Azt hittétek, hogy az uniós közpénzből épült bölcsődék a szociális ellátórendszer részei lesznek? Mi is. Magyarország megújul! Az új Széchenyi Tervből az Európai Unió Társfinanszírozásában épülnek a… Nos, igen. Mielőtt folytatnánk a mondatot, álljuk meg egy pillanatra. Épülnek, vagy inkább csak épülgetnek.
A közpénzek elköltésének a bölcsődeépítési projektek csak egy szeletét adják, hát lássuk, mi is a valóság.
Fizetős magánbölcsi uniós forrásból? Igen!
Soltész Miklós szociális államtitkár előszeretettel jelent be lenyűgöző, újabb és újabb bölcsődeépítéseket, férőhelybővítéseket. Repkednek a százalékok, a csoportszámok, bővülési arányok, no és a milliárdok. Szépen hangzik. Örülünk. Csakhogy a milliárdos közpénzek egy részéből nem kizárólag a bárki által lakóhely szerint hozzáférhető, „állami” önkormányzati intézmények épülnek, ahová minimális térítési díjért járhat a gyerek. De nem ám!
A helyzet az, hogy az Új Széchenyi Terv keretéből fizetős magánintézményeket is létesítenek. Nem tévedés, ez történik, bár kétségkívül igen döcögősen halad a dolog. Amikor szembe jött az egyik ilyen bölcsődeépítési projekt, megdöbbentünk. Aztán elkezdtünk utánanézni, hogyan is lehet az, hogy közpénzből magánintézmények épülnek. Biztos valami suskus, vagy mutyi lehet ez, hitetlenkedtünk. Aztán kiderült, tévedtünk. Teljesen legális és szabályszerű, hogy uniós forrásokra nonprofit szervezetek pályázzanak, majd az intézmény működtetésének anyagi feltételeit úgy biztosítsák, ahogy tudják. Ha a szülőkkel fizettetik ki a bölcsőde üzemeltetését, akkor úgy.
Gondoltuk, megkérdezünk egy szakpolitikust, hogy szerinte ez így normális-e, vagy mi értettünk félre valamit, úgyhogy megkerestük Ertsey Katalint, aki hozzánk hasonlóan először nem is értette, hogy lehet ez. Majd az első adandó alkalommal megpróbálta megtudni az illetékes államtitkártól, hogy hány bölcsőde épül ilyen konstrukcióban.
Nyolcból öt építkezést el sem kezdtek
Utánanéztünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. Alapítványok, közhasznú és egyéb nonprofit szervezetek - ahogy Soltész Miklós is elmondta hétfőn a parlamentben - nyolc esetben nyertek esetenként 24-48 férőhelyért a költségek kilencven százalékát fedező, 120-150 millió forintot bölcsődeépítésre. A nyolcból két bölcsőde készült el időre, a harmadik épül, de legalább féléves csúszásban vannak. A többi ötöt is el kellett volna már kezdeni, de vagy csak a közelmúltban tették meg az első kapavágásokat, vagy bele sem fogtak még az építkezésekbe. Ezek esetében egyáltalán nem volt még kifizetés sem, és semmilyen adat sincs az építkezésről az állítólag naponta frissülő oldalon, szóval valószínű, hogy ezeken a helyeken eddig az égvilágon semmi sem történt.
Hát hogy lesz kész a sokat emlegetetett háromezer új bölcsődei férőhely jövő év végéig, ha csak az általunk megnézett nyertes projektek ilyen csehül állnak, hogy három-hat hónapos csúszással kezdődnek, ha egyáltalán elkezdődnek az építkezések? Nem tudni.
Az állami normatíva nem elég a működtetésre
Mivel csak két bölcsőde készült el, ezért még nem tudni, a nyertes civil szervezetek vagy egyházak által üzemeltetett intézmények miként működnek majd. Ahol azonban már felépültek a pályázott pénzből a bölcsik, két helyen is hiába hirdetik honlapjukon az adott város férőhelyeinek kétszámjegyű bővülését, ez valószínűleg csak matematikailag igaz.
Az önkormányzati normatíva-kiegészítés híján ugyanis valójában a szülők fizetik a fenntartás jórészét. A két már megépült intézmény egyikében havi hatvanöt, a másikban harmincezer forintot. Az intézmények üzemeltetéséhez úgy látszik mégiscsak szükség lenne az állami normatíva mellett a fenntartó hozzájárulására is (az önkormányzati bölcsődéknél értelemszerűen az önkormányzat fizet). Ezekben az esetekben viszont kérdéses, hogy milyen egyéb forrásból lehetne fedezni a csodaszép és minden jóval ellátott, akadálymentesített és környezetbarát bölcsődék működtetését. A kacsalábon forgó új bölcsődébe, amely mindenféle hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, mozgásában akadályozott kisgyermek ellátásra épült, a közeli családi napközik árával megegyező összegért lehet csak vinni a dedet. Hogy ezt hogy fizetnék ki hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családjai? Fogalmunk sincsen.
Az országban ma kritikusan kevés az állami bölcsődei férőhely, és a gyerekek alig 12 százaléka jut ilyen napközbeni ellátáshoz állami és önkormányzati finanszírozásban. Akik nem férnek bele a keretbe, többnyire családi napköziket keresnek, hogy az anya vissza tudjon menni dolgozni. Azt korábban levezettük, miért olcsóbb a csana, mint a bölcsőde, ezen most nem is időznénk tovább. Talán az is köztudott, hogy tavaly óta már csak azoknak a családi napköziknek jár a gyerekek után a normatív (állami) támogatás, amelyek uniós támogatásból jönnek létre. Azonban ezekben is a szülők befizetései kellenek ahhoz, hogy működőképesek legyenek az intézmények. A céges családi napközi - elhibázott pályázati kiírások miatt bentragadt EU milliárdokkal - továbbra is nemlétező fogalom.
Ezzel nem járt jól szinte senki
Állami bölcsődék továbbra sincsenek a megfelelő helyen és elegendő hellyel. Fizetős magánbölcsik és csanák azonban piaci alapon eddig is létesültek ott, ahol volt az ilyesmire kereslet, csak éppen kevesebb támogatást kapnak, mint a "rendes" intézmények. Most közpénzből épül(hetné)nek bölcsődék, de ezek egy része ki tudja mikor készül el, vagy ugyanúgy fizetősek, mint egy családi napközi, legfeljebb sokkal szebb az épület, amiben működnek.
A kevésbé tehetős szülőknek államilag finanszírozott helyekre lenne szükségük. Egy egésznapos, teljes hetes (ötnapos) csana ára a fővárosi agglomerációban átlagosan havi hatvan-hetvenezer forint. Ezt értelemszerűen sokan nem tudják kigazdálkodni. Ők azok, akiknek a legjobban fáj, hogy kevés az állami bölcsődei hely, ők azok, akiknél a második keresetre is égetően nagy szüksége lenne a családnak. És úgy látszik, az európai polgárok adójából sem feltétlenül nekik építenek új bölcsődéket.
További nőkkel kapcsolatos híreket, érdekességeket találsz a feminfo facebook oldalán. Tetszik?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.