Az arab tavasznak nevezett események Tunéziából indultak el, az országban a hangulat azóta sem nyugodt. Gyakorlatilag egymást érik a tüntesek. Tegnap három kilométer hosszú élőláncot alkottak a tüntetők a kormány lemondását követelve. A világ figyelmét mégsem ezek a demonstrációk hívták fel az országban zajló eseményekre, hanem egy 19 éves lány bebörtönzése.
Bár az évtizedes diktatúra után az országtól a demokratikus átmenet példaszerű végigvitelét várták világszerte, a jázminos forradalom elmúltával a helyzet nem túl rózsás. A hatalomra került iszlamista kormány és ellenzéke egyaránt több tízezres tömegeket mozgatnak az ország politikai sakktábláján, ahol nyáron a vezér kiütése a tábláról szó szerint volt értendő: februárban merényletet követtek el az ellenzék egyik legfontosabb ellenzéki vezetője ellen, júliusban pedig az egyik kis baloldali párt vezetőjét gyilkolták meg. Az ellenzék az egyiptomi Muzulmán Testvériséghez hasonló, mérsékelt iszlamista Ennahda (újjászületés) párt vezette kormánykoalíciót vádolja, a hatóságok a szalafistákra mutogatnak.
Az alkotmányozás folyamata egyhelyben áll, a politikai helyzet kaotikus. Komoly tiltakozást váltott ki a alkotmányszöveg tervezete is, mely a nőket nem a férfiakkal egyenlő személyekként definiálná. A készülő alaptörvény szerint ugyanis a nők nem egyenlők a férfiakkal, csupán kiegészítik őket. Az iszlám törvények szellemében megfogalmazott szöveg mögött a Tunéziát szaggató feszültségek türköződnek. A konzervatív erők a nők kötelező fátyolviselete és más témák kapcsán is vissza szeretnék forgatni az idő kerekét, míg elvileg az ország célja elméletileg egy egyenlő jogokat és jogállamiságot biztosító alaptörvény lenne. A tét hatalmas. A tunéziai alkotmányos keretek gyakorlatilag az egész regió számára modellként szolgálhatnak. Nem csoda hát, hogy a nőket másodrendű állampolgárnak nyilvánító alkotmánytervezet ellen több, mint hatezer nő tüntetett. A tiltakozó akcióhoz férfiak is csatlakoztak.
A nők tiltakozása persze az ellenkező oldal képviselőiből is heves reakciókat váltott ki. A kormánytisztviselő, Farida al-Obeidi, a BBC-nek azt mondta az ügy kapcsán: a szövegben "a nemi szerepek megnevezése (ti. a nő nem egyenlő, hanem a férfi kiegészítése) nem jelenti azt, hogy a nők kevesebbet érnének, mint a férfiak". Az elkötelezett iszlámhívők térnyerése egyébként is érezhető az országban. A világi kormányzat pártján állók a nagyvárosokban élnek, míg Tuniszon kívül a nők többsége továbbra is fejkendőt hord. Az iszlám térnyerésének egyik bizonyítéka, hogy a munasztíri egyetem étkezőjében újabban elkülönítik a nőket és a férfiakat.
A legnagyobb figyelmet a 19 éves Amina Sboui bebörtönzése és az azt követő események váltották ki: a lány - a Femen radikális feminista szervezet tagjaként tiltakozva a keményvonalas iszlám mozgalmak világi térnyerése ellen - előbb a Facebookra posztolt félmeztelen képet magáról, majd márciusban a szervezet nevét firkálta egy mecset falára, és megpróbált egy transzparenst is kitűzni az épületre. Hivatalosan azért tartóztatták le, mert borssprayt találtak nála. Ezért legfeljebb hat hónapnyi elzárást kaphatott volna, azonban Aminát kilencven nap után, augusztus végén engedték csak szabadon. A félmeztelen demonstrációiról híressé vált Femen szolidaritási tüntetést szervezett Amina mellett a tuniszi bíróság épülete előtt, ezért három tagjukat (két francia és egy német nőt) is bebörtönöztek. Őket négy hónap szabadságvesztésre ítélték, de egy hónap után szabadon engedték őket. A szervezet több európai fővárosban is követelte az aktivisták elengedését. Amina szabadulása után elhatárolódott a Fementől, iszlamofóbiával vádolta őket, mire a szervezet Facebook oldalán deklarálta, hogy minden vallást egyformán megvet.
Nyugati elemzők attól tartanak, ha a helyzet nem oldódik meg hamarosan, Tunézia lehet az új Egyiptom.
(a kép a Tunézia brüsszeli nagykövetsége előtt rendezett demonstráción készült, forrás: Femen International, Facebook)
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.