Az Európai Unió után újabb demokratikus európai szervezetre lehet mérges a Jobbik. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította Vona Gábor fellebbezését, így jogerőssé vált a törvényszék nyáron hozott ítélete, ami szerint Magyarország nem sértette meg a gyülekezés és egyesülés szabadságát a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásával. Egy ötfős bírói testület döntött így.

A Jobbik elnöke az eredeti eljárásban azzal érvelt, hogy a Magyar Gárda Egyesület és az ugyanilyen nevű mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesület tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében, a magyar hatóságok pedig nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is megsértette volna. Vona beismerte, hogy a mozgalom eszméi sértőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, de szerinte nem jelentenek gyűlöletre buzdítást, összeegyeztethetőek a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban.

Az emberi jogi bíróság viszont azt állapította meg, hogy a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy „lényegében rasszista” jogrendért tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság szerint a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom fenyegetését.

A strasbourgi bírák azt is megállapították, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, de a magyar bíróság a lehető legkevésbé erőszakosan rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is szóltak, hogy a Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő. A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek nem tekinthető, miszerint „a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak”.

Az ítélet meghozatalakor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága azt is figyelembe vette, hogy a magyar hatóságok az egyesület feloszlatásán kívül más szankciót nem alkalmaztak az egyesület vagy a mozgalom tagjaival szemben, semmilyen módon nem akadályozták például, hogy folytassák politikai tevékenységüket, éppen ezért a törvényszék szerint az egyesület feloszlatása nem tekinthető aránytalanul súlyos intézkedésnek.

A bírói testület 21 fellebbviteli kérelemről határozott, és csak egy esetben döntöttek úgy, hogy elfogadják a fellebbezést. Nem Vona fellebbezése volt a nyerő.

(MTI)