Üdvözöljük a reális célok földjén: a kormány szerint 2020-ra nem lesz kábítószer Magyarországon

  • Kedden kezdi tárgyalni a parlament a kormány új drogellenes stratégiáját.
  • Az azért is jó hír, mert az elmúlt három évben egyáltalán nem volt itthon kábítószerellenes stratégia.
  • Már a dolgozat címe is elég sokat elárul: Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen
  • Az anyag szakmailag nem sokban különbözik a 2009-es tervektől.
  • A szöveget leginkább átstilizálták, hogy jobban csengjen a jobboldalon.

Vállalhatatlannak tartjuk a 2009-ben elfogadott nemzeti drogstratégiát, és ezért 2011 végére egy újat fogunk kialakítani!

Ezzel az elég határozott szöveggel nyitott 2010 végén Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának ifjúsági főosztályvezetője. Ugyanezzel a lendülettel jelentette be, hogy kirúgják az akkori nemzeti drogkoordinátor Portörő Pétert és közvetlen munkatársait.

Itt viszont úgy tűnik, hogy meg is állt a tudomány, mert nemzeti drogstratégia nem született sem 2011-ben, sem 2012-ben. Most, 2013. szeptember 24-én kezdi el tárgyalni a parlament az új anyagot. A jó munkához idő kell.

Tudjuk, hogy hülyeség, de azért beleírjuk

Sok szakmai ügyben lehet vitatkozni az új nemzeti drogstratégiával, de azt senki sem mondhatja, hogy az anyag nem elég ambiciózus.

A stratégia távlati célként a kábítószermentes Magyarország elérését tűzi ki 2020-ig, annak ellenére, hogy a világban és a Magyarországon belül tapasztalható tendenciák alapján ez irreálisnak tűnhet. A Nemzeti Drogellenes Stratégia mégsem mondhat le arról a törekvésről, hogy a következő generációk életéből eltűnjenek a kábítószerek.

Persze a kábítószermentes Magyarország nem nagyobb hülyeség, mint mondjuk az, hogy 2017-re megszűnik a munkanélküliség, és teljes foglalkoztatottság lesz itthon. Esetleg abban lehet bízni, ha ezeket elég sokat mondogatják, akkor az egyik talán bejön.

Pfuj, kábítószer-bűnözők

Sok országban, például a kábítószerekkel elég szigorú Amerikában is kezdik feladni a drogellenes háború koncepcióját, és inkább a könnyű drogok legalizálása, a szenvedélybetegség gyógyítása és az ártalomcsökkentés felé mozdul a politika. A marihuána birtoklása például már nem számít bűncselekménynek Európán belül Belgiumban, Csehországban, Észtországban, Horvátországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban. Viszont Magyarország nem ebbe az irányba megy.

Az új Nemzeti Drogellenes Stratégia címe:

Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen

Az összehasonlítás kedvéért: a 2009-es, egy évvel később kidobott, "vállalhatatlan" anyag címe az volt, hogy Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma kezelésére.

Megnéztük, hogy egyes szavak hány alkalommal szerepelnek az új, 97 oldalas anyagban.

Nem meglepő, de a "legalizál" szó egyetlen alkalommal sem szerepel a parlament előtt lévő szövegben.

Csak a legaktuálisabb üggyel nem foglalkoznak

A szövegben nyolc alkalommal szereplő dizájnerdrogokkal kapcsolatban az új nemzeti drogellenes stratégiának szinte semmilyen mondanivalója sincs.

A dolgozat megállapítja, hogy ezeknek a szereknek a használata nagyon gyorsan, járványszerűen terjed, mert könnyen beszerezhetők, és hogy forgalmazást egyre inkább szervezett bűnözői csoportok bonyolítják, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

Ezen túl viszont láthatóan semmilyen ötlet nincs arra, hogy a fogyasztást hogyan szorítsák vissza, vagy a dizájnerdrogok okozta károkat hogyan csökkentsék.

Az egyház leszámol a maffiával

A nemzeti drogprogram az egyházakra is számít.

Az egyházi közösségeknek fontos, spirituális szempontból pótolhatatlan szerepe van a tanításukból következő, az élethez, az egészséghez, a felelősséghez, az emberi méltósághoz kapcsolódó értékek átadásában.

A stratégia azt is felveti, hogy a hitoktatásban, és a papi munkában is kapjon a jelenleginél nagyobb szerepet a drogprevenció.

Sőt.

A kínálatcsökkentésbe a bűnmegelőzés és a szervezett bűnözés közigazgatási vagy adminisztratív eszközökkel való visszaszorítása is beletartozik, aminek területén az említett szervek mellett elsősorban a helyi közösségnek, az önkormányzatnak és más helyi szervezeteknek (pl. egyházaknak), valamint üzleti vállalkozásoknak (pl. szórakozóhelyek üzemeltetőinek) lehet kulcsszerepük.

A prevenciós rész tökéletesen érthető, de hogy a kínálatcsökkentésbe (hogy kevesebb drogot áruljanak), meg a szervezett bűnözés visszaszorításában hol van az egyházak kulcsszerepe, az elég zavarosnak tűnik.

A stratégia szövegéből kitűnik, hogy a civil szervezetektől a kormány nem vár annyi segítséget a drogellenes munkában, mint a közneveléstől vagy az egyházaktól. Inkább csak eltűri, hogy a téma körül fontoskodnak.

Három év után ugyanaz elölről

Ahhoz képest, hogy az új stratégia szövege sok helyen elég harcos, tartalma nem sokban tér el a 2009-es, vállalhatatlannak minősített tervektől.

A drogpolitikában jártas szakértő szerint egyébként éppen ez a leginkább dühítő.

Kizárólag politikai okokból kidobtak egy szakmailag rendben lévő tervet, hogy aztán 3 év múlva újra benyújtsák nagyjából ugyanazt, picit más hangszereléssel, és a 2009 óta előkerült problémákra egyáltalán nem reagálva.

A 2010 óta eltelt időszakban viszont sem a terepen dolgozó szakemberek, sem az őket irányító döntéshozók nem tudták, hogy mit akar majd a kormány, ami csökkentette a munka hatékonyságát.

Ahhoz, hogy egy szervezet sikeresen pénzt szerezzen céljaira akár külföldről, akár a központi költségvetésből, akár a helyi önkormányzatoktól, pont olyan hivatkozás alap kell, mint egy nemzeti drogstratégia, ami most 3 évig nem létezett.

Ezzel együtt a területen dolgozók annak próbálnak örülni, hogy a drogpolitikában a kormány nem kísérletezik unortodox módszerekkel, és hogy az új stratégia nem sokkal rosszabb a réginél.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.