A ramadán vándorló ünnep, utoljára a nyolcvanas évek közepén fordult elő, hogy ennyire a nyár közepére esett volna. Csakhogy akkor még nem nagyon voltak muszlim bevándorlók Norvégiában, úgyhogy nem kellett szembenézniük azzal a problémával, hogy az ország egyes részein ilyenkor egyáltalán nem is jön fel a nap. A ramadán lényege a böjt mellett pedig éppen az, hogy a hívők napfelkeltétől napnyugtáig imádkoznak.

Az Atlantic újságírója kíváncsi lett, hogyan lehet feloldani ezt a problémát, és felvette a kapcsolatot Norvégiában élő muszlimokkal. Az ország északi részén ugyanis május végétől július végéig az éjféli nap látható, azaz a nap 24 órán át a horizont fölött marad. Ezt az időszakot találja most majdnem telibe a ramadán.

A válaszokból kiderült, az fel se merült, hogy eltekintsenek a napkeltétől és a napnyugtától. Ilyenkor két lehetőségük van, vagy a legközelebbi iszlám ország időszámítását veszik át, vagy pedig a mekkai időzónához alkalmazkodnak. Végül Mekkát választották, már csak a szimbolikus értéke miatt is. Szóval ha például Mekkában ötkor kel fel a nap, akkor ők norvég idő szerint ötkor kezdik el az imádkozást, és teszik ezt a mekkai időzóna szerinti napnyugtáig, annak ellenére is, hogy Norvégiában akkor még javában süt a nap.

Hát ennyi.