• Hetven kormánypárti képviselő lázadása miatt akár el is bukhat David Cameron javaslata Szíria megrendszabályozásáról.
• Hogy elkerülje a megaláztatást, Cameron egy második parlamenti szavazáshoz kötné a katonai csapást.
• Mielőtt másodjára is szavaznak, megvárnák az ENSZ ellenőreinek jelentését.
• A Szíria elleni katonai akció így a jövő hétre tolódik.
• Most úgy néz ki, keddig nem lesz támadás. Akkor viszont Obama Moszkvába utazik, így annál tovább nem nagyon várhat.

Bár kedden már csütörtöki támadást emlegettek a szakértők, most úgy néz ki, hogy a jövő kedd előtt nem indítanak támadást Szíria ellen a nyugati nagyhatalmak. Ennek oka a brit belpolitikai helyzet:

• A kormányzó konzervatívok hetven képviselője nyilt lázadással fenyegetett, szavazataik nélkül a kormány javaslata a retorziós csapásról akár el is bukhat, vagy legfeljebb vereséggel felérő szűk többséget kaphat a parlamentben.
• Hogy a helyzet így alakuljon, ahhoz kellett a Munkáspárt vezérének politikai opportunizmusa is. Ed Miliband, aki kezdetben támogatásáról biztosította a kormányt, a tory lázadás hírére arra utasította pártja képviselőit, hogy nemmel szavazzanak.

Miliband lépése politikai szempontból teljesen érthető, váratlanul esélyt kapott a kormány szívatására és élt is vele. Az indoklás viszont nyögvenyelős. Cameron miniszterelnök határozati javaslatában "erőteljes humanitárius válaszról" írt, ami magában foglalhatja az erő használatát is. Miliband, aki kedden még támogatásáról biztosította a kormányt, szerdán már a katonai akciók elhalasztását előirányzó módosító javaslattal egészítette ki a kormány tervezetét.

Végül Cameron maga is módosította a javaslatot, azzal kiegészítve azt, hogy a katonai erő alkalmazásáról külön is megszavaztatja a parlamentet, ha a szükség úgy hozza.

A szükség pedig már szerdán így hozta. Cameron szerdán a twitterén jelentette be, hogy határozati javaslatot nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, ahol az Oroszország ellenállásán elbukott. Ezen a ponton emlékeznénk meg az elmúlt hetek legcinikusabb nyilatkozatáról, amit Bassár el-Dzsafari, Szíria ENSZ-nagykövete tett:

Békeszerető nép vagyunk, ami érdekelt a térség stabilitásában. A szír kormány minden eszközzel ellenzi a vegyi fegyverek bevetését, amit erkölcsi obszcenitásnak tart.

A BT felhatalmazásának hiányában pedig a brit kormánynak hirtelen mégis fontos lett megvárnia az ENSZ ellenőreinek jelentését - mert bár a brit és az amerikai kormány saját titkosszolgálataik jelentése alapján meg van győződve Aszad rezsimének bűnösségéről, az iraki háború tapasztalatai alapján Cameron és a teljes brit politikai elit szükségét érzi a külső felhatalmazásnak is.

Ezt ugyan a BT-től valószínűleg nem kaphatják meg, az ENSZ ellenőreinek a titkosszolgálatok értesüléseit alátámasztó értékelése megadná a jogi alapot a katonai akcióhoz. Erre, vagyis a megállapításokra viszont az ellenőrök saját értékelése szerint is legalább egy hetet, ha nem többet kell még várni. Az ellenőrök egyelőre még csak mintákat gyűjtöttek és a támadás tanúit hallgatták meg, megfigyeléseiket leghamarabb a jövő hétre összegezhetik.

Ez okozhat még gondokat. Barack Obama a brit fejlemények miatt egyelőre elhalasztotta a katonai csapást, de azt még a jövő keddig elindítaná - akkor ugyanis Moszkvába utazik a G-20 csúcstalálkozóra, és a moszkvai helyszín nem feltétlenül a legideálisabb egy háború levezényléséhez az amerikai haderő legfőbb parancsnokának. Akárhogy is, a dolgok állása szerint a hétvégén még nem lesz háború.

Via Guardian, Telegraph, Independent, Washington Post