Az NGM nemrég közölte a jövő évi költségvetési tervezet alapjait. A legmeglepőbb az egészben az, hogy sokkal magasabb inflációval számoltak, mint ami most van. 2013 júniusában 1,9 százalékos volt az infláció Magyarországon. Az NGM jövő évi terveiben viszont már 2,8 százalék szerepel. Ez azt jelenti, hogy valami nagyon meg fog jövőre drágulni.

Mi ez az egész?

Az infláció a pénz elértéktelenedése. Mióta az emberiség leszokott arról, hogy egy darab pénzémének pont annyi aranyat kell tartalmaznia, mint a névértéke, alapvetően az államok vállalnak garanciát arra, hogy a fizetéshez használt papírlapok érnek is valamit. Az állam gazdaságágának viszont van egy teljesítménye, ami csak bizonyos mennyiségű pénzre tud fedezetet nyújtani.

Ha több pénzjegy van forgalomban, mint amennyi értéket az adott ország elő tud állítani, akkor a pénz veszít az értékéből, hiszen a gazdaság egyre kisebb szeletét fedi le egyetlen darab pénz. Ezt az értékvesztést a legjobban azzal tudják megmutatni, hogy összeszednek egy csomó olyan terméket, amiket az emberek vásárolnak. Ez lesz a fogyasztói kosár, amiben a rezsitől kezdve a kajákon keresztül egy csomó minden benne van. Azt nézik, hogy az adott időszakban ezek a termékek mennyivel kerültek több pénzbe

Hogy jön ide a rezsicsökkentés?

A kosárnak tehát nem csak a sajt és a tej, de a háztartási energia is része. Pont emiatt történhetett az, hogy a 2012-es 5,7 százalékos inflációból, ami egyébként az egész unióban a legmagasabb volt, 2013 júniusára 1,9 százalék lett. Úgy, hogy az előző hónaphoz képest (1,7 százalék) még nőtt is kéttized százalékpontot.

A tíz százalékos rezsicsökkentés ugyanis elképesztően lenyomta ezt az adatot. Hiába drágulnak az ételek és kerülnek ugyanannyiba a tévék, ez a tíz százalék nagyon érződik a kosáron. Pont ezért igazán furcsa, hogy a kormány jövőre 2,8 százalákos pénzromlással számol. Hiszen az már eléggé biztos, hogy a rezsicsökkentés nem áll meg tíz százaléknál, hanem valószínűleg lesz harminc is.

Ez a harminc százalék pedig sokkal komolyabban lenyomná a fogyasztói kosár drágulását. Ezt kell tehát valaminek ellensúlyoznia, hogy kijöhessen a mostaninál nagyobb drágulás. Ez a valami pedig valószínűleg a kaja lesz.

Drágább lesz az ételed

Az MNB egyébként még a 2,8-nál is nagyobb, 3,2 százalékos pénzromlással számol. Ezt az NGM azzal indokolja, hogy az ő jelentésük később, több tény ismeretében készül, mint a jegybanké, ráadásul olyan gazdaságpolitikai döntéseket is figyelembe vesznek benne, amik nincsenek feltétlenül törvénybe iktatva (rezsicsökkentés).

Az MNB ráadásul sokkal nagyobb drágulást feltételez a dohánytermékeknél. Szerintük 16 százalékkal fognak drágulni, ami két év alatt 0,6 százalékpontot ad hozzá az inflációhoz. Az NGM szerint viszont kevesebbet. Szerintük is 16 százalékkal drágul majd a cigi, de úgy számolják, hogy maga a cigarettadohány sokkal jobban számít a kosárban, és az csak kilenc százalékkal drágul majd.

Na, de mi lett drágább?

Az viszont az NGM-et is meglepte, hogy ilyen magas maradt az ételek ára. Júniusban a KSH adatai szerint még az előző hónaphoz képest is 0,6 százalékkal drágultak. Ez főleg azért van, mert az idényáras ételek, mint a krumpli, a friss zöldségek és a gyümölcsök ára 4,5 százalékkal emelkedett. Mondjuk ezzel párhuzamosan a tojás, a kolbász, a párizsi, az étolaj és a cukor ára csökkent.

Az előző év júniusához mérve még durvább a drágulás. Az élelmiszerek ára jóval az átlag felett, 4,1 százalékkal nőtt. Itt jön ki igazán, hogy milyen durván megdrágultak a zöldségek és a gyümölcsök. Az ilyen idényáras ételek ára ugyanis 21,3 százalékkal, vagyis több mint ötödével drágult. De a liszt is majdnem ennyire, 12,7 százalékkal drágult.

Viszont kezdhet beindulni a lélegeztetőgép-lobbi, mert a tojás ára 11,7 százalékkal csökkent egy év alatt. Ez azt jelenti, hogy nemsokára eggyel kevesebb eszköz marad a demagóg jóléti összehasonlítgatásokra.