Akkor sem rakhatsz fagyállót a borodba, ha rendszeresen lopják

Vasárnap este lett hír annak a gazdának az esete, akinek folyton feltörték a borospincéjét, és megcsapolták a hordóit, majd amikor ezt megelégelte, fagyállóval mérgezte meg a bort. Emiatt hatan (akik ittak a lopott borból) súlyos állapotban kerültek kórházba, maga a tolvaj pedig bele is halt a mérgezésbe – közölte a Havariapress.

Az MTI azt írta: október 29-én Vácszentlászlóról több fiatal mérgezéssel került kórházba. Mindannyian fagyállót ittak, attól lettek rosszul. Az egyikük életveszélyes állapotban érkezett meg, és vasárnapra elhunyt. A rendőrség bűnügyi osztálya toxikológus bevonásával arra keresi a választ, hogy pontosan milyen, és mennyi folyadékot ittak a fiatalok. Azt is ki akarják deríteni, hogyan jutottak hozzá a fagyállós italhoz.

fagyállós bor

Vácszentlászlóiak az Origónak azt mondták: az áldozat rendszeresen betört a gazdához, aki állítólag azért töltött fagyállót a hordóiba, mert elege lett abból, hogy bár többször is szólt a rendőrségnek, semmit sem tettek a lopások ellen. A rendőrség (egyelőre) ismeretlen tettes ellen nyomoz emberölés megalapozott gyanúja miatt.

A Facebookon rengetegen vitatkoznak arról, hogy miért nem a gazda magánügye, hogy a saját házában mit tesz a saját borába.

Veszélyes anyag tárolása

A hatályos jogszabály, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény azt írja a kockázat kezeléséről (egészségvédelem, munkavédelem, környezetvédelem), hogy:

A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes keveréket az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.

méreg

A törvény szerint ezt „a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell”.

Megelőző jogos védelem

Az új Btk. nyári hatálybalépésével nem változtak az ún. megelőző jogos védelem szabályai (pdf). Ezek azokat a védekezési formákat jelentik, amik a védekező személye vagy javai ellen irányuló jövőbeni támadás elhárítását célozzák.

Ezek akkor jogszerűek, ha az élet kioltására nem alkalmasak.

De ilyenkor a védekező is kockáztat, mert nem zárható ki az, hogy a jogtalan támadás végül nem következik be, de az arra való felkészülés mégis büntetőjogilag tiltott eredményre vezet. Tehát egy ellenőrzéskor megbüntethetik azt, aki veszélyes csapdát állít a tolvajnak, hiába állítja, hogy kirabolhatják.

Jó, de miért emberölés?

A Kúria az új Btk. hatálybalépése után a megelőző jogos védelemről azt mondta: nem büntetendő, aki a maga vagy mások személye, illetve javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz – feltéve, ha mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható azért, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet.

A Kúria szerint viszont az élet kioltásával járó megelőző védelem emberölésnek minősülhet.

méreg 2

Tehát a gazda (aki tudta, hogy a tolvaj meginni vagy továbbadni fogja a bort) fagyállóval próbálta megfékezni a tolvajt. Azt eleve nem megfelelően tárolta, ráadásul a csapda így az emberi élet kioltására alkalmas volt. A tolvaj pedig a bor elfogyasztásába belehalt, ezért a gazda valóban emberöléssel gyanúsítható.

Hasonló, nagy visszhangot kiváltó eset volt az, amikor 2008-ban egy férfi úgy védte a kertjét a tolvajoktól, hogy áramot vezetett a kerítésbe, és emiatt egy ember meghalt. A férfi megrovást kapott. 2009-ben egy tiszalúci férfi szintén áramot vezetett a kerítésbe, amitől két kislány megsérült, nem életveszélyesen. Őt tavaly két év börtönre ítélték. Ezután az eset után csinált a kormány olyan új Btk.-t, ami kitágította az önvédelemhez való jogot.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.