Ha nincs föld, a fiatalok elmennek innen

  • Nem adták át a kishantosi biogazdaság üzemeltetői a földeket az NFA-nak.
  • Az NFA ettől függetlenül átadta azt az új bérlőknek.
  • Csak zavarosabb lett a helyzet hétfő délelőtt Kishantoson, ahol az azért kiderült, hogy tényleg nem közelben lakó gazdák nyerték el a biogazdaság földjeit.
  • Onnan tudjuk, hogy véletlenül lesétáltuk a távot.

Kishantoson 21 éve működött nemzetközi támogatással egy 452 hektáros biogazdaság. A népfőiskolát is fenntartó vállalkozásnak most itt lehet a vége, mert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) pályázatán a tíz parcellára szabdalt terület egyikét sem nyerték meg a kishantosiak.

A helyi gazdálkodók és számos civil szervezet szerint átláthatatlan és politikailag motivált döntés született. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint viszont épp a Nemzeti Vidékstratégiát szolgálja, hogy az eddigi egy biogazdaság helyett a jövőben tíz gazdálkodó fogja művelni a földeket. Még akkor is, ha többeknek gyanús kapcsolataik vannak.

Hátunk mögött mustár, ezt biotrágyának használják, beforgatják a földbe. A 452 hektáron kb. 100 hektárnyi zöld trágyát termesztenek.

A területre közeli gazdák eleve nem is pályáztak. A hantosi és mezőfalvai gazdák épp azért maradtak távol, mert tisztelik a biogazdaság eddigi munkáját és eredményeit. Erről Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője beszélt nekünk. Pedig a földekre nagy szükségük lett volna nekik is, hiszen a környéken föld nélkül nehéz megélni.

Nem népnek való vidék

Föld amúgy bőven van a közelben, csak azt az állam nem adja oda a gazdálkodóknak. A kishantosi biogazdaságot egy 9000 hektáros állami földterület öleli körül, amit a Mezőfalvai Zrt. üzemeltet.

Hogy mekkora területet nyel el az állam, azt váratlanul a saját szemünkkel is megtekinthettük. Az átadás-átvétel előtt kicsivel Tbg-vel a helyszínen a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) konvojába botlottunk. A szövetség klasszikus erődemonstráló képviseleti szervezetként működik, ha az egyik tagját átverik, vagy nem fizeti ki egy vállalkozó, a többiek segítenek törvényesen, de látványosan fellépni az érdekében. A biogazdaság két hónapja csatlakozott, ezért a VÉSZ aktivistái tucatnyi autóval érkeztek, hogy kiálljanak a kishantosiak mellett.

A konvoj pedig éppen indulni készült, amikor ráakadtunk. És rendesen elbeszéltünk egymás mellett, úgy értettük, hogy az NFA és a biogazdaság emberei között zajló terepszemle helyszínére készülnek demonstrálni, ezért beszálltunk az egyik autóba. Kilométerekkel később derült ki, hogy az autók a nyertes pályázók házai elé igyekeznek egy kicsit skandálni.

És a nyertes pályázók tényleg messze laknak.

Két helyszínre elkísértük az aktivistákat. A nyertesek amúgy nem éppen fényűző otthonai előtt megálló VÉSZ-esek ilyenkor fél percig a Megvédjük Kishantost mondatot skandálták, majd indultak tovább. Hamar beláttuk, hogy ennél azért több értelme lenne Kishantoson követni az eseményeket, ezért a 25 kilométerre fekvő Sárbogárdon elköszöntünk a konvojtól, és stoppolni kezdtünk.

Kalandjaikat és a VÉSZ demonstrációit a kishantosi biogazdaság körül térképen ábrázoltuk:

Fontos tanulsága volt a napnak, hogy Fejér megyében nem veszik fel a stopposokat. Viszont ezért több óránk volt arra, hogy gyaloglás közben közelről nézzük meg azokat az óriási állami földeket, amiket nem osztanak ki senkinek.

Több mint kétórányi reménytelennek tűnő gyaloglás után az utolsó 8-10 kilométeren felvett minket egy fiatal nő, és visszavitt Kishantosra. Itt éppen távozni készült az a több tucat idénymunkás, aki rendszeresen kapott nyaranta munkát a biogazdaságban. Az asszonyságok lelkesen mesélték, hogy nyertek, a föld marad a biogazdaságé. Azt hittük, hogy lemaradtunk mindenről, de aztán hamar kiderült, árnyaltabb a helyzet.

Van ruha meg nincs ruha

A kishantosiak ugyanis nem adták át a földet az NFA-nak. Az NFA pedig a nem átadásról kiállított egy jegyzőkönyvet adott át, ezt értelmezték az idénymunkások győzelemként. Pedig a földalap utána átadta a földet az új bérlők képviselőinek. Hogy most akkor mi a helyzet, azt senki nem tudta biztosan megmondani. Jöhet majd a bíróság.

Hogy mennyire feszült volt a helyzet, jelezte az a jelenet is, amikor elterjedt, hogy az új bérlők máris traktorokkal mentek rá a biogazdasági eddigi földjeire. Terepjáróban járőrözve nézhettük végig, hogyan indultak a helyiek a gyanús traktorok nyomába.

A biogazdálkodók több mindenre is hivatkoztak, miért nem hajlandóan átadni a földeket.

  • Egyrészt a jogegyenlőség miatt. Több olyan állami terület van, ahol bár lejárt már az érvényes szerződés, a földet használóknak mégsem kellett elmenniük: egy év hosszabbítást simán kaptak. Ilyesmi történt Lepsényben és Enyingen is. De a kishantosiak szerint a szomszédos 9000 hektár használói is kitüntetett bánásmódban részesülnek, csak ők nem.
  • Eleve jogsértőnek tartják a pályáztatás módját, ezért bírósághoz fordultak.
  • A német állam 21 éve finanszírozza a biogazdaságot, ha a kormány ezt most felszámolja, akkor a német adófizetők pénzét vissza kéne utalni.
  • A biogazdálkodás miatt jelentősen megnőtt a terület értéke, a belefektetett munkáért viszont nem kompenzálja őket senki. Ráadásul ők amikor átvették a területet, mezei leltárt készítettek, és annak értékét, 15 millió forintot átadták az előző tulajdonosnak.
  • Most is hasonlót várnának el, de egyelőre az NFA több milió forinttal tartozik nekik.

A biogazdaság körül fekvő állami területet övező visszásságok különösen rosszul érintik a helyieket, hiszen mindez a szemük előtt történik.  A hatalmas területet az a Mezőfalvai Zrt. műveli, ami Ácsné szerint eddig minden kormány alatt meg tudta oldani, hogy kormányközelinek számítson.

A cégnek 2006 óta német tulajdonosa van, a vezérigazgatója pedig az a Zászlós Tibor, akinek személyére olyan törvényt szabott a Fidesz, hogy az még Áder Jánosnak is sok volt.

Nem a 9000 hektárból osztottak földet, hanem a 452-ből. (Grafika: Tbg)

Azt pedig teljes titok övezi, hogy a cég egyáltalán hány évre kapta meg a 9000 hektáros földterületet. A törvény szerint  a bérleti jog maximum tíz évre járt volna, de ez 2001 óta már eltelt, és azóta nem zajlott új nyilvános pályáztatás, ami az egyetlen legális út lenne a hosszabbításhoz.

Ácsné elmondása alapján a Mezőfalvai Zrt. eleve könnyen jutott hozzá a területhez, az induláskor a földterület 1,1 milliárd forintra becsült értéknek összesen hatvan százalékát kellett fizetniük, ezt is húsz év alatt, nagyon kedvező kamatozással. Ehhez képest csak 2011-ben 519,6 millió forintnyi állami támogatást kaptak.

Azt Ácsné is elismerte, hogy vannak jóhiszemű gazdák is a mostani nyertesek között. Nyertek ugyanis olyanok is földet, akik a saját településük körüli földekre kiírt pályázatokon nem vittek semmit, és volt, akit most ezért kompenzáltak. De Ácsné szerint a tíz területből mindössze kettőt vitt ilyen gazda. Korábban három emberről gondolta azt, hogy jóhiszeműen vágtak bele az egészbe, de egyikükről közben kiderült, hogy halott őstermelők nevével él vissza.

Ács Sándorné Éva, a gazdaság vezetője

Nyert egy hantosi férfi is, de ő korábban nem gazdálkodott, fő tevékenysége a bálás ruhák kereskedelme volt. Nyert egy nagyvenyimi lány is, aki csak azt felejtette el a pályázatában megemlíteni, hogy férje és apósa már birtokol 2900 hektárt. Az 1200 hektáros limitet szabó törvény pedig csak az egyenes ági rokonokra vonatkozik. És voltak, akik azért nyertek, mert a távolságot településhatárok között mérik, ezért a hosszúra nyúló sárbogárdi külváros lehetővé tette, hogy helyi gazdák is indulhasson kishantosi földekért.

Ha nincs föld, a fiatalok elmennek

A kishantosi biogazdaság nyolc embernek biztosított állandó munkahelyet, idénymunkában pedig százakat foglalkoztattak, éves szinten súlyozva ez hét állandó munkahelyet jelentett még. E mellett végezték az oktatási tevékenységet, amiért soha nem kértek pénzt. Ezt is a szemükre vetették a pályáztatás során, hogy miért nem volt állandó bevételük. Miközben non-profit vállalkozásként működtek.

Ebben nekünk nem volt biznisz, mi ezt 21 éve megálmodtuk, hogy megteremtjük, és csak ez számított.

- mondja Ácsné, aki szerint akkora földterület birtoklása kéne jogosnak számítson, amiből egy család meg tud élni. Ha ennél nagyobb területet birtokol valaki, akkor már más emberektől veszi el a megélhetés lehetőségét.

Éva győzött! - kiabálták a napszámosok mosolyogva. Ők azok, akiket rendszeresen foglalkoztat Kishantos.

Szerinte a biogazdasággal együttműködő Dánia éppen azért gazdag ország, mert ott a gazdálkodó családok tudtak szövetkezni, majd közösen kereskedni a termékeikkel. Magyarországon ezzel szemben egymás ellen játsszák ki a gazdálkodókat. Amikor elkezdték a biogazdálkodást, 1100 ember élt Hantoson. Most 930, annyira kevés a gyerek, hogy idén már majdnem bezárták a helyi általános iskolát.

Ha nincs föld, a fiatalok elköltöznek, előbb a városba, majd mivel ott sincs elég munkahely, külföldre. A magyarországi elvándorlás is a föld miatt van, ezt kéne megérteni végre.

(Közreműködött: Tbg)

Kapcsolódó
Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.