Akik a te pénzeden hallgatnak a Parlamentben

Az öt legkevesebbet beszélő ember a magyar parlamentben:

  • Bíró Márk
  • Cserna Gábor
  • Kubatov Gábor
  • Meggyes Tamás
  • Vitányi Iván

A mostani parlamenti ciklusban tavaly év végéig a legtöbbet Schiffer András és Gaudi-Nagy Tamás beszélt, és Orbán Viktor pont 200-szor szólalt fel. De sokan vannak, akik szinte semennyit sem beszélnek, és benyújtott indítványuk is alig van. Az egyik ilyen a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia, aki egyszer sem szólalt fel, csak egy 1 technikai felszólalása volt, de ő még csak áprilisban ült be a parlamentbe.

Voltak viszont olyanok is, akik 2010 óta, vagy akár 1990 óta országgyűlési képviselők, a parlamenti honlapjuk adatai alapján mégsem tűnnek túl aktívnak. Az öt legkevesebbszer felszólaló: a fideszes Bíró Márk, Cserna Gábor, Kubatov Gábor és Meggyes Tamás, illetve a DK-s Vitányi Iván. Rajtuk és Szemereynén kívül egyébként még negyvenen vannak, akik legfeljebb tízszer szólaltak fel. (A parlamenti munkát persze nemcsak beszélt percekben, hanem benyújtott indítványokban is lehetne mérni, csakhogy ez gyakran úgy néz ki, hogy több tucat képviselő együtt nyújt be önálló indítványt, aminél azért egy-egy képviselő nem biztos, hogy tényleg kiveszi a részét a munkából.)

Megpróbáltuk megkeresni az öt leghallgatagabb képviselőtől, hogy miért nem, vagy csak egyszer szólaltak fel a parlamentben, és hogy milyen ügyekkel foglalkoznak leginkább országgyűlési képviselőként.

Aki átengedte a fiatalabbaknak

Fotó: Gyurcsány Ferenc / Facebook

A DK-s Vitányi Iván, aki 1990 óta van bent a parlamentben, a ciklusban egyszer szólalt fel, egy Bibó-idézettel kapcsolatban pontosított. Vitányi a kérdéseinkre azt válaszolta, hogy:

Én a saját pártom, a Demokratikus Koalició munkájának, állásfoglalásainak és politikai gyakorlatának szellemi-stratégiaii előkészítésében veszek részt teljes erővel. Fontos része ez minden parlamenti párt mindennapi munkájában. Ennek nyomai is vannak az irodalomban, de van olyan része is, amely nem nyilvános. Mivel nem fogadtak el frakciónak, kevés a lehetőség, a személyes fellépést átengedem a fiatalabbaknak.

Aki ott szólalt fel, ahol először kell

Fotó: fidesz.hu

A fideszes Bíró Márk, aki egyszer sem szólalt fel, hosszabban válaszolt. Mint mondta, az elmúlt három évben regionális pártigazgatóként Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében átlagosan havi 6000 km-t autózott azért, hogy személyesen ismerhesse meg a választók véleményét a régióban. Ezekre a véleményekre alapozva állt fel tavaly a KRESZ-módosító munkacsoport, ami azért csökkentette bizonyos közlekedési bírságok összegét, mert – mivel a munkanélküliség itt nagy – sokan ingáznak két település között, autóval járnak minden nap, „és akaratlanul is hibázhat bárki”. „Ha ez a hiba olyan mértékű büntetést von maga után, hogy azt képtelen kifizetni, akkor a büntetés akár egy család megélhetését is veszélyeztetheti” – írta Bíró.

Véleményem szerint az országgyűlési képviselő egyik fő feladata, hogy megismerje a választók véleményét és képviselje azt. A képviselet egyik formája a felszólalás, amit több helyen is megtehet, például a parlamentben vagy frakcióülésen. Én ott szólaltam fel először, ahol véleményem szerint először kell ahhoz, hogy megfelelő támogatásban részesülhessen a képviselő, hogy a képviselt témát végig is tudja vinni, ez pedig a frakció előtti felszólalás.

elfogadásra is kerültek. Jómagam a munkacsoport vezetésén kívül a szaktárcák közötti egyeztetések állandó résztvevője voltam és vagyok, ahol a frakció és a munkacsoport álláspontját képviselem és nyomon követem ezen tárgyú előkészítések törvénnyé válását.

A többiek

A szintén fideszes Cserna Gábor, Kubatov Gábor és Meggyes Tamás képviselőket is kérdeztük, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ. Cserna Gábor 2002 és 2006 között csak háromszor szólalt fel, 2010 óta egyszer sem. Kubatov Gábor az előző ciklusban egyszer, a mostaniban egyszer sem beszélt. Meggyes Tamás 2010 óta annyit mondott a parlamentben, hogy „igen” meg „nem”.