Október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Idén Magyarországon körülbelül ötezer új beteget diagnosztizálnak, negyven százalékuk valószínűleg belehal végül a szörnyű kórba. A betegek háromnegyede megmenekülhetett volna a végtől, ha figyel az életmódjára, rendszeres önvizsgáltapot végez, szűrővizsgálatokon vesz részt, illetve ismeri személyes kockázatait a betegség kapcsán.

A mellrák kockázatainak megbecsülésére létezik egy internetes kalkulátor is, melyet a National Cancer Institute fejlesztett ki. Ez a program becsült tényezők alapján, mint például a nők kora, a dohányzási szokások és a testmozgás, valamit a családban előforduló rákos megbetegedések figyelembe vételével állapítja meg a kockázatokat.

Az emlőrák multifaktoriális eredetű: a stressznek, vagy az ösztrogénnek éppúgy szerepe van kialakulásában, mint az 1990 óta ismert örökletes BRCA1 és BRCA2 nevű génnek, amikről Angelina Jolie-nak köszönhetően szinte mindenki hallott már. Léteznek tehát genetikai szűrések is, melyek a fent említett gének jelenlétét vizsgálva, százalékban kifejezve adják meg a mellrák kialakulásának esélyét.

Jolie a saját, 87 százalékos mellrák-esélyét látva idén tavasszal döntött a preventív mell eltávolító műtétek mellett. A színésznő nyilvánosan bejelentette, hogy a kockázatai, és a családjában történt mellrák miatti korábbi haláleset miatt, mindkét, jelenleg egészséges keblét eltávolíttatta és implantátumokkal pótoltatta. Habár az összes mellrákos eset közül csupán 5 százalékban alakul ki a betegség a hibás gének miatt, a híresség példája felkavarta a téma körüli hallgatást. Vita bontakozott ki arról is, hogy vajon érdemes-e hasonló műtétet végeztetni, vagy sem, illetve reflektorfénybe kerültek azok a kutatások, melyek szerint az egyik rákos emlő eltávolíttatása esetén nem kell, hogy az egészséges keblet is megműtsék, mert annak megbetegedési esélye nem feltétlenül függ a másik megbetegedésétől.

Mivel a betegség 80 százaléka ösztrogén hormonfüggő, egyes kutatások szerint a mellrák kialakulása kapcsán a magas kockázatú csoportba tartozó nők körében preventív – egyfajta tamoxifen és raloxifen tartalmú antihormon – gyógyszer szedése csökkentheti a megbetegedés kockázatát. Ugyanakkor az általános kockázati csoportba tartozó nőknek ilyen gyógyszerezés nem ajánlott. A megelőzésre ajánlott szer ugyanis súlyos mellékhatásokat okozhat, így az enyhébb tünetek, mint hőhullámok okozása mellett vérrögök, méhrák és a szürkehályog kialakulásáért lehet felelős a szer, így azt csak olyan nőknek ajánlják, ahol ezek a mellékhatások vélhetően a kisebbik rosszat jelentik a fenyegető betegséggel szemben.

Szintén folynak kutatások, aminél pontosabb fiziológiai, képalkotó eljárás vizsgálatok korszerűsítésére. Jelenleg, ultrahang, röntgen és MRI készülékekkel vizsgálják a nőket, és eltérés gyanúja esetén biosziás mintavétellel bizonyosodnak meg a daganatos sejtek jelenlétéről.

S hogy mégis mit tehetünk? A szakemberek szerint a rendszeres mozgás, a mérsékelt alkoholfogyasztás, a normális testsúly megőrzése mindennél fontosabb, akár volt már a családunkban ilyen megbetegedés, akár nem. Ezek után az egyéni kockázatok ismerete és az önvizsgálat az, ami a szűrővizsgálatok mellett a legnagyobb biztonságot jelentheti a számunkra.

Magyarországon a mellrák a harmadik leggyakoribb ráktípus, a középkorú nőknél a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Minden 45 és 65 év közötti magyar nő kétévente behívót kap szűrővizsgálatra, közülük mégis csak minden második vesz részt a szűréseken.

További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?