Nem akarok ilyen világban élni
2013 június 10., 22:49
16 giga tárhely, reuterses anyagok - így figyelte meg a netet az NSA 1993-ban
Amikor Edward Snowden kirobbantotta az NSA-botrányt, a MuckRock nevű weboldal egyik felhasználója, Jason Gulledge érdekes kísérletbe kezdett. A LinkedInen kezdett keresgélni olyan arcok után, akik a tapasztalataik között felsorolták a PRISM, az NSA mindent megfigyelő szuperrendszerének a nevét is. Így futott bele az Anchoryba, ami jelenleg is 124 LinkedIn-felhasználó profiljában van feltüntetve a tapasztalatok között.
Az amerikai információszabadsági törvényre hivatkozva kikérte az iratokat az Anchoryról, amiről kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat egyik első webes megfigyelőszoftvere volt. A ma már nevetségesen hangzó, 16 gigabájt tárhelyű adatbázis célja az volt, hogy "a nap 24 órájában, a hét minden napján, kulcsszavak alapján időben összegyűjtse a textuális adatokat és egyéb releváns információkat".
A "textuális adat" az interneten fellelhető hírt jelenti. Az Anchory az NSA, a CIA, a katonai hírszerzés, állami és külföldi hírközlő rendszerek és a Reuters jelentéseit gyűjtötte. Kb. mint most a Google News, csak a kor szűkös forráskínálatához igazítva.
A kikért dokumentumokból nem derül ki, hogy mi lett az Anchory sorsa - mely amúgy csak egy az információgyűjtő projektek között. De nagy szükségük már nincs rá, mert a Google News gyakorlatilag megoldja ezt a feladatot. És a PRISM keretében a Google úgyis együttműködik az NSA-vel*.
A MuckRock és Gulledge az Anchoryról és más rendszerekről is kért adatokat, ám ezek kiadását az NSA megtagadta. Most a fellebbezésen dolgoznak, hogy azokhoz is hozzáférhessenek.
Via The Atlantic Wire, MuckRock
*UPDATE 2013. 07. 29. 16:68:
Bár az amerikai sajtóban, így például az Atlantic Wire a cikk alapját adó írásában ténynek veszik az NSA és a Google együttműködését, a Google már a botrány kirobbanásakor közleményben tagadta bármiféle együttműködés létét. A cikk megjelenése után három nappal a Google Magyarország hozzánk is eljuttatta közleményét. "Továbbra is az az álláspontunk, hogy nincs együttműködés" - indokolta ezt Schuster Richárd, a cég kommunikációs menedzsere. A Google állításai az üggyel kapcsolatban:
- Semmiféle széleskörű adatgyűjtésre nem adtak lehetőséget a hatóságoknak.
- A Google nem csatlakozott a PRISM-hez, sem másmilyen megfigyelési programhoz.
- A PRISM létezéséről csak a hírekből értesültek.
- Rendszereikhez sem az Egyesült Államok, sem más országok kormányainak nem adnak hozzáférést.
- A hatóságoknak nem biztosítanak semmilyen hátsó ajtót.
- Felhasználói adatokat csak és kizárólag a törvényben meghatározott feltételek mellett ad ki a Google.
- Tehát kizárólag törvényes, eseti és célzott kérelmekre adnak ki adatot. Hogy ilyen kérésből egy évben mennyi van, és mennyit teljesítenek, azt nyilvánosságra hozzák átláthatósági jelentésükben. Ez itt például a Magyarországról érkezett kéréseket összesítő oldal.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.