Most ítélnek: gyűlöletből vagy félelmükben támadtak a miskolci cigányok?

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Közvetlenül a tatárszentgyörgyi romagyilkosság után, 2009. március 14. elterjedt a hír a miskolci Muszkás telepen, hogy a nemzeti ünnepen szkinhedek vagy gárdisták romák házaira fognak támadni. A családok botokkal, szerszámokkal felfegyverkezve tüzek mellett őrködtek a házak előtt. A rendőrség emiatt a környéken nagy erőkkel járőrözött.
Az éjszaka egy többször, lassan arra cirkáló, a cigányok által gyanúsnak vélt autóra rátámadtak. Botokkal beverték a szélvédőjét, és 104 ezer forint kárt okoztak a kocsiban. Az utasok nem sérültek meg.

Halál a magyarokra

10 cigány és egy nem cigány férfit vádoltak meg közösség tagja elleni erőszakkal. Az ügyészség két bizonyítékra alapozta a vádat.

  •  A rendőrök a helyszín közelében találtak egy botot, amibe bele van faragva, hogy halál a magyarokra.
  • A másik bizonyíték a nem roma vádlott vallomása volt, aki azt vallotta, hogy a cigányok  magyaroztak a támadás közben.

bot

Ezek alapján az elsőfokú bíróság bizonyítottnak látta, hogy mind a 11 férfi rasszista bűnöző. Azt azonban, hogy ki faragta a botot, mire használták, ki használta, és hogy mindenki látta-e a botot, mind azonosultak-e a ráírt üzenettel az eljárás során nem sikerült bizonyítani.

De a nagyobb probléma a másik bizonyítékkal volt. Ugyanis a nem roma vádlott visszavonta vallomását, illetve azt állította, hogy megverték a rendőrök, és ezért vallotta, hogy büdös magyaroztak a cigányok a támadás közben.

Büdös magyarok, üssétek őket!

Az alábbi videón M. István, koronatanú és vádlott a másodfokú eljárás során visszavonja a vallomását, amit állítása szerint a rendőrök erőszakkal csikartak ki belőle:

Jobbikos szkinhed a sértettek között

szkinhedek

Az eljárás alatt az ügyvédek kiderítették, hogy a megtámadott autó sofőrje a Jobbik helyi szervezetének egyik alapítója, és egyébként szkinhed csoport tagja. Ez azért volt lényeges a védelem számára, mert felmerült a kérdés, hogy a rasszista bűncselekményeket szankcionáló törvény nyújt-e speciális védelmet rasszista csoportoknak. A sértettek azt állítják, hogy csak éjszakai pékséget kerestek, és nem sántikáltak semmi rosszban a cigányok lakta környéken.

A cigányok magyarok?

Ugyan a gyűlölettörvényt a kisebbségek védelmére alkották, a bíróság megállapította, hogy ezt a többség védelmére is lehet alkalmazni. Sőt bármilyen csoporthoz tartozó személyt véd, így például a diósgyőri szurkolókat, a Lipótvárosi Manga Képregény Gyűjtőket és a fényevőket is, tehát bárkit, akit csoporthoz tartozása miatt támadnak meg. És hiába magyarok a cigányok is, ha magyar támad magyarra magyarsága miatt, akkor ő sem sima garázda bűnöző, hanem rasszista bűnöző, amiért sokkal súlyosabb büntetés szabható ki.

Rasszisták vagy rettegők?

A másodfokú bíróságnak ebben az ügyben azt kellett eldöntenie, hogy a cigányok a cigány-gyilkosságok időszakában jogosan rettegtek, és csak védeni próbálták magukat és családjukat a feltételezett támadástól. Tehát csoportosan, felfegyverkezve garázdaságot követtek el, vagy előítéleteiken, magyar-gyűlöletükön nem tudtak uralkodni, ezért minden racionális ok nélkül az éjszaka közepén magyarokra támadtak.

(Az eset nagyon hasonlít a szintén a cigány-gyilkosságok időszakában történt sajóbábonyira, ahol gárdisták autóját támadták meg cigányok. Őket május 9-én összesen 27 évre és 9 hónapra ítélte a Miskolci Bíróság.)

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.