• Szegedi Csanád az első interjút adta a Magyar Narancsnak, mióta rabbihoz fordult, miután kilépett a Jobbikból
• A párt látott benne potenciált, hogy ő legyen a díszzsidó
• Megérezte, milyen kirekesztettnek lenni
• A cigányellenesség ügyében még van tennivalója

Amikor Vona és a párt egy másik meghatározó tagja beültek a pártelnök testőrökkel védett autójába, ő pedig ott maradt a parkolóban, akkor tudta, hogy vége. A másik pártvezető előtte azzal viccelődött, hogy az lenne most a megoldás, ha fejbelőnék és újjászületne 18 évesen, zsidó felmenőktől mentesen.

Többek között erről beszélt Szegedi Csanád, a Jobbik egykori tagja, EP-képviselő első interjújában azóta, hogy felkereste Köves Slomót, miután megtudta, hogy zsidó családból származik.

Mi lesz ezzel a zsidó üggyel?

A pártban komoly botrány okozott a hír tavaly. Szegedi elmondása szerint ugyanakkor eleinte próbálták volna a saját javukra fordítani a sztorit.

“A párt feje arról beszélt, először megijedt, mi lesz ezzel a zsidó üggyel, de politológusok és üzletemberek nyugtatgatták, hogy a párt ezzel csak nyerhet.” Ez a pártvezető azt mondta neki, az, hogy a nagymamája holokauszt-túlélő, ma varázsszó Magyarországon, és ezzel Szegedi lehet a párt lézerpajzsa.

“Magyarul nekem kellett volna lenni a párt díszzsidajának.”

Ezután azonban megfordult a helyzet, ekkor jött az említett jelenet a parkolóban és egy olyan frakcióülés is, ahol órákon keresztül csak a származása volt a téma. Ekkor érezte meg, milyen kirekesztőből kirekesztettnek lenni.

Sokkolta, hogy igaz

Eközben mesélt neki nagyanyja arról, milyen volt a holokauszt. Szegedit sokkolta, hogy ez tényleg igaz, és ekkor döntött úgy, hogy még ha a párt akarná is, akkor sem lehet díszzsidó a Jobbikban.

Szegedi mesél arról is, hogy lehet, hogy korábban nem tudott zsidó származásáról. Nagyszülei igyekeztek asszimililálódni, és tulajdonképpen örültek, hogy lányuk egy “hazafias érzelmű fiúval” jött össze. Anyjának tizenéves korában mondták el, hogy zsidó, aki ezt szintén “szörnyű titokként” élte meg.

A zsidó az valami ciki dolog

Szegedi apja székely családból származó fafaragó művész, akiket kisemmiztek a kommunisták, így őket nagyon hamar megtanulta utálni. Ő tudott arról, hogy felesége zsidó származású, de ez nem volt különösebben téma közöttük. Szegedi szerint viszont “népművészek között elcsattant egy-két zsidózás”, amiből ő gyerekként arra következtetett, a zsidó az valami ciki dolog.

Egyszer kapott egy pofont ezért az anyjától. Amikor nyolcévesen azt hallotta, hangoskodnak a házuk előtt, azt mondta: “Nyugodj meg anya, csak ordibálnak a zsidók.” Anyja azt mondta, soha többet nem akar ilyet hallani.

17 évesen viszont már Magyar Fórum-olvasó Csurka-rajongó volt. Anyja próbált finoman célozni neki arra, hogy gondojon arra, mi lenne, ha ő lenne zsidó, de Szegedit ez akkor nem hatotta meg. Konkrétan azonban nem mondátk meg neki, még akkor sem, amikor jobbikos lett.

2011 végén jött rá erre és 2012 húsvétján beszélgetett erről hosszan a nagyanyjával. “Ültem az utóban Budapest felé, és nem tudtam, mit csináljak.” Ezután jöttek az említett jelenetek, majd a kilépés a pártból.

Családjában is komoly konfliktusokkal járt az ügy. Apja viselte a legnehezebben, első dühében azt mondta, ha tudta volna, hogy ez lesz, inkább el sem veszi az anyját. Azóta viszont már tudnak felszabadultan beszélgetni.

“A feleségem azonnal tudta, mit kell tenni: gondolkodás nélkül megfogta a kezem, hogy velem jön az új úton.”

Felszámolt gyűlölet

Azóta Oberlander Baruch rabbi tanítványa lett, járt Izraelben és “felszámolta magában a gyűlöletet.” Azt mondja, ugyanúgy szereti Magyarországot és Erdélyt, politikai karrierjét viszont valószínűleg befejezi 2014-ben. Felszámolta érdekeltségeit a Turul boltokban, bezúzatta korábbi könyveit.

Arra a kérdésre, hogy a cigányellenessége is megszűnt-e ezzel , Szegedi azt mondja,

“még sok tennivalója van ezen a területen”.

Tisztában van azzal, mi lenne a helyes irány, de nem akar pápább lenni a pápánál.