Az USA legnagyobb tőkével rendelkező pénzintézménye a gyanú szerint helyi vezető funkcionáriusok gyerekeit alkalmazta, és így tisztességtelen versenyelőnyhöz jutott Kínában, ezért szövetségi vizsgálat volt ellene. Az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) vesztegetésellenes részlege egy titkos kormányzati dokumentum szerint indított eljárást – írta meg a New York Times.

A szövetségi vizsgálat nem kötötte össze a JPMorgan Chase & Co. alkalmazási gyakorlatát a cég megrendelések megszerzésében elért hatékonyságával, és eszerint nem volt kérdéses a kínai alkalmazottak szakértelme sem, így a SEC a céget nem vádolta meg törvénysértéssel.

A bankár és a főmérnök lánya meg a pártfőtitkár menye

A JPMorgan állományába vette például Tang Hsziao-ninget (Tang Xiaoninget), a kínai bankfelügyelet korábbi vezérigazgatója, Tang Suang-ning (Tang Shuangning) fiát. Az ifjabb Tang a China Everbright Group állami többségi tulajdonban lévő pénzügyi konglomerátum vezetője, amitől a JP Morgan több, többek közt részvény-kibocsátási tanácsadásra szóló megrendelést kapott. Tang Hsziao-ning akkoriban a JPMorgannek dolgozott.

A JPMorgan hongkongi részlege Csang Hszi-hszit (Zhang Xixit), egy azóta leváltott vasúti főmérnök lányát is alkalmazta. Az amerikai befektetési bank 2007-ben abban is tanácsot adott az állami megrendeléseket teljesítő vasútépítő cégnek, hogy hogyan alakuljon részvénytársasággá. Liu Cse-csün (Liu Zhijun) akkori vasútügyi minisztert azóta felfüggesztett halálbüntetésre ítélték.

A külföldi bankok kötelékébe állt egyik legismertebb ember Margaret Ren, Csiang Cö-min volt elnök-pártfőtitkár menye volt, aki több pénzintézetnél is alkalmazásban állt.

A Wall Street Journal 2011-ben írta meg, hogy a Morgan Stanley alkalmazottjai között volt Battusig Batbold, Mongólia volt miniszterelnökének fia.

Elefántvadászat

A befolyásos kínai politikai és gazdasági tényezők rokonait 20 éve alkalmazzák nyugati cégek, és a befektetési bankárok szerint valószínűleg a kétezres évek elején lehetett a csúcspont. A Wall Street-i cégek ugyanis akkor kezdtek bele legdurvábban az „elefántvadászatba”, vagyis abba a versenybe, hogy ki szerzi meg a több milliárd dolláros kínai állami nagyvállatok tőzsdére vitelének jogát. Szakértők szerint a legnagyobb lehetőségek kora lejárt, de több bank és befektetési vállalat most is fontosnak tartja, hogy jó kapcsolata legyen a legmagasabb döntéshozókkal. (MTI)