Andrea Diefenbach Szülők nélküli vidék című sorozatában Moldova délkeleti részén fekvő falvakat keresett fel, ahonnan a munkanélküliség és a szegénység elől külföldre menekültek a munkaképes felnőttek. A gyerekeik pedig otthon maradtak, ráutalva arra, hogy nagyon gyorsan felnőjenek. Diefenbach képsorozata számos díjat elnyert, a képekből készült album pedig nemrég jelent meg.
photo_camera
Az apró moldáv falu általános iskolájában az elsősösök kétharmada jelentkezett arra a kérdésre, hogy kinek a szülei dolgoznak külföldön. A munkanélküliség és szegénység elől külföldre menekülő szülőknek legtöbbször nincs lehetőségük magukkal vinni gyermekeiket. Ők otthon maradnak, és nagyon fiatalon meg kell tanulniuk gondoskodni magukról. Andrea Diefenbach három testvér mindennapjain keresztül dokumentálta a felnőttek nélkül maradt falu életét. Olga 13 éves, Sabrina 11, Carolina pedig 8. (fotók: Andrea Diefenbach)
photo_camera
A szülők többsége Olaszországba köt ki, ahol feketén dolgoznak. Nincs lehetőségük magukkal vinni gyerekeiket, ráadásul az új élet kezdéséhez általában hitelt is kell felvenniük uzsorásoktól. Ez pedig olyan adósságcsapdába löki őket, ami miatt hosszú évekre külföldön ragadnak.
photo_camera
A gyerekeknek pedig otthon kell feltalálniuk magukat, elveszítve gyerekkorukat. Persze erről nem sok fogalmuk van, hiszen körülöttük mindenkivel nagyjából ugyanez történik. Karolina 8 éves, anyja 2007 óta él Olaszországban.
photo_camera
Becslések szerint negyedmillió olyan gyerek él Moldovában, kiknek a szülei külföldre mentek munkát keresni. Diefenbach szerint a gyerekek értik, hogy miért hagyták magukra őket, értik, hogy a pénznek valahonnan jönnie kell.
photo_camera
Ha nem élnek idős rokonok a faluban, általában a legnagyobb testvér veszi át a családfenntartó szerepét. Akkor is, ha ő is csak tizenpáréves.
photo_camera
Bár lassan, de terjed az internet is, már vannak szülők, akik Skypeon beszélnek otthon maradt gyerekeikkel.
photo_camera
Catalina a szerencsésebb gyerekek közül való, mert neki legalább a nagyanyja a faluban él.
photo_camera
A 16 éves Marina 9 éves húgával, Gabival. Anyjuk évek óta Olaszországban él, apjuk pedig sokat dolgozik Oroszországban.
photo_camera
Gabi és Marina apjukkal beszél telefonon.
photo_camera
Diefenbach szerint a legnagyobb gondot nem az jelenti, hogy a gyerekeknek korábban kell kelniük vagy hogy több házimunka jut rájuk, hanem hogy szinte teljesen elvész a gyerekkor az életükből és nagyon fiatalon hatalmas felelősség szakad a vállukra.
photo_camera
A kapcsolattartás egyik legelterjedtebb módja a csomagküldés, a szülők ezzel tudják leginkább kifejezni a szeretetüket. Folyamatosan küldik haza a csomagokat, kisbuszok járnak hetente olasz városok és Moldova között. Egy kilónyi csomag feladása 1.5 euróba kerül.
photo_camera
Diefenbach az Olaszországban dolgozó szülőket is meglátogatta. Remény se nagyon van arra, hogy a gyerekek utánuk mehessenek. Az adósságok és az illegális munkavállalás miatt ezt nem engedhetik meg maguknak a szülők.
photo_camera
Egy otthon maradt gyerek fotója Olaszországban.
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden
moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a
kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg. Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy
döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk,
és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség
és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is
várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol
hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.