Horn Gyula titkos diplomája örökre eltűnt

A volt miniszterelnök a szakdolgozatát nem találó Gyurcsány Ferencet ebben is megelőzte. A rendszerváltás után ő volt az első, akinek a diplomájával valami nem stimmelt.

Horn Gyula 1977-ben megvédte A jugoszláv gazdasági rendszer elemzése című disszertációját, és ezzel megszerezte a közgazdaság-tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. A Beszélő 1994-ben írta meg, hogy Horn kandidátusi disszertációja azóta fura módon eltűnt.

A kandidátusok és akadémiai doktorok disszertációit az MTA Könyvtárának kézirattárában bárki elolvashatja, csakhogy Horn Gyuláét elnyelte a föld. A lap hetente kereste, az akadémiánál és a Doktori Tanács jogelődjénél, a Tudományos Minősítő Bizottságnál, de nem találta meg, majd amikor a Mai Nap újságírója is kereste a dokumentumot, az MTA kézirattárában azt mondták, hogy a dolgozat zárolt anyag, és nem kutatható. A mű titkosítását Majtényi László akkori adatvédelmi biztos is vizsgálta, és kiderült, hogy a disszertációt sokáig az MTA kézirattára őrizte, de 1994-ben a TMB bekérte, hogy megvizsgálja, indokolt-e még a zárolás.

horn gyula moszkva

A Doktori Tanács elnöke közölte, hogy az MSZMP Központi Bizottság Külügyi Osztályának vezetője kérte, hogy „a védés ne legyen teljesen nyilvános", de az MTA irattárában nem találták meg azt a szakbizottsági határozatot, ami a dolgozat zárt kezelését rendelhette el. Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény szerint az 1980 előtti iratok minősítését a törvény 1995. júliusi hatálybalépése után egy éven belül felül kell vizsgálni, különben megszűnik a minősítésük. Tehát ha Horn disszertációja minősítve lett volna, akkor a határidő után elvesztette volna minősítését, de az iratokból látszik, hogy a disszertáció nem volt minősítve.

A társadalom információigénye miatt a közszereplők tudományos alkotásainak nyilvánosnak kell lenniük, ha nem titkosítottak, így Majtényi végül arra jutott, hogy Horn disszertációja nem lehet zárolt anyag. Akármi is történt, a disszertáció sosem került elő.

A miniszterelnök az ügyről 1997-ben azt mondta: a disszertációját vállalja, és nem zárkózik el attól, hogy abba kutatók vagy a nyilvánosság betekintsen. Ha olyasmit találnának benne az arra hivatottak, ami sértené a Magyar Köztársaság érdekeit, akkor ezt mondják ki, de azért szeretné, ha őt is megkérdeznék, mondta. Nem vette rossz néven, hogy az MTA Doktori Tanácsa a tudta nélkül zároltatta a dokumentumot, mert az egy másik ország belső helyzetével, a jugoszláv gazdaságpolitikával foglalkozott a tanulmány, ami akkor állami érdekeket sérthetett.

(HVG)