Amikor február 15-én több kilométeres körzetben ablakokat betörve, ezernél is több embert megsebesítve felrobbant a napnál harmincszor fényesebbre felizzó, 19 méter átmérőjű meteor, a tudósok azt mondták, hogy ilyen 100-200 évente egyszer fordul elő. Egy új kutatás szerint tévedtek.

Peter G. Brown, a Nyugat-Ontariói Egyetem asztrofizikusa két tanulmányt is publikált a Nature magazinban, ezek szerint a cseljabinszkihez hasonló események tíz-húsz évente fordulhatnak majd elő a jövőben.

Ami nem jó hír. Jelenleg csak az egy kilométeresnél nagyobb átmérőjű meteorokat pásztázzák és kategorizálják, egy ilyen becsapódása jó eséllyel kipusztítaná az emberiséget.

A cseljabinszki meteor ezekhez képest apró volt a maga 19 méteres átmérőjével, mégis, 60 ezer km/h-ás sebességgel a föld légkörének csapódva 500 kilotonnás robbanást okozott. Az annyi, mint 500 millió kilogramm TNT. Harmincszor erősebb, mint a Hiroshimára ledobott atombomba volt.

Az 1908-as tunguszkai eseményt egy ennél két-háromszor nagyobb meteor okozhatta, akkor 5-15 megatonnás robbanás volt.

Az ilyen meteorokat most nem tudjuk időben felfedezni. És egy ideig még nem is fogjuk. Most ugyan új meteorvadász teleszkóp építését tervezik, de az Őrszem névre keresztelt, a műszaki nomenklatúrában az unalmasabb B612-nek nevezett teleszkóp a 150 méteres meteorokat lenne képes felfedezni.

Az ilyen meteorok nagyjából 150 megatonnás robbanást okoznának. "Ez nem pusztítaná ki az emberiséget, de ha pechünk van, ötvenmillió emberrel is végezhet, vagy egy-két évszázadra romba döntheti a világgazdaságot" - mondta Edward T. Lu, a B612 Alapítványt vezető volt űrhajós.

Szerinte amúgy a B612-vel talán a tunguszkaihoz hasonló meteorokat is felfedezhetik. Az ilyen 40-60 méter átmérőjű meteoroknak mindössze a fél százalékát ismerik a tudósok. (NYT)