• Hagyományteremtő szándékkal megemlékezünk a Magyar Nyelv Napjáról. (Egyáltalán, hogy kell ezt írni?)
• A Magyar Nyelv Napja egy kifejezetten nagyon szép, ősi hagyomány.
• 2009 óta ünnepeljük.
• Graf Rezső javaslatára.
• Graf Rezső nem a részeges jobbhalf Moldova novellájában, hanem nyelvész.
• 2011 óta november 13. a Magyar Nyelv Napja. (Miért, a többi nap micsoda?)
• És akkor az öt dolog, amit rosszul tudsz Ön.

5. A magyar a világ legnehezebben megtanulható idegen nyelve

Pompás érzés azzal büszkélkedni brazil meg kambodzsai ismerősöknek, hogy a magyar a legnehezebben megtanulható idegen nyelv, de ez sajnos nem igaz. Erről persze csak szubjektív listák léteznek, mert nem mindegy a tanuló anyanyelve, meg a fogékonysága, a szorgalma sem. Tény, hogy a magyar sok listán szerepel a legnehezebben megtanulható nyelvek között, ezen például a negyedik, ezen meg ezen az ötödik (olyan ostobaságok kíséretében, mint hogy a magyarban van hím- nő- meg semleges nem). Viszont létezik olyan tízes lista, speciel ez a kínai eredetű, amire a magyar fel sem került. A legnehezebbnek általában a kínait, az arabot és a baszkot tartják.

4. A megszentségteleníthetetlen- ségeskedéseitekért a leghosszabb szó a világon

Természetesen nem igaz. Az viszont igaz, hogy a magyar agglutináló nyelv, ami azt jelenti, hogy a szótőhöz ragasztja a toldalékokat, és ha ügyes az ember, elég sokat is egymás után tud ragasztani. De a 44 karakteres megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért-et még egy szintén viccből készült angol orvosi műszó, a Pneumonoultramicroscopicsilicovolcanoconiosis is veri 45 karakterével, pedig az angol nem is ragaszt, hanem inkább izolál. Nem beszélve az észt csodáról, ami úgy hangzik, hogy isaspaabulinnusabakattesulesilmamunavärvivabrikukuldväravaauvahtkonnaülem- apühapäevajakirinnataskusisevoodrivahe, és kereken 144 karakter.

3. A fiaiéi szóban van a legtöbb magánhangzó egymás után

A magyarban igen, és ezt is a ragasztgatásnak köszönhetjük, de más nyelvek többet is tudnak. Két szó: queueing és hooiaioia. Angolul a sorakozás, és hawaiiul a biztosított. Az egyikben 5, tehát a magyar rekord beállítva, a másikban 8 magánhangzó egymás után.

2. A magyar nyelv magánhangzó-harmóniája egyedülálló világszám

Házon, könyvön, emberen – a szótőtől függően eltérő hangrendű toldalékok az őrületbe kergetik a magyarul tanulókat, de azért ne gondoljuk, hogy ezzel egyedül vagyunk a világon. Magánhangzó-harmónia létezik egy csomó más nyelvben, így a koreaiban, a törökben, a kazahban és persze a finnben is. Ráadásul ez a nyelvi jelenség olyan, hogy jön-megy, egy ideig van, aztán ki is tud pusztulni, mint ahogy a japánból rég kipusztult.

1. A magyar nyelv minden befolyástól mentes szigetként árválkodik a nagy nyelvóceánban

Tény, hogy közel s távol a magyar az egyetlen nem indoeurópai nyelv, körbevesznek minket a germánok, az újlatinok és a szlávok, akik bezzeg mind indoeurópaiak. Nézzük csak meg ezt a térképet, amin az látható, melyik nyelven hogy nevezik az almát.

A magyar tényleg sziget. De nézzük meg a többit is, a narancstól a teán át a rózsáig, és látjuk, hogy egy csomó alapszavunkat réges-régen kölcsönvettük valahonnan, latinból, kínaiból, törökből, és ezeknek a térképeknek az alapján elég nehéz lenne azt mondani, hogy Európa szívében, na jó, veséjében létezhet olyan, hogy elszigetelt nyelv. A magyar sem az.