De nem mindenkinek. Az amerikai kémek valószínűleg még sokáig fogják emlegetni ezt a keddet, amikor az amerikai törvényhozás illetékes bizottságai előtt kell elmagyarázniuk, miért is gondolták jónak szövetséges országok állam- és kormányfőinek a lehallgatását.

Ez már azokat is megrengette hitükben, akik eddig harcosan védték a titkosszolgálatokat. Mint például Dianne Feinstein, a demokrata kaliforniai szenátor, aki közleményben állította, hogy Obama éppen betiltani készül az ilyen kémkedést, amihez amúgy eleve az elnök hozzájárulása kellett volna.

Feinstein kettőből kétszer tévedett. Az NSA-nak nincs szüksége elnöki felhatalmazásra a külföldi államfők megfigyeléséhez és nem készül betiltani sem a gyakorlatot. Legalábbis nyilvánosan nem tervez ilyet. A New York Times értesülései szerint egy titkos elnöki rendeletben némiképp mégis korlátozná az állam- és kormányfők megfigyelését, bár a rendelet értesüléseik szerint kb. annyira lesz egyértelmű, mint a drónok bevetését szabályzó:

A kormány fenntartja magának a jogot arra, hogy baráti országokban is adatokat gyűjtsön, amennyiben azok bűnözéshez, terrorizmushoz vagy nem hagyományos fegyverek terjesztéséhez köthetők. És fenntartja magának a jogot azon szövetséges államok vezetőinek megfigyelésére, akik ellenségesen viselkednek vagy cselekedeteikkel az Egyesült Államokat fenyegetik.

Kedden mindenesetre remek meghallgatásra számíthatunk. A kémek valószínűleg nem adják majd olcsón magukat. Legalábbis erre utalnak a Los Angeles Times és a Foreign Policy értesülései. Az előbbinek névtelen kémek a Fehér Ház védekezését cáfolva állították, hogy Obama igenis tudott a külföldi vezetők lehallgatásáról. A hangulatot pedig a Foreign Policynek nyilatkozó kém írta le a legtalálóbban:

"Kicsesztek velünk. Amikor a kevés barátod mind eltűnik és egyikük sem hagy hátra elérhetőséget, akkor tudod, hogy a dolgok rosszra fordultak."

További részletek az Atlantic Wire-ban.