A világon egy alkotmány teszi csak lehetővé, hogy embereket azért büntessenek, mert nincs otthonuk

POLITIKA
2013 szeptember 30., 19:53
  • 400-500 ember tüntetett hétfő délután az Alkotmány utcában, a parlament közelében.
  • A hajléktalanságot krimianalizáló törvény ellen tiltakoztak.
  • A felszólaló hajléktalan emberek szociális megoldásokat szeretnének rendészetiek helyett.
  • Ettől még a kormánypártok megszavazták a törvényt, ami alapján a börtönbe is kerülhet az, aki az utcán él.

A főleg fiatalokból álló tömeg azért gyűlt össze az építkezések miatt feldúlt Kossuth tér közelében, mert az országgyűlés hétfőn szavazott Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatáról, ami ismét büntethetővé tenné, ha valaki "életvitelszerűen a közterületen él_"

photo_camera fotók: Botos Tamás

Hasonló törvényt már 2011-ben bevezetett a Fidesz-kormány, de ezt végül az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. Az AB akkori érvelése szerint összeegyeztethetetlen az alaptörvényben is lefektetett emberi méltóság védelmével, ha az állam azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből az utcán él.

A kormány, megoldandó ezt a problémát, az Alaptörvénybe rakta vissza a kifogásolt rendelkezést.

Ezzel a lépéssel a magyar alkotmány vált a világ egyetlen olyan alkotmányává, ami lehetővé teszi, hogy hajléktalan embereket azért büntessenek, mert nincs otthonuk.

Erről Udvarhelyi Tessza, a tüntetést szervező A Város Mindenkié (AVM) hajléktalan érdekvédelmi szervezet aktivistája beszélt a rendezvény elején. Udvarhelyi szerint Pintér törvényjavaslata két fontos változást hoz. Egyrészt az önkormányzatok lehetőséget kapnak, hogy hajléktalan-mentes zónákat jelöljenek ki. Másrészt pedig akár elzárással is büntethetővé válik aki nem saját területén kunyhót épít. Ez a változás annak a több ezer embernek az életét lehetetleníti majd el, akik Budapest környéki üres területeken felhúzott épületekben élnek.

Udvarhelyi után Bende Anna következett, aki amellett, hogy AVM-alapító, évek óta dolgozik szociális munkásként a hajléktalan-ellátó rendszerben. Bende is utalt arra, hogy már két éve, egy hasonló tüntetésen is kérték a parlament tagjait, hogy ne szavazzák meg ezt az embertelen törvényt. Akkor nem jártak sikerrel, de most újra próbálkoztak.

varosmindenkie_tuntetes_18

Bende felidézte, ahogy elképedve hallgatta, hogy pár hete az egyik hazai vidéki szálló vezetője is egyetértett a kormánnyal, hogy van elég férőhely, és a hajléktalan emberek csak azért nem járnak be ezekre, mert gondot okoz nekik a közösségi szabályok betartása. Bende közelről ismeri az ellátórendszer működését, és szerinte a szállók túlzsúfoltak, nincs lehetőség a magánszféra megteremtésére, és hideg napokon a folyósokon és az asztalok tetején is emberek alszanak. Emellett nagyon kevés szálló biztosít lehetőséget arra, hogy párok együtt éljenek.

Az országban Bende szerint tízezer férőhely van, ezek száz százalékos kihasználtság fölött működnek, és csak Budapesten négyezer olyan hajléktalan ember él, aki nem megy be szállóra. Ezért nem igaz, amit a kormány állít arról, hogy minden utcán élő embernek jutna hely.

varosmindenkie_tuntetes_8

Az új szabályozás azért is veszélyes, mert abba az irányba hat, hogy a hajléktalan emberek eltűnjenek a városból. Ezzel pedig odalesz a kialakult kapcsolatrendszerük, nem lesz, aki segít nekik, nem lesz, aki észreveszi ha bajban vannak.

Lázár példája

Bolba Márta fiiatal evangélikus lelkész Józsefvárosban. A tüntetésen ő elmesélte, hogyan ismerkedett meg az AVM munkájával. Szerinte ők annyiban profetikus feladatot végeznek, hogy olyan igazságokat mondanak ki, amit sokszor nem kellemes hallania a hatalomnak. Beszélt arról is, hogy megismerkedésükkor szóba került az is, hogy az országban ugyan sokan vallják magukat kereszténynek, de sokuknak újra el kéne mesélni, miről is szól a kereszténység.

Bolba szerint a szegénység Isten ügye, példaként pedig a koldus Lázár történetét olvasta fel a Bibliából. Azt pedig a fiatal lelkész nagyon gonosz mondatnak tartja, amikor azt mondják hajléktalanoknak, hogy segítsenek maguknak, hiszen másoknak is sikerül. Ugyanis rendszerszintű problémák vannak, például a lakhatással és a munkanélküliséggel, ezeket pedig nem tudják a bajba jutott emberek maguk megoldani.

A rendezvényen felszólalt az AVM két hajléktalan tagja is. Egyikük, Fekete Nagy Miklós 2007-ben került utcára.

Saját elmondása szerint egyike annak a nagyjából harmincezer embernek ebben az országban, akinek nincs otthona. És most száműzötté válik saját hazájában, pedig ő állampolgár és választópolgár itt.

Egy vagyok azok közül, akiket a választott képviselőik ma arcon csapnak

mondta el Fekete. A férfi jelenleg egy ötágyas szobában él, nincs intim szférája, és nincs hova továbblépnie.varosmindenkie_tuntetes_16 copy

Bőrömön tapasztalom, hogy önök nem tudnak mit kezdeni a szegénységgel. Ezért helyette el akarnak minket tüntetni a szem elől

– üzent a kormánynak Fekete, aki szerint mostantól bujkálnia kell majd a hajléktalan embereknek. Pedig a kormánynak meg lett volna a hatalma és lehetősége, hogy segítsen az országban élő szegény embereknek. De helyette az elnyomást választották.

Mindent elvesznek

Szintén az AVM aktivistája Csizi Zsolt. A 43 éves, négygyermekes férfi Miskolcon, az acélműveknél dolgozott. 2008-ban, a gyár bezárásakor lett munkanélküli. Feleségétől is elvált, 2009-ben költözött Budapestre. Mivel albérletet nem tudta megfizetni, testvérével egy kunyhót építettek fel maguknak. Csizi szerint nehéz, de jó életük van. Van saját terük, biztonságban vannak a dolgaik, tarthatnak kutyát és macskát.

De visszatérésre, beilleszkedésre nincs lehetőség. Állandó lakcíme nincs, állást ezért nehezen talál, alkalmi munkákból tartja el magát. És most még azt is elveszik tőlük, ami eddig az övek volt.

Csizi készül arra, hogy börtönbe kerül, ha a kunyhója miatt közmunkára ítélik, azt nem fogja elvégezni, mert attól nem kerülne közelebb ahhoz, hogy ismét legyen otthona.

Már most küldheti a belügyminiszter úr értem a rendőrséget

– üzent Pintér Sándornak a férfi. Szerinte a hajléktalanság nem rendészeti, hanem szociális kérdés, így is kéne kezelni.

Nem vagyunk bűnözők.

– zárta a felszólalását. A rendezvény végén még felolvasták az egészségügyi problémái miatt végül távol maradó Nagy Bandó András levelét, aki 1989-ben is kiállt a Déli pályaudvar várótermében tüntető hajléktalanok mellett. És aki már akkor is mondta a normális életet élő állampolgároknak, hogy milyen könnyen elveszíthetnek mindent, hogy bárki válhat hajléktalanná. Sajnálja, hogy a történtek őt igazolták.

A tüntetés végén a résztvevők krétával írták tele az Alkotmány utca lezárt szakaszát, így üzenve a képviselőknek.

varosmindenkie_tuntetes_1

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.