a zsiráf?

Kóser, főleg ortodox háztartást vinni elég bonyolult dolog.

A téma összetettségét talán a közvetlenül nem érintett olvasók számára is jól mutatja, hogy bár a kósersági szabályok a Tórából erednek, értelmezésük folyamatosan változik. Néhány éve például kiderült, hogy a zsiráf alapvetően kóser állat.

Mondjuk a zsiráftermékek reneszánsza a kóser boltokban még várat magára. Egyrészt mert sok helyen védett állat, másrészt meg mert a rituális vágást picit komplikálja az állat hosszú nyaka és nyugtalan természete.

A sakter, a mesgiah és a rabbi

Itt Budapesten viszont most a zsiráf kóserságánál sokkal nagyobb problémák vannak.

Egy állat kóser levágáshoz (sok más körülmény mellett) több szakember is kell.

• A sakter, aki levágja az állatot, ők 2-3 évig tanulják a szakmát.
• A mesgiah, a kósersági felügyelő, aki ellenőrzi, hogy a sakterek megfelelően dolgoznak-e
• A rabbi, aki felügyeli a kósersági felügyelőt, és pecsétet ad a kóser húsra

Ebből a hármasból esett most ki a rabbi, ha pedig nincs pecsét, akkor kóser hús sincs a hentesnél.

Azt egyébként, hogy Weiszberger rabbi rossz egészsége miatt hazautazik, már február óta lehetett tudni. Akkor a Szombatban jelent meg írás a közösség előtt álló problémákról.

Az elnök a biztos információ birtokában már többször Izraelbe utazott, hogy új rabbit találjon az ortodox közösség élére. Ez idáig sikertelen volt a próbálkozás, és ez komoly problémákat vetett fel a jelenlévők között. Mi lesz március 1-jével? Hogy lesz kóser a mikve? A hús? Mi lesz a kósersági felügyelők felügyeletével? Itt a Pészach a nyakunkon, hogy lesz kóser ellátás?

Főrabbit nem könnyű találni. A kiváló Weiszberger rabbinál csak jobb jöhet szóba, így a léc igen magasra került. További elvárás, hogy beszéljen magyarul, olyan kósersági pecsétje legyen, amit mindenki elfogad, s éljen itt, hogy mindig lehessen hozzá fordulni.

Mégis, kinek a pecsétje

A budapesti kóser szcéna helyzetét tovább komplikálja, hogy a különböző zsidó vallási irányzatok követői nem feltétlenül fogadják el egymás rabbijainak kósersági pecsétjét, illetve van, aki nem árul "kívülállóknak".

Így például a vallási előírásokat szigorúan tartó lubavicsi közösség rabbijainak pecsétje ugyan a budapesti kóserek többségét kielégítené, de ők csak saját fogyasztásra pecsételnek, nem árulnak húst.

Az ortodoxoknál most ugye nincs főrabbi.

A Mazsihisz rabbijai pecsételhetnének ugyan, de az ő jóváhagyásuk az ortodoxoknak nem lenne elég. Ezért a Dob utcai henteshez sem kerülhetnének be az ilyen húsok. Emiatt viszont az sem jut hozzájuk, akinek egyébként tök mindegy, milyen pecsét van az árun, csak legyen rajta valamilyen.

Így marad Bécs, ahol még hozzá lehet jutni megfelelően kóserolt húshoz. Meg az a néhány csirke, ami pillanatokra feltűnik a Dob utca hentesnél.

A legenda szerint egy az országban vándorló rabbi vagy mesgiah szállítja, de forrásaink nem tudták megjelölni a szárnyasok pontos eredetét. Az ínséges időkre való tekintettel a csirkékkel összetalálkozó szerencsés vásárlók nem kérdeznek, hanem viszik gyorsan az árut.

Akár nagy üzlet is lehetne

A budapesti kóserolós problémák Nyugat-Európában gyakorlatilag ismeretlenek. Kint nagy forgalmat bonyolítanak a kóser hentesek, és nem azért, mert nagyobbak vagy tehetősebbek a zsidó közösségek.

A kóser pecsét ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy a hús megfelel a vallási előírásoknak, hanem a minőség garanciája is. Mint amikor valaki biotojást keres a piacon.

Ott sok nem zsidó vásárló is keresi a kóser húsokat, egyszerűen azon az alapon, hogy megbízható minőségűek, és jobb ízük van az ipar körülmények között nevelt és levágott állatokénál.