Rohamosan tűnnek el a gleccserek Peruban

Az ENSZ  Éghajlat-változási Kormányközi Testületének jelentése ismét egyértelműen kijelentette, az ember felelős a klímaváltozásért. A változás egyelőre nem egyforma mértékben érinti bolygónk összes pontját, vannak helyek, ahol máris súlyos környezeti válságot okozott, míg máshol az egész probléma elég távolinak hat csak.

Nagyon mindennapi és mindenki által tapasztalható a probléma viszont Peruban, ahol a lakosság nagy részének ivóvizet is biztosító gleccserek látványosan mennek össze évről évre.

Egy jégbarlan a Pastoruri-gleccsernél. Ez a világ egyik leggyorsabb ütemben visszahúzódó gleccsere. (REUTERS/Mariana Bazo)
A piros szalag mögé tilos belépni. Az Andok Perun Kordillerák hegyvonulatának jégmezői évről évre kisebbek.A jégtakaró sok százezer ember ivóvízkészletének forrása is, a környezeti változás ezért súlyos társadalmi problémákkal is járhat. (Reuters/Mariana Bazo)
A Quelccaya a világ legnagyobb trópusi gleccsere, eltűnése a komoly bevételi forrást jelentő turizmust is jelentősen visszavetheti a környéken. (REUTERS/Mariana Bazo)
Peruban található a világ trópusi gleccsereinek 71 százaléka. Csak az elmúlt 30 évben 22 százaléka tűnt el a felszínének. (REUTERS/Mariana Bazo)
Az Andok gleccsereit a klímaváltozás őrszemeinek is nevezik, mert sokkal gyorsabban reagálnak a folyamatokra. A trópusokon nincs szezonalitás, ezért jobban látható, mit okoz a folyamatosan emelkedő hőmérséklet. (REUTERS/Mariana Bazo)
Növénytermesztők a Pastoruri-gleccser völgyében. Nagy kérdés, hogy mi lesz a térséggel, ha elfogy a víz. Felmerült már az is, hogy félmilliárd dollárból építene húsz kilométeres alagútat a kormány az Andok alatt, hogy az Amazonasból hozzanak vízet. (REUTERS/Mariana Bazo)
Olvadó jég a Pastoruri-gleccseren. (REUTERS/Mariana Bazo)
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.