A kormány tavaly szigorította az egyházzá válás feltételeit. Ahhoz hogy egy felekezet a bevett egyházak közé kerüljön, nagyjából tízezer tagra és húszéves itthoni, vagy százéves nemzetközi tevékenységre van szüksége. Ez a kitétel arra a 32 vallási közösségre nem vonatkozott, akiknek az országgyűlés kétharmada több lépcsőben megszavazta a bevett státuszt.
A komoly karitatív munkát végző, kiterjedt szociális intézményrendszert fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mindig is szórványegyháznak számított, soha nem működtek igazán nagy taglétszámmal, a változás ezért őket is érzékenyen érintette. Ha egyházi státuszukat a kormány nem ismeri el, komoly veszélybe kerülhet az egyház működésének finanszírozása, hiszen például az adó egyszázalékokat sem lehet többet felajánlani a számukra.
Erről az egyház vezetője, Iványi Gábor beszélt nekünk, aki elmondta azt is, hogy jól állnak a tízezer támogató összeszedésével, amit szeptember 30. éjfélig kell leadniuk. Pedig toborzást egyáltalán nem folytattak, nem is kértek senkit erre, de péntek reggel a közjegyző 8500 tag jelentkezését már hitelesítette,és mivel egész hétvégén érkeztek az újabb jelentkezési kérelmek, várhatóan hétfő reggel meg is lehet a szükséges létszám.
Iványi szerint azonban a tízezer támogatóval még egyáltalán nem biztos, hogy rendeződik az egyház státusza. Előbb át kell menniük egy nemzetbiztonsági vizsgálaton, hogy nem jelentenek-e kockázatot az ország biztonságára nézve. Itt akár indoklás nélkül is elutasíthatják a kérelmüket. Ha ezen a próbatételen is átjutnak, akkor még a parlamentbeli szavazás lesz hátra.
A metodista lelkészt a kettős mérce bántja leginkább, annak a 32 egyházból, melyek megkapták a parlamentből automatikusan a bevett egyház státuszt, ötnek van tízezer tagja, többnek pedig csak pár száz. Az ő esetükben ez mégsem volt feltétel.
Ha az egyházi státusz kérdése politikai döntés, abból igazságos dolog nem születhet
mondta Iványi, aki szerint nem új elismerést szeretnének, hanem hogy a kormány tartsa tiszteletben eddigi munkájukat és működésüket, és ne vegyen vissza szerzett jogokat.
Az új egyházi törvény első változatában, amit KDNP-s képviselők készítettek, még bevett státusszal szerepelt a MET, erre a koncepcióra a kormány is rábólintott, végül a Fideszből mégis megfúrták. A törvényt az Alkotmánybíróság később visszadobta, de ez nem befolyásolta a kormányt, és nem fogadták el egyháznak a MET-et. Iványi beperelte az elismerést az AB döntése ellenére is megtagadó emberi erőforrások minisztériumát, az ügy jelenleg Strasbourgban van.
A kormány szociálpolitikáját többször is kritizáló lelkész régen még jobb viszonyt ápolt a Fidesz vezetőivel, Orbán Viktor első két gyermekét is ő keresztelte.
Az egyház vezetőiben már az is felmerült, hogy ha összejön a tízezer tag, akkor akár majd egyszerűen megemelik a szükséges taglétszámot. A vallásügyi törvény történetét a rengeteg módosítás és a több elkaszálás miatt elég nehéz követni, de az elég stabil pontként szerepel a változtatások között annak biztosítása, hogy a MET ne kapjon bevett státuszt.
Az egyháznak nem csak az okoz érzékeny veszteséget, hogy tavaly nem lehetett számukra egyházi egyszázalékot utalni, hanem az is, hogy a 2011-ben nekik adományozott pénzeket még mindig visszatartja a kormány. A 800 főt foglalkoztató karitatív egyház 3200 mélyszegénységben élő gyereknek segít, emellett 600 hajléktalannak biztosítanak ellátást és szállást.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.