Átverte a kormány Amerika tévédokiját, a fű nem is olyan veszélyes

Bokske / Wikimedia Commons
  • Dr. Sanjay Gupta, a CNN orvosszakértője öt éve még az orvosi marihuána legalizálása ellen kampányolt.
  • Idén leforgatott egy dokumentumfilmet a fűről.
  • Közben rájött, hogy csúnyán átverték.
  • Az amerikai kormány verte át.
  • És ő maga is része volt az átverésnek.
  • Most elnézést kért.

Az Egyesült Államok közel hetven éven át szisztematikusan félrevezetett mindannyiunkat, és én most elnézést kérek az ebben játszott szerepemért.

Dr. Sanjay Gupta, a CNN orvosszakértője, Amerikai tévédokija szörnyű felfedezést tett. A kormány, ami életveszélyes drogként írta le a marihuánát, átverte. És mert ő is kampányolt a marihuána ellen, maga is részese volt ennek az átverésnek.

Minderre akkor jött rá, amikor a nem túl szellemes "Fű" című dokumentumfilm-sorozatát forgatta a CNN-nek. Beutazta a világot, beszélt orvosokkal, marihuánahasználókkal, átrágta magát több ezer kutatáson. És rájött, hogy a marihuána egyáltalán nem az a szer, aminek az amerikai kormány láttatni akarja.

Az Egyesült Államokban 1970-ben minősítették a marihuánát Schedule 1 kategóriájú droggá. Ez a legsúlyosabb besorolás, a Schedule 1 drogoknak a leírás szerint

nincs elfogadott orvosi felhasználásuk, nagy esély van a visszaélésszerű használatukra.

Összehasonlításképp, a kokain az enyhébb Schedule 2 besorolást kapta. A dohány, ami még a heroinnál is addiktívabb, és minden tiltott szernél több ember halálát okozza, nem szerepel a függőséget okozó szerek listáján.

A marihuánát sajátos indoklással sorolták be a legveszélyesebb drogok közé. Roger Egeberg egészségügyi miniszter indoklásában ezt írta:

Még mindig jelentősen hiányos a tudásunk a növényről és aktív hatóanyagáról, ezért azt javasoljuk, hogy bizonyos folyamatban lévő kutatások befejezéséig Schedule 1 besorolást kapjanak.

Vagyis a kormány nem a bizonyítékok alapján, hanem ezek hiányában döntötte el, hogy a marihuána veszélyes. És az Egeberg döntése óta eltelt 43 éve kevésnek bizonyult a határozatban emlegetett, "folyamatban lévő" kutatások befejezésére.

De térjünk vissza Gupta pálfordulására.

Meggyőződésem volt, hogy a DEA (az amerikai drogellenes ügynökség) tudományos bizonyítékok alapján sorolta a legveszélyesebb szerek közé a marihuánát. Nincsenek bizonyítékaik, és most már azt is tudom, hogy az állításaik nem igazak. [A marihuánánál] nincs nagy esély a visszaélésszerű használatra, ellenben nagyon is legitim orvosi felhasználási lehetőségei vannak.

Gupta számára a legmegrázóbb felismerés az volt, hogy a kormány tudatosan

hazudott.

Amikor Egeberg 1970-ben a hiányos ismeretekre hivatkozott,

hazudott.

1944-ben a legendás New York-i polgármester, Fiorello LaGuardia rendelt meg egy kutatást a helyi tudományos akadémiától. A kutatók következtetései szerint a marihuána nem okoz jelentős függőséget a szó orvosi értelmében. És már ez a kutatás is cáfolta a világ elmaradottabb részein, például napjaink Magyarországán is rendre előkerülő kapudrog-elméletet.

Nem, a marihuána fogyasztása nem vezet heroinfüggőséghez.

Gupta orvos, így kutatásaiban természetesen a marihuána orvosi hasznára koncentrált - közben finoman érvelt a rekreációs használata ellen is, gyerekeinek például huszonéves korukig, agyuk kifejlődéséig nem ajánlaná a fogyasztását. De ugyanígy tenne az alkohollal is.

Az orvosi használat viszont más. Gupta keresett és talált. A marihuána orvosi hasznáról már a 19. században számos tanulmány íródott. Aktív hatóanyaga, a THC ideális fájdalomcsillapító azoknak, akik neuropátiás fájdalomtól szenvednek. Ehhez képest napjainkban ezek csillapítására morfinszármazékokat írnak fel. Ezek egyrészt kevésbé hatásosak az ilyen típusú fájdalom csillapításában, cserében függőséget okoznak. És a morfiummal szemben a szervezet toleránssá válik, így az adagot is folyamatosan növelni kell. Aminek megvannak a maga veszélyei.

Az Egyesült Államokban 19 percenként meghal valaki vényköteles fájdalomcsillapító túladagolásában. Kutatásaim során egyetlen dokumentált halálesetet sem találtam, amit marihuána túladagolása okozott volna.

Hogyan tovább?

Gupta szerint a szisztematikus marihuánahazugság a kutatásokat is megnehezíti. Mivel a marihuána a legveszélyesebb drogok közé van sorolva, a kutatáshoz a tudósoknak a Nemzeti Kábítószer-visszaélési Intézettől is engedélyt kell kérniük. Ennek a szervezetnek a célja a kábítószer visszaélésszerű használatának a kutatása. Ezek után nem is meglepő, hogy a témával foglalkozó, húszezernél is több amerikai kutatás 94 százaléka a marihuána káros hatásaival foglalkozik.

Gupta ezért Amerikán kívülről remél megoldást. Cikkében egy spanyol és egy izraeli kutatást emelt ki, melyek a marihuána idegsejtvédő és rákmegelőző hatását vizsgálják. De egy amerikai kutatást is említ, ami a poszttraumatikus stressz kezelésében vizsgálja a marihuánát.

Ceterum censeóként pedig idelinkelném minden idők legjobb cikkét, ami kábítószertémában megjelent. Nick Davies 2001-es, két részes írása briliáns következetességgel bizonyítja, hogy kábítószerügyben az egyetlen reális megoldás a teljes legalizáció. MAKE HEROIN LEGAL!

UPDATE 2013. 08. 12.: Nick Davies korszakos cikkének van magyar fordítása is, itt>>

Via CNN