Melyik volt a legváratlanabb? Kinek a halála volt a legnagyobb hatással a politikára? Szavazzon!
Julius Caesar, római diktátor
Időszámításunk előtt 44. március 15.
A római szenátusban.
Római szenátorok Gaius Trebonius, Decimus Junius Brutus, Marcus Iunius Brutus és Caius Cassius Longinus vezetésével.
Összesen 23 késszúrással.
A szenátus rossz szemmel nézte, ahogy Caesar központosította a hatalmat.
A Római Köztársaságnak befellegzett. A Második triumvirátus után Octavianus Augustus néven császár lett.
Abraham Lincoln, amerikai elnök
1865. április 14
A Ford színházban Washingtonban.
John Wilkes Booth, amerikai színész
Fejbe lőtték egy Philadelphia Deringer típusú pisztollyal.
Both már az amerikai polgárháborúban is a déliekkel szimpatizált, először el akarta rabolni az elnököt. Miután Lincoln bejelentette, hogy szavazati jogot adna a feketéknek megváltoztatta a tervét
A feketék 1870-ben szavazati jogot kaptak, de ezt a jogukat egészen az 1965-ös választójogi törvény elfogadásáig csak nehezen gyakorolhatták.
Ferenc Ferdinánd, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse
1914. június 28.
Szarajevóban, az őt és feleségét szállító autóban
Gavrilo Princip, szerb nacionalista diák.
Előbb megpróbálták felrobbantani az autóját egy bombával, ám ez nem sikerült. Végül a tömegből kilépve két golyót lőttek a trónörökös párra. Ferenc Ferdinándot a fejét érte a lövés, azonnal meghalt. Feleségét kórházba vitték, de nem tudtak rajta segíteni.
A szerb nacionalisták azt remélték, hogy a gyilkosság után forradalom robban ki és elszakadhatnak a monarchiától.
Az első világháború.
Tisza István, volt magyar miniszterelnök
1918. október 31-én, az őszirózsás forradalom idején
Budapesten, a a Roheim-villában
Katonák
Lelőtték.
Tisza miniszterelnöksége után is a háborús politika jelképe maradt, és ezért sokan gyűlölték.
Gyilkosát sosem azonosították, és a pontos indíték sem derült ki.
Lev Davidovics Trockij, orosz politikus
1940. augusztus 20.
Coyoacán, Mexikó
Ramón Mercader
Leszúrták egy jégcsákánnyal.
Sztálin parancsára
Trockij a Nagy Tisztogatás egyik utolsó áldozata volt. 2001-ben rehabilitálták.
John Fitzgerald Kennedy, amerikai elnök
1963. november 22.
Dallasban
Lelőtték egy Carcano típusú puskával.
Talán Lee Harvey Oswald. De vannak más elméletek is.
A hivatalos verzió, Oswald egy zavart, depressziós, radikális férfi volt és ezért egyedül lőtte le Kennedyt.
Kennedy polgárjogi törekvéseit halála után Lyndon B. Johnson vitte keresztül.
Indira Gandhi
1984. október 31.
Gandhi kertjében.
Két testőre.
A két testőr összesen 16 golyóval végzett India miniszterelnökével.
Júniusban Indira Gandhi elrendelte az elszakadásért küzdő pandzsébi szikhek központjának és szentélyének az elfoglalását. A templom elleni ostromban ezer ember halt meg. Ezt akarta megbosszulni a két szikh testőr.
Hinduk támadtak szikh-ekre, templomokat, üzleteket gyújtottak fel, az összecsapásoknak mintegy ezer áldozata volt. 12 órával anyja halála után Radzsiv Gandhi lett India ideiglenes miniszterelnöke. Két hónappal később elsöprő győzelemet aratott a választásokon. Radzsiv is merénylet áldozata lett, 1991. május 21-én sri lanka-i szeparatista tamilok ölték meg.
Jichak Rabin, izraeli minsizterelnök
1995. november 4.
Tel Avivban, amikor Rabin az autójába próbált beszállni.
Yigal Amir, izraeli cionista terrorista.
Lelőtték.
Rabin nagyon sokat tett az izraeli-palesztin békefolyamatért, 1993-ban aláírták Jasszer Arafattal az Oszlói megállapodást. Ezt Amir ellenezte.
A gyilkos életfogytiglani börtönbüntetést kapott, a békefolyamatot nem a merénylet rekesztette meg.
Pim Fortuyn, holland politikus
2002. május 6.
Hilversumban, Hollandiában a 3FM rádió stúdiója mellett
Volkert van der Graaf, környezetvédő
Lelőtték.
Graaf szerint az idegen és bevándorlás ellenes Fortuynt más eszközökkel nem lehetett megállítani, a politikust bírósági tárgyalásán Adolf Hitlerhez hasonlította.
A gyilkosság után Fortuyn pártja addig sosem látott támogatottságot szerzett a választásokon, de két ciklussal később kiestek a parlamentből.
Zoran Djindjics
2003. március 12.
A szerb kormány székháza előtt.
Zvezdan Jovanović, a titkosrendőrség különleges alakulatainak tagja. Azt vallotta, hogy azért, mert Djindjics egy diktátor volt. A merénylet mögött valójában a Milosevicshez hű Zimonyi-klán nevű, brutális maffiaszervezet állt. Még kilenc évvel később, Spanyolországban is tartóztattak le klántagokat, akik részt vettek a gyilkosságban.
2003 februárjában megpróbálták leszorítani az útról a kocsiját, de a sofőre ügyességének köszönhetően azt a merényletet megúszta. Márciusban viszont, amikor kiszállt az autójából a kormánypalota előtt, a szomszédos épület emeletéről, 182 méteres távolságról, nagy kaliberű távcsöves puskából lelőtték. A golyó pont a szívét találta el.
Djindjics volt Szerbia első demokratikusan megválasztott kormányfője, a Milosevics-korszak után igyekezett kivezetni a 2000-es évek elejének politikai, gazdasági és morális káoszából az országot, számos érdeket sértve ezzel, miközben számos igényt nem tudott kielégíteni. A nyugati integráció érdekében elfogatta és kiadta Milosevicset a hágai bíróságnak.
A Djindjics által alapított Demokrata Párt a gyilkosság után még kilenc évig kormányon volt. A DS 2012-ben ellenzékbe került, aztán teljesen széthullott.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.