A 100 millió eurós ember

  • Mostantól Gareth Bale a világ legdrágább játékosa.
  • Van olyan futballista, aki ér ennyi pénzt.
  • A kérdés, hogy Bale ér-e ennyit.
  • A még nagyobb kérdés pedig az, hogy szüksége van-e rá a Real Madridnak.

Vasárnap estére hivatalosan is megköttetett az üzlet, amiről néhány hete már mindenki tudta, hogy meg fog köttetni: Gareth Bale a Tottenhamtől a Real Madridhoz szerződött. Hogy pontosan mennyiért, azon még megy a vita. Eladói esküdöznek, hogy ez volt az első 100 millió eurós játékosüzlet, míg a vevők azt bizonygatják, hogy csak 91 milliót fizettek, tehát éppen egy kicsivel kevesebbet annál, amibe Cristiano Ronaldo került négy éve. Mi mindenesetre maradjunk annyiban, hogy vasárnap este Gareth Bale lett minden idők legdrágább focistája.

REUTERS/Rebecca Naden

Amikor egy focicsapat ilyen irtózatosan sok pénzt fizet egy futballistáért, mindig ugyanaz a kérdés merül fel legelőször:

Ugye nem ér ennyi pénzt egy sportoló?

Amire a rövid válasz az, hogy dehogynem. Ahogy azt ma már szinte mindenki elismeri, a foci amellett, hogy sport és játék, egyben a szórakoztaipar és úgy általában a világgazdaság része. Gareth Bale, Cristiano Ronaldo vagy Neymar pedig nemcsak kiváló focisták, hanem befektetések, amik optimális esetben nem csak gólokat rúgnak, hanem meg is térülnek.

Amikor 2009-ben a Real Madrid 94 millió euróért megvette Cristiano Ronaldót a Manchester Unitedtől, a világ nagy része azon károgott, hogy ennyi pénzt focistáért nem szabad kifizetni. Négy évvel később már kevesen vitatkoznak azzal, hogy a portugál szakmailag és anyagilag is jó vétel volt. Spanyolországban még annál is jobb játékos lett, amit angliai teljesítménye ígért, mágnesként vonzza a szponzorokat és a kínai hamisítókat, és úgy általában is egy két lábon járó pénznyomda.

Persze azt is érdemes szem előtt tartani, hogy akárcsa az üzleti élet egyéb területein, a futballbizniszben is vannak felesleges pénzkidobások és nagyon rossz befeketetések. Ennek a legjobb példája is éppen Madridban van. 2009-ben, néhány héttel Cristiano Ronaldo szerződtetése előtt a Real Madrid a Milantól 68 millió euróért megvette a korábbi aranylabdás brazil Kakát, akinek karrierje abban a pillanatban össze is omlott. Most éppen fillérekért próbálják visszapasszolni egykori olasz klubjának.

REUTERS/Dylan Martinez

Nem Kaká az egyetlen rossz példa, viszont nem is Cristiano Ronaldo az egyetlen játékos a foci történetében, aki bőven behozta első pillantásra valóban obszcénnak tűnő vételárát. Ami egyébként az üzleti életben nem is annyira kirívó. Multinacionális nagyvállalatok közt az átigazolási díjak másképp működnek, mint focicsapatok esetében, nehéz is fejvadász cégek sápkát játékosügynökök jutalékához hasonlítani. Az éves fizetések viszont már összemérhetőek.

Ma a világ két legjobban fizetett focistája, Cristiano Ronaldo és Messi 25 millió euró körül keresnek, és Bale madridi fizetése is ezen a szinten fog mozogni. Marissa Mayer, a Yahoo fiatal vezérigazgatónője 2012-ben szerződött el a Google-tól, öt évre összesenkörülbelül 90 millió eurónyi fizetésért. Lehet, hogy az évek óta haldokló Yahoo Mayer kezei közt sem éled újra, mint ahogy Bale madridi karrierje is lehet, hogy csúnya kudarc lesz. Azt viszont el kell fogadni, hogy aki ma a világ egyik legjobbja egy piacképes szakterületen, az kereshet ennyi pénzt. Már csak azt kellene tudni, hogy:

Ér 100 millió eurót Gareth Bale?

Amire a rövid válasz az, hogy nem. Bale-ért nem azért fizettek ennyi pénzt, mert ennyivel jobb, mint az idei átigazolási szezon második és harmadik helyezettje, az arab és orosz milliomosoknak szintén értékük felett elsózótt Edinson Cavani és Radamel Falcao, hanem mert a Real Madridnak nagyon kellett egy sztárigazolás, a Tottenhamnél pedg voltak olyan ravaszak, hogy tudták, ki tudnak sajtolni ennyi pénzt Florentino Pérez klubelnökből.

Pérez 2009 óta második elnöki ciklusát tölti Madridban, és az ez idő alatt a történelem legsikeresebb fociklubjához képest elért igen szerény eredményeket folyamatos látványos költekezéssel igyekszik feledtetni. Kétmilliárd dolláros magánvagyonából futja rá. Az előző szezon végén, sorozatos balhék után a kispadról távozott José Mourinho, a nyár elején Pérez kevéssé demokratikus módszerekkel újraválasztatta magát, és ezek után muszáj volt valami nagyot dobni.

Amióta Pérez még első elnöksége alatt, a 2000-es évek elején feltalálta a galaktikus klubmodellt, minden nyáron a piacon megszerezhető legjobb játékost igyekezett leigazolni. Ez idén nem ment, mivel Neymart, akinek valószínűleg már évek óta aláírt előszerződése volt a katalánokkal, 57 millió euróért elvitte a Barcelona. Maradt Bale, kerül amibe kerül.

Cristiano Ronaldo 94 milliója megtérült, viszont ebből egyenesen következik, hogy a Bale-be fektetés akkor lesz rentábilis, ha többet tud nyújtani a pályán, mint a portugál. A 24 éves, tehát annyira nagyon már nem is fiatal walesi pedig bármilyen tehetséges, ez egészen egyszerűen irreális elvárás tőle. Az hagyján, hogy meg kell szoknia a spanyol focit, de azt is, hogy zsenik egész sorával kell egy csapatban játszania. Londonban ettől ő még nagyon-nagyon messze volt.

Bale Spanyolországba szerződése már évek óta biztosnak tűnt, csak egy ideig a Barcelona tűnt a komolyabb kérőnek. Katalóniában senki nem vonta kétségbe erőnlétét, gyorsaságát, és hogy egy Tottenham-kaliberű csapatot egyedül is a vállán tudott cipelni. Annak viszont még nem sok jelét mutatta, hogy úgy érti a játékot, ahogy egy Real Madrid-szintű klubnál kell, és hogy képes lesz a kombinálásra egy Cristiano Ronaldóval, egy Xabi Alonsóval vagy az új sztár Iscóval. Akit a nyáron alig 30 millió euróért szerződtettek a Malágától, és aki hiába került harmada annyiba, simán lehet, hogy háromszor akkora játékos lesz, mint Bale.

Bale nemcsak remek focista, hanem kifejezetten jóképű fiatalember is, aki ügyesen bánik a saját reklámértékével – szívecskés gólörömét már le is védette. Talán-talán megközelítheti Cristiano Ronaldo értékét a potenciális szponzorok szemében, viszont az a fajta crossover marketingpotenciál nincs meg benne, mint David Beckhamben. A walesit egészen addig csak a futballrajongóknak lehet eladni, amíg nem szed fel egy nemzetözi kaliberű popsztárt. És lehet, még az sem elég, lásd Piqué és Shakira esetét. Bale-nek muszáj lesz a pályán megtéritenie a belé fektetett pénzt, ami a tehetsége körüli kérdőjelek mellett azért sem lesz könnyű, mert nem világos, hogy:

Szüksége van Bale-re a Real Madridnak?

A három kérdés közül ez a legnehezebben megválaszolható. Egy tavaly BL-elődöntőt játszó, zsenikkel telezsúfolt, kiváló csapatnak olyan nagyon égető szüksége nincs senkire, mint ahogy a Barcelonának sem volt akkora szüksége Neymarra. Olyan persze még egy nagyon jó csapatban is előfordul, hogy valamelyik poszton nem árt az erősítés, de Bale hiába nagyon sokoldalú játékos, Carlo Ancelotti Madridjában minden számára elképzelhető pozícióban már van egy világklasszis.

A walesi karrierjét balhátvévként kezdte – ez a poszt a Real Madridban azé a Marcelóé, aki ha hosszú sérülése után ismét magára talál, megint a világ legjobbja lehet. Ahogy Bale fokozatosan fejlődött, egyre feljebb került a pályán, és fáradhatatlanul futotta be 90 percen át a teljes bal oldalt – Madridban ez Cristiano Ronaldo dolga. Aztán ahogy Bale fejben is érettebb lett, és szélesedett a repertoárja, a Tottenhamben már ő volt a kapocs a középpálya és a csatársor közt, miközben tulajdonképpen a karmester feladatait is ellátta. A befejező csatár mögötti pozícióra viszont pont a nyáron vették meg Madridba Iscót, és egyébként is ott van még Modric is (sőt, Özil, ha esetleg a következő órákban nem adják el az Arsenalnak).

Bale-nek így csak egy pozícióban lenne biztos helye a Madridban, a jobb szélen. Di Maríát könnyen kiszoríthatja a kezdőből, ráadásul védekezésben besegíthetne a csapat gyenge pontjának számító Arbeloának is. Ilyen anyagi áldozat után Pérez el fogja várni, hogy az új szerzemény minden percet a pályán töltsön, az Ancelotti által a szezon elején preferált 4-2-3-1-es felállásban viszont nem látszik az a lyuk, amit pont Bale-nek kellene betömnie. A középpálya jobb szélére tényleg nem volt nála jobb megoldás 100 millió euróért?

REUTERS/Stefan Wermuth

A látványos költekezésnek megvan az a kellemetlen hozadéka is a Real Madrid számára, hogy kínosan megtépázza az egykor legyőzhetetlen klub imidzsét. Barcelonában ma már erre nem illik emlékezni, de a hetvenes-nyolcvanas években még ők voltak az elkeseredett nagybevásárlók, akik előbb Cruyff, majd néhány évvel később Maradona rekordáron szerződtetésével próbálták megtörni a Madrid hegemóniáját – sikertelenül. Az utóbbi években a szereposztás pont fordított, és Pérez próbál irtózatos pénzekért sikert vásárolni, meglehetősen eredménytelenül. Továbbra is a Real Madrid a világ leggazdagabb futballkulbja, de a pályán csak nem jönnek a sikerek, és ma már Ázsiától Dél-Amerikáig mindenhol a Barcelona az a klub, ami régen a Madrid volt: ahol minden kisgyerek játszani akar.

Van olyan focista, akiért értelmes döntés 100 millió eurót is kifizetni, a ma látható jelek viszont arra mutatnak, hogy Gareth Bale nem tartozik közéjük. Ha jövő májusban az ő góljával nyeri meg a Madrid a már évtizede várt tizedik BL-győzelmet, minden drukker hálát fog adni Florentino Péreznek, amiért nem sajnálta rá a pénzét. Most a világ legdrágább játékosa inkább csak egy nagyon gazdag klubelnök kicsit felesleges játékszerének tűnik, és nem a hiányzó kirakósdarabnak, akitől a Madrid ismét legyőzhetetlen lesz.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.