Minden harmadik rab ítélet nélkül ül börtönben Magyaroszágon

A héttagú banda Ároktőről indult portyázni, összesen 12-szer csaptak le. Hajnalban csuklyával a fejükön az idős emberekre rúgták az ajtót, áldozataik fejére lepedőt dobtak. Vascsövekkel verték őket, amíg ki nem szedték belőlük, hol rejtegetik érté­keiket. A görbeházai K. Károly tizenkét órát szenvedhetett, mire meghalt, tőle fagyasztott húst vittek el.

Ezt a Blikk írta az ároktői banda kegyetlenkedéséről. Meg idén áprilisban(!) azt is, hogy ha négy év után nem születik ítélet, és ezért kiengedik a gyanúsítottakat az előzetesből, akkor valószínűleg meg fognak szökni. Mert életfogytiglant kaphatnak, mert nem áll jó az ügyük, és mert nincs veszteni valójuk.

Aztán októberben pontosan ez történt. Szerencsére négy nappal később elfogták őket.

Kérdés, hogy ezek után az előzetes letartóztatást kellett-e végteleníteni, vagy a bírósági eljárásokat felpörgetni.

Ami a választóknak tetszik

Múlt héten a Rezesova-ügyben üzent sikerrel a Fidesz a bíróságnak. Az ároktői vádlottak szökése utáni közfelháborodást is jó politikai érzékkel lovagolták meg.

Előzetesből szabadulnak az ároktői banda tagjai (Forrás: Blikk)

Az akkor benyújtott és elfogadott törvénymódosítás arról szólt, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeknél, (amiknél az elkövető 15 évet vagy életfogytot kaphat) nem lesz felső határa az előzetes letartóztatásnak. Addig maradnak az emberek rács mögött, amíg nincs ítélet. Függetlenül attól, hogy mennyire gyors vagy lassú a bíróság.

A törvénymódosítás és a vita a Parlamentben teljesen higgadt, szakmai légkörben zajlott. Rogán Antal fideszes frakcióvezető például ilyeneket mondott, hogy

"azok a képviselők, akik hétfőn a parlamentben a sürgős tárgyalásra nemmel voksolnak, azok egyértelműen egy gyilkossággal vádolt ember pártjára állnak."

Magyari kolléga egyébként itt írt róla elég részletesen, hogy miért nem szerencsés dühből törvényeket hozni.

A módosítások között volt azért pozitív is, így például a bírósági szakértők munkájának gyorsítására tett kísérletek.

A lassú bírák számonkérése is felmerült, de az arra vonatkozó szabály olyan gyenge lett, hogy szinte kizárt, hogy annak alapján bárkit elmeszeljenek.

Több ezer büntetőügy tart négy évnél tovább

Az is kérdés persze, hogy milyen gyakran fordul elő, hogy egy büntetőügy tárgyalása négy évnél hosszabb ideig húzódik Magyarországon. Mint kiderült nagyon gyakran.

Minden harmadik rab ítélet nélkül ül.

A Trasnparency International segítségével közérdekű adatkérést küldtünk az Országos Bírói Hivatalnak, az Ügyészségnek és a Büntetés-végrehajtásnak, hogy megtudjuk milyen gyorsan dolgoznak a bíróságok, és hány embert érinthet az előzetes felső határának eltörlése.

Megdöbbentő adatokat kaptunk.


Magyarországon

  • Jelenleg 1685 büntetőügy tart négy évnél régebben úgy, hogy még első fokú ítéletet sem hoztak benne.
  • Jelenleg 2704 büntetőügy tart négy évnél régebben úgy, hogy még nincs jogerős ítélet.
  • Jelenleg 5001 ember ül előzetes letartóztatásban.
  • Ez azt jelenti, hogy a 17 ezer rab között kb. minden harmadik anélkül van bent, hogy jogerősen elítélték volna.
  • 3364-en vannak kevesebb, mint egy éve előzetesben.
  • 631-en 1-2 éve.
  • 137-en 2-3 éve.
  • és 36-an 3-4 éve.
  • Ők azok, akiknél még első fokú ítélet sem született.
  • Rajtuk kívül még 833-an vannak, akik jogerős ítéletre várnak.
  • Az ő esetükben nem részletezte a BV, hogy hány éve vannak bent.

27 embert kellett kiengedni

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének megbízásából tavasszal volt egy vizsgálat, ami éppen azt próbálta tisztázni, hogy miért haladnak lassan a büntetőügyek.

Nem túl meglepő módon a bíróság saját működésével kapcsolatban kevés hibát talált.

Jellemzően inkább a hosszú nyomozásokat, a túlterhelt szakértőket hibáztatta az ügyek elhúzódásáért, illetve, hogy sok esetben a rendőrség helyett a bíróságnak kellett bizonyítékot gyűjtenie szakértők kirendelésével.

Az is kiderült, hogy a büntetőügyek 57 százalékát soron kívül kellene tárgyalni, azaz annyi "sürgős" ügy van, hogy szinte egyet sem tudnak tényleg sürgősséggel intézni.

Megállapították, hogy 2013 májusáig összesen 27 embert kellett azért kiengedni a börtönből, mert még nem volt ítélet, de az előzetes maximum ideje már lejárt.

Az OBH megoldási javaslatai között egyébként nem szerepelt az előzetes letartóztatás végtelenítése.

A lehető legrövidebb időn belül

A letartóztatott vagy őrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerű időhatáron belül tárgyalást tartsanak ügyében, vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék.

Ez a mondat a az emberi jogok védelméről szóló 1950-es római egyezményben van benne.

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani.

Ez meg a magyar alkotmányban olvasható.

A magyar állam viszont eddig sem törte össze magát, hogy ezeknek a tételeknek megfeleljen.

A strasbourgi bíróság eddig is rendszeresen marasztalta el Magyarországot, mert indokolatlanul és túl hosszú ideig tartottak embereket előzetes letartóztatásban. Ilyenkor milliókat fizetett az állam azoknak, akiket túl sokáig tartottak bent.

A szakértő szerint a bíróságok még lassabban fognak dolgozni a módosítás után. Erről Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság jogásza beszélt, aki több előzetes letartóztatásos magyar ügyet is nyert már Strasbourgban.

"Az előzetes letartóztatásnál a négy éves felső határ eltörlése csak meg fogja hosszabbítani az eljárásokat. Eddig legalább volt valami motivációja a hatóságoknak, hogy hajtsák az eljárásokat, mert tudták, hogy ha nem haladnak, akkor egy ponton ki kell engedni a gyanúsítottat, vádlottat. Most már - pont a legsúlyosabb ügyekben- nem lesz ilyen. Mindenki ráér, még kényelmesebben haladnak majd a tárgyalások, emberek pedig még hosszabb időt fognak őrizetben tölteni anélkül, hogy elítélték volna őket."

(Grafika by Tbg, a nagy kép illusztráció, nem Magyarországon készült.)