• A világ számos országában legálisan frogalmazható az e-cigaretta.
• A magyar kereskedőkre lecsapott a NAV.
• A piacot egyik napról a másikra lefejezték, házkutatásokat tartottak, az árut lefoglalták.
• Magyarországon nem tiltja törvény az e-cigaretta forgalmazását.
• Nem világos, gyógyszer-e a nikotin.
• Az e-cigaretta elterjedése a dohány- és gyógyszeripar mellett az állam érdekeit is sérti.

Tavaly ősszel Szócska Miklós és a NAV néhány nap leforgása alatt gyakorlatilag kicsinálta a teljes magyar e-cigaretta-piacot. A emberierőforrás-minisztérium (EMMI) egészségügyekért felelős államtitkára 2012. szeptember 19-én levelet írt Arnold Mihály altábornagynak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszakmai elnökhelyettesének. A 444 birtokába került levélben, amelynek tárgya “nikotintartalmú elektronikus cigaretta illegális forgalmazása”, Szócska az elnökhelyettes úr szíves segítségét kérte “az egyes szabálysértések esetén történő hatékony fellépés által”.

Magyarul Szócska szólt Arnoldnak, hogy csapjon le az akkor már évek óta tevékenykedő e-cigaretta-gyártókra, importőrökre és kereskedőkre.

Arnold altábornagy úr haptákba vágta magát, és lecsapott.

Először november 8-án csapott le egy a NAV szerint illegálisan működő patrongyárra. A NAV, illetve az EMMI, a GYEMSZI és az OEFI embereiből összeállított hadsereg 44 millió forint értékű árut foglalt le, majd másnap folytatódott az offenzíva: sorban látogatták végig az e-cigarettát áruló boltokat, trafikokat. A nikotintartalmú patronokat egytől egyig elkobozták, a kereskedők ellen szabálysértési eljárást indítottak, és bírságokat szabtak ki, egyes importőrök ügyében pedig büntetőeljárás indult engedély néküli külkereskedelmi tevékenység alapos gyanúja miatt. Az előbbi büntetési tétele maximum 150 ezer forint, az utóbbié 3 év börtön.

A kereskedők fellebbeztek, és azóta is bíróságra járnak, közben a büntetőügyben folyik a nyomozás. Az e-cigaretták árusítása gyakorlatilag megszűnt, illetve átkerült a szürke- és fekete zónába, a drogok és a fegyverek mellé.

A NAV vám- és jövedéki szóvivője, Suller György Attila őrnagy azt állítja, hogy a hivatal nem nyomoz e-cigarettával kapcsolatos bűncselekmények ügyében. Ezzel szemben a birtokunkba került dokumentumok és az importőrök állítása szerint igenis folyik a nyomozás, amit a NAV Közép-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytat a Btk. 298. paragrafusa alapján, engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység bűntette miatt.

Az illegálisnak minősített e-cigaretta-kereskedelmet mindenesetre sikerült hatékonyan, egyik napról a másikra felszámolni. Egy baj van csak: Magyarországon nem létezik olyan törvény vagy rendelet, ami explicite tiltaná az e-cigaretta behozatalát vagy árusítását. Az importőrök és a kereskedők szerint tehát maga az ellenük folyó eljárás alaptalan: a NAV nem törvényi felhatalmazás birtokában, hanem Szócska “tájékoztatása” alapján járt el.

“Légüres térben vagyunk” - mondta az egyik kereskedő szerint a bírónő az ellene indult szabálysértési ügyben folyó tárgyaláson, utalva arra, hogy sem a Btk.-ban, sem a minisztériumi rendeletek között nem található olyan szabály, ami tiltaná az e-cigaretta forgalmazását. Ha pedig nincs törvény, az ellenük folyó eljárásokat meg kell szünetni, állítják a kereskedők és ügyvédeik.

Gyógyszer-e a nikotin?

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet véleményére alapozott szócskai indoklás, aminek alapján a NAV eljárt, egyértelműen fogalmaz: az e-cigarettákban levő nikotin olyan farmakológiai hatású anyag, amelyre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, összhangban az európai intézkedésekkel.

Ezt a két állítást tartalmazó indoklást a forgalmazók mindössze két ponton vitatják. Egyrészt szerintük a nikotin nem gyógyszer, tehát nem vonatkozik rá a gyógyszerszabályozás. Másrészt úgy gondolják, hogy az intézkedések nincsenek összhangban az európai gyakorlattal.

2005. évi XCV. törvény
1. § E törvény alkalmazásában:
1. gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható.

A forgalmazók szerint a nikotin nem előz meg és nem kezel betegséget, és nem szolgál élettani funkciók javítására. Tehát nem gyógyszer, árusítása nem gyógyszerrendészeti szabálysértés, behozatala nem bűncselekmény. Szerintük a nikotintartalmú elektronikus cigaretta élvezeti cikk - hogy közeli analógiát keressünk, mondjuk olyan, mint a cigaretta.

Tény, hogy az OGYI gyógyszeradatbázisában a nikotin nem szerepel önállóan. Hatóanyagként megtalálható ugyan a különböző, a dohányzásról való leszokást segíteni hivatott rágókban és tapaszokban, de a hatóanyagok között ott a gyömbér, a fokhagymapor és a szőlőcukor is, amiről senki nem állítja, hogy gyógyszer.

Viszont “a nikotin gyógyszeranyagként szerepel az Európai Gyógyszerkönyvben, így a VIII. kiadású Magyar Gyógyszerkönyvben is” - válaszolta kérdésünkre a NAV-os Suller György Attila. “Amennyiben a termék gyógyszernek minősülő anyagot tartalmaz és nem sorolható be a Gytv. hatálya alól kivont termékkategóriák valamelyikébe (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, más jogszabályban szabályozott emberi fogyasztásra szánt egyéb termékek stb.), akkor azt gyógyszernek kell tekinteni.”

Ezzel a véleménnyel persze megint lehet vitatkozni: “A gyógyszertörvény hatálya alá akkor tartozhat egy készítmény, ha azt a készítője gyógyszer céljából forgalmazza. Ha ez nem így volna, holnaptól a paradicsom forgalmazását is az OGYI-nak kellene engedélyeznie.” - érvel Dr. Mucha István, az MTA doktora, aki nyugdíjazása előtt évtizedekig foglalkozott farmakológiai kutatásokkal.

Mucha szerint még az sem bizonyított, hogy az e-cigaretták patronjaiban található nikotinból bármennyi is felszívódna az emberi szervezetben. “Ennek hiányában farmakológiai hatást feltételezni tudománytalan” - állítja a kutató.

Mi van az e-cigarettában?

Az e-cigaretta két részből áll, egy patronból és egy párásító szerkezetből. A patron három hatóanyagot tartalmaz: tisztított vizet, illetve propilén-glikolt vagy glicerint, amelyek közül mindhárom bizonyítottan ártalmatlan. A harmadik a hatóanyag a nikotin, amiből gyártótól függően 0,6-16 milligramm található a folyadék egy milliliterjében. Az elektronikus szerkezet ebből a folyadékból állítja elő a párát, amit az e-dohányos beszív és kilélegez, mintha füstöt fújna.

Arról még a szakértők is vitatkoznak, segít-e a leszokásban az e-cigaretta, vagy sem. Annyi biztos, hogy a használói által belélegzett pára a nikotinon kívül nem tartalmaz sem kátrányt, sem szén-monoxidot, vagyis olyan anyagokat, amelyek elsősorban a felelősek a rák és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért. Marad persze a nikotin, ami nagy mennyiségben halálos méreg, és még kis mennyiségben is rendkívül addiktív, és nagyon nehéz leszokni róla.

Az e-cigarettában található nikotin gyógyszer volta máshol is megkérdőjeleződött már: Németországban egy bíróságig is eljutott. Szász-Anhalt tartomány legfelsőbb közigazgatási bírósága egy tavaly júniusi végzésében épp az ellenkezőjét állítja annak, amit a magyar hatóságok mondanak:

"A jelen vita tárgyát képező nikotintartalmú folyadék szándékolt rendeltetését tekintve nem rendelkezik olyan terápiás vagy megelőző tulajdonságokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy egy anyag gyógyszernek minősüljön. A nikotintartalmú folyadék applikátoron keresztüli élvezete nem egy meghatározott gyógykezelést vagy megelőzési célt szolgál, hanem arra hivatott, hogy a felhasználónak élvezeti élményt nyújtson."

Mi van az EU-ban?

Nem tudni, hogy Szócska NAV-nak címzett levele pontosan milyen európai intézkedésekre hivatkozik, amikor összhangot emleget, de tény, hogy az Európai Unió számos országában a nikotintartalmú e-cigaretta szabadon forgalmazható - nem feltétlenül azért, mert létezik egységes szabályozás, hanem éppen azért, mert nem létezik.

A listákat sokszor az e-cigaretta-iparban érdekelt felek állítják össze, tehát nem feltétlenül hitelesek vagy napra készek, de a smoke-e.de összeállítása szerint nikotintartalmú patront nyugodt szívvel lehet árulni Nagy-Britanniában, Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Hollandiában, a régiós országok közül Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban. Tisztázatlanok a viszonyok Németországban, Svájcban, Ausztriában, Belgiumban és Dániában, és egyértelműen tilos a forgalmazás Finnországban és Törökországban.

Ezzel szemben az OEFI alatt működő, a dohányzás visszaszorításáért küzdő szájt egy 2012. februárjában született Európai Bizottság-felmérésre hivatkozva azt írja, hogy az e-cigaretta 9 tagországban gyógyszernek minősül, 14 országban pedig nem, illetve csak akkor, a leszokás eszközeként hirdetik.

Az Európai Unió környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága idén május 8-án benyújtott törvényjavaslata egységes szabályozásra törekszik. A javaslat az e-cigaretta potenciálisan kárcsökkentő hatását emlegeti, és könnyűkezű szabályozást szorgalmaz.

A javaslat benyújtója, Linda McAvan brit munkáspárti politikus szerint az, hogy a tagállamok különöbzőkéépen szabályozzák az e-cigaretta kereskedelmét, “aláássa a belső piacot”. Ráadásul “bizonyíték van arra, hogy az e-cigaretta segítheti az ártalomcsökkentő stratégiákat, és meg kellene engedni, hogy szabadabban versenyezhessen a cigarettával” - áll a javaslatban, ami egyébként szigorú feltételekhez köti a forgalmazást a nikotintartalom feltüntetésétől kezdve a reklámozáson át az ízesített változatok betiltásáig. Annyi biztos, hogy az EU-bizottság nem gyógyszerként hanem a hagyományos cigaretta alternatívájaként tekint az e-cigarettára, és lehetővé akarja tenni, hogy a gyógyszertárakon kívül is kapható legyen.

A javaslat ugyanakkor szabályozná a patronokba kerülő nikotin mennyiségét, és ellenőrizné a gyártókat, akikre a mostani viszonyokat elnézve valóban ráférne az ellenőrzés. A NAV egy hazai nikotinlaborról készült fotóján látszik, hogy a gyártás nem feltétlenül patikai körülmények között zajlik:

 

Kinek áll ez érdekében?

A magyar e-cigaretta piac forgalma durva becslések szerint az importőröket, kereskedőket és viszonteladókat is beleszámítva évi egymilliárd forintos lehet, ami eltörpül a dohányipar évi nagyjából 500 milliárd forint körüli teljes magyarországi forgalmához képest. (Az Egyesült Államokban évi 500 millió dolláros a forgalom, ami az ottani teljes dohánypiac 0,5 százalékának felel meg.)

A hazai káosz eközben kiszámítható gazdasági hatással járt: az Európai Unióban, legálisan tevékenykedő forgalmazók forrásaink szerint máris bombázzák a magyar vásárlókat, hogy vásároljanak tőlük, teljesen törvényesen. “Hatósági segytséggel adják át a piacot a többi uniós szereplőnek” - mondja az egyik magyar kereskedő.

A dohánygyárak mindeddig távol tartották magukat az e-cigarettától, de most úgy tűnik, hogy a szigorodó szabályozás és a klasszikus dohányterméekek iránti kereslet csökkenése miett ezt tartják az egyik lehetséges menekülő útvonalnak. Erre utal, hogy a Phillip Morris USA máris ott legyeskedik egy nagy olasz e-cigaretta-gyártó és -forgalmazó, az Ovale körül, a Reynolds American Inc. pedig saját e-cigarettát készül a piacra dobni.
A mostani helyzetben Magyarországon az e-cigaretta terjedése három hatalmas és befolyásos piaci szereplő érdekeit sértheti: a dohánycégek mellett a nikotintartalmú, a leszokást segíteni hivatott gyógyszertári termékek előállítóit és forgalmazóit (tehát a gyógyszergyártókat és a gyógyszertárakat).

A harmadik befolyásos piaci szereplő maga az állam, ami, mint közismert, monopolizálta a dohánytermékek kiskereskedelmét, így logikus üzleti viselkedésnek tűnne, ha vagy beszállna az e-cigaretta-bizniszbe, vagy megpróbálná ellehetetleníteni a konkurenciát.

Július 1-én megnyílnak a nemzeti dohányboltok, és megkezdődik a dohánytermékek állami kereskedelmi. Ugyancsak július 1-én hatályba lép az új Büntető törvénykönyv, amelynek alapján a gyógyszernek minősülő termékek - így a nikotintartalmú e-cigaretta - forgalomba hozatala már nem szabálysértés., hanem bűncselekmény lesz.