Egy lenyűgöző, békeidőkbeli épületben politológia hallgatók beszélgettek komoly dolgokról. Terrortámadásokról, az állami és nem állami szereplők közti különbségekről. De praktikus dolgokról is, mint például arról, hogy hogyan kell bekapcsolni egy digitális projektort.

A kezdésből nem találnák ki, de a New York Times tudósítója, Christopher F. Schuetze a CEU Roma Acces Programjáról (RAP) ír. A cikkben megemlíti, hogy a diákok, akiknek az anyanyelve magyar, román, macedón, szerb, albán, szlovák vagy valamelyik roma dialektus, angolul tanulnak. Ez kell ahhoz, hogy ne csak állást találjanak, de olyan állást, amivel hatást érhetnek el.

A cikkben még szó van a 12 milliós európai roma népesség megpróbáltatásairól a holokauszttól kezdve a franciaországi táboraik felszámolásán át egészen a Kelet-Európában jellemző szegregációig. Külön is megemlítik azt a Magyarországra is jellemző gyakorlatot, hogy a roma tanulók aránytalanul nagy részét felzárkóztató osztályokba küldik, így azoknak esélyük sincs bekerülni a felsőoktatásba.

A RAP a cikk szerint ezen próbál segíteni. Jelenleg legfeljebb 17 tanuló vehet részt a tíz hónaps programban, ami már eleve felsőfokú végzettségű romáknak segít a posztgraduális diploma megszerzésében. A program egyik hallgatója, Ferkovcs (sic!) Roland a CEU és a magyar egyetemek közötti legnagyobb különbségként azt emeli ki, hogy a CEU-n aktív részvételre ösztönzik a diákokat - ez Szegeden, ahol a politológiadiplomáját szerezte, nem így volt.

A programot azért indították, mert a legtöbb roma diplomásnak főiskolai diplomája van, amivel esélyük sem lenne bejutni a rangosabb posztgraduális képzésekre. Viszont ha itt jól teljesítenek, ajánlólevelet is kapnak, amivel már sikerülhet a bejutás. A képzés évis 500-650 ezer eurós költségét az egyetem privát adományozói fedezik, a felajánlások mennyiségétől függ, hogy hány jelentkezőt fogadhatnak. Az elmúlt kilenc évben 14 ország száz hallgatója végzett a képzésen.

Via The New York Times