Ha jól figyelt az utóbbi időben, a hazai és a külföldi filmművészetet is megbabonázó trendet vehetett észre: visszajöttek a westernfilmek!
Nemcsak Quentin Tarantino hozta vissza a műfajt a Djangóval, de Johnny Depp legújabb főszereplése is egy westernben, a Magányos lovasban látható, miközben Hajdu Szabolcs westernje mellett, lassan elkezd forogni egy nagyvárosi magyar western, a Parkoló is.
Míg a nagy műfaji múltra visszatekintő amerikaiak esetében érthető a retrohullám, a magyarok esetében ez valami új: rendezőink a hosszú, köldöknézegetős évek után visszatérnek a közönségbarátabb műfaji filmhez.
Hajdu Szabolcs például az akciódús westernhez.
Amikor 2010 januárjában Rotterdamban fejlesztettük a könyvet és meghallottuk, hogy Tarantino is westernt csinál, nagyon elkezdtünk egymásnak telefonálgatni
- mondja a helyszínen Lovas Nándor társforgatókönyvíró, aki szerint míg Tarantino filmje egy egyszerű bosszúfilm, itt sokkal fifikásabban alakulnak majd a dolgok. Az ötletet sem Tarantinótól nyúlták, hanem:
Hajdu 2009 óta dolgozik a projekten, de aztán közbejött egy kormányváltás, illetve egy kisebb rendszerváltás a magyar filmfinanszírozásban, így mostanáig húzódott az előkészítés.
Végül az Andy Vajna vezette filmalap is rábólintott a projektre, így most 550 millióból forog az új magyar western, fekete főszereplővel szlovák koprodukcióban.
A sztori: Az afrikai származású, Kelet-Európában labdarúgóként elhelyezkedő főhősnek egy rosszul sikerült meccs után menekülni kell. A hortobágyi tanyavilágban köt ki, ráadásul egy rabszolgatartó telepen. Itt aztán további bonyodalmak történnek, van benne szerelmi szál nővel, lovagoló rabszolgatartó és lövöldözés is kemény férfiakkal.
A produkció a forgatás 30. napján hívta le a sajtót az Alföld közepére, hogy megtekintse a dolgok állását.
Azért vagyunk ennyire bent a pusztában, mert Szabolcs 360 fokban nem akart semmit sem látni
- mondja Pataki Ágnes koproducer (Üvegtigris-széria és még sok minden más), miután leváltunk a 33-as útról és zötykölődünk be a sajtóbusszal a semmibe.
Aztán feltűnik egy fura díszlettanya, aminek csak a fele díszlet, a többi autentikus hodály. Ami viszont látvány, azt az építész Rajk László tervezte, aki épp nincs ott, de mindenki róla áradozik. Van itt minden, amit egy tanyasi zugvállalkozóból kinéz az ember, elrozsdált vonatsín egy majdani vasút maradéka, nagyzoló, de befejezetlen villa, elhagyott vagonok, csónak, szétesett nyári konyha.
A produkciónak az előírások miatt meg kellett vásárolnia a filmben statisztáló állatokat
- ezt Taschler Andrea mondja a film producere. Jelenleg 45 liba, 1 koca, 8 malac, 20 sima és 20 gyöngytyúk, 50 tarkamarha és egy szürke teszi ki a film állatállományát, de csapódott a stábhoz három kutya és statisztál 250 liba is.
Van pár percünk dumálni a film külföldön talán legismertebb szereplőjével, akit a nagyközönség a Casino Royalból ismerhet leginkább, de emlékezetes alakítása Jim Jarmusch filmjében az Éjszaka a Földönben volt.
Isaach De Bankolé pont olyan állapotban van, mint Jarmusch taxijában, nyűgös és fáradt. Kiemeli, hogy azért örül ennek a filmnek, mert a kedvenc afrikai filmjének (Touki Bouki) rendezőjével, Djibril Diop Mambétyval akartak egy hasonló westernt forgatni Afrikában, ám a szenegáli rendező elhunyt.
Ma is kihasználják az afrikaiakat, például a futballban
- mondja de Bankolé, aki szerint azért jó ez a film, mert nagyon okosan, szórakoztatva mutat rá az ilyen társadalmi problémákra, például a modern rabszolgatartásra, a csicskáztatásra is, ami ezen a tanyán történik.
Az biztos, hogy néha nem tudom eldönteni, hogy éppen valahol Afrikában, Romániában vagy az Alföldön vagyunk, annyira összemosódnak a hangulatok.
De Bankolé mellett ugyanis van még pár fekete fiú, mind a francia színész dublőrjei. Ez a telefonáló srác, Debrecenben tanul az egyetemen és ő De Bankolé fénydublőrje. Ő az, akire a fényt mérik, amíg beállnak egy jelenethez, fehér bőrű ember erre nem jó. De mivel Hajdu imádja futtatni a szereplőit, ez nála motívumszámba megy, ő fut az 57 éves francia színész helyett is.
Ezt leszámítva a szereplőválogatás finoman szólva sem szokatlan: a főhősnőt ismét felesége, Török Illyés-Orsolya játssza.
Milyen volt együtt lenni egy fekete férfival?
- teszem fel a kérdést, miután megbeszéljük, hogy a sztoriról, a karakterről ne beszéljünk, nehogy leszpojlerezzük a filmet.
Erre sem kapok választ, arra viszont igen, hogy ezúttal sem unalmas férjével együtt dolgoznia, mert minden filmmel új perspektívák nyílnak előttük. Török-Illyés eddig csak a Fehér tenyér c. filmjében nem játszott Hajdunak.
Amúgy a koszos mackónadrágban ő sem lóg ki a szereplők közül, ahogy a tanyasi górét játszó, huncut tekintetű román színész, Razvan Vasilescu sem, aivel éppen azt a jelenetet próbálják leforgatni, amikor főhősünk futva, kimerülve érkezik a tanyára és összeesik.
Hajdu egyébként inszeminátor foglalkozású apját is beleírta a sztoriba, de ő váratlanul elhunyt a forgatás előtt, így az ő barátja játssza a marhák szaporításában segédkező szakembert.
Említést érdemelnek még az epizodisták is. Nyolcukat ugyanis a környékből származó amatőrökből verbuválták, akikről egyébként külön dokumentumfilm is készül. Mármint arról, hogy milyenek a tanyavilágban játszódó saját életükben.
!SZPOJLER!
Aztán észreveszem Polgár Tamást, és megfagy ereimben a vér, annyira keményen néz ki.
- Kit játszol?
- Rabszolgatartót.
- Meghalsz?
- Meg.
- ...
- De ölök is.
- Kit?
- Rendőrt. Minden vágyam valóra vált.
A Mundruczó-filmek felfedezettje, aki ma már kellékesként és színészként dolgozik a szakmában, lovon üldözi az elkószáló csicskákat. Nemrég tanult meg lovagolni a szerephez.
Hajdu talán az egyetlen magyar rendező, aki az elmúlt években képes volt megbízhatóan jó filmeket készíteni úgy, hogy közben a nagy művészkedésben nem kínozta meg a közönségét. Attól tehát nem tartok, hogy ne lenne csavaros, vicces, szomorú és szép a mozi. Egy dolog van, ami izgat:
Hogyan lesz ez a lövöldözés?
Magyar színész kezében ugyanis hagyományosan rosszul áll a fegyver pláne, ha még el is süti (ezen a téren Hujber és Stohl próbálkozásai sem vezettek sikerre). Erről kérdezgettem az író Lovas Nándort, Hajduval ugyanis nem nagyon lehetett dumálni, annyira el volt foglalva a rendezéssel.
Ezért hagytunk nagyon sok időt a végére
- mondja, miután két kalasnyikovot és két másik, a magyar rendőrségnél rendszeresített karabélyt látok az asztalon. Az akciókban jól jött Jim Jarmusch valamikori producere, Jim Stark segítsége, aki nemcsak a francia színészt hozta, és a film zenéjét intézte, de a két magyarnál nagyobb természetességgel ontotta magából a westernes fordulatokat.
Neki olyan egy sztoriban a lövöldözés, mint nekünk - mondjuk - a krumplihámozás.
Jim Starkkal még az Origó készített interjút, érdekes pofa: New York-i ügyvédből lett Jarmusch sikeres producere, azóta pedig európai és amerikai független filmekbe ártja magát. Hajduval a Fehér tenyér sikere után ismerkedtek meg, ő volt az első, aki felnyalábolta a projektet.
A film, ahogy a Bibliotheque Pascal is, több (magyar, szlovák, angol, francia, német és román) nyelven forog, és nem is fogják leszinkronizálni, feliratozva lesz.
Összesen 550 millió forintból készül a film, ebből a filmalap 350 milliót adott, a szlovák filmalap kb. 100 milliót, a maradékot pedig adójóváírásból és az OTP illetve a Mol mecenatúrájából hozták össze, mondta Kovács Gábor a film másik producere.
Ez a film kurva jó lesz!
- ezt is ő mondta.
Hogy tényleg kurva jó lesz-e Hajdu új filmje, arról legközelebb jövőre győzödhetünk meg a mozikban.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.