Az EU energiapiaci hivatala szerint uniós jogot sértenek azok a kétoldalú megállapodások, amiket hat EU-tagország kötött Oroszországgal a Déli Áramlat gázvezetékről. Magyarország is kötött ilyen megállapodást, amit most a brüsszeli hivatal szerint újra kell tárgyalni, különben érvényüket vesztik.

Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Görögország, Horvátország és Szlovénia, illetve a nem EU-tag, de az EU-val társulási szerződést kötött Szerbia kötött kétoldalú megállapodást Oroszországgal a gázvezetékről. A szerződés alapján az orosz Gazprom a tranzithálózatnak is tulajdonosa, miközben a cég a gáz termelője és ellátója is egyben. Ez pedig ellentétes az európai joggal, amely kizárja a termelőkapacitások és a tranzithálózat egyidejű tulajdonlását.

Klaus-Dieter Borchardt, az energiapiaci hivatal igazgatója szerint az érintett uniós országok tisztában voltak a bizottság aggályaival és azzal, hogy a gázvezeték a mostani szerződési feltételekkel nem működhet az EU területén. Ennek ellenére Bulgáriában tavaly áprilisban már meg is kezdték az építését. (MTI)